Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

CLXV1I. UiítiZÁliOS azért, tisztelt ház! mert a kormány megyei institutionkat fen akarja tartani; mert egyik kötelességének ismeri, elkövetni mindent, hogy ezen institutionk valamint eddig alkotmányunk egyik fő garantiája volt, ugy nevezetes garantiája maradjon ezentúl is: a kormány kötelességének ismerte azon pillanatban, midőn egy megyét oly ösvényre látott térni, mely nem csak az alkotmány szempontjából , de magából a megyei institutionak szempontjából is veszélyes, [Helyeslés a középen) erélyesen föllépni. Es midőn a kormauy ezt tette, teljes meggyőződése az, hogy nem tett semmit mást. mint azt. mit az 1848-iki törvény értelmében — mely a kormányt minden mulasztásaért felelőssé teszi — tennie szigorú és elutasithatlan kötelessége volt. {Zajos helyeslés és tartós éljenzés a jobb oldalon.) Bobory Károly: T. képviselőház! {Zaj. Fölkiáltások : Halljuk ! Eláll!) Nem állok el! Elnök (csönget): Képviselő úr szólni akar. Nekem kötelességem módot eszközölni arra, hogy szólhasson. {Fölkiáltások: Halljuk í) Bobory Károly: T. képviselőház! Érzem az előttünk fekvő tárgy fontosságát; érzem, hogy az alkotmányosság e két főfactora közt: a miniszteri felelősség és a megyei autonómia közt van a kérdés. Ennélfogva egész komolysággal s egész higgadtsággal akarok a tárgyhoz szólani; és azt hiszem, ha a szóban forgó tárgynak alapját komolvan vizsg'áljuk és kellő teljes világosságba teszszük, nagy részben egyetértünk. (Fo'kiáltások: Dehogy!) Az egri-hevesi ügynek alapja a váczi levél, tulajdonképen pedig a váczi levélnek azon pontja, mely a t. belügyminiszter úr által is élőnkbe tétetett, s melynek alapján Eger városa megrovatott, és kir. biztos küldetett Heves megyére; azon pont, melyben állítja Kossuth L., hogy hite szerint a felséges ausztriai ház uralma Magyarországon ennek öuállása- és függetlenségével incompatibilis. Ha megvizsgáljuk azon értelmet, melyben Kossuth Lajos ezen szavakat vette levelében, ő azokat nem mint apodicticus tételt állitotta fel. Továbbá én azt állitom, nem való, a mit belügyminiszter úr, Kossuth Lajos levelének egyes szakát kiszakítva szövegéből, állit,hogy t. i. Kossuth Lajos levelében oly elv van hirdetve, melyet lehetetlen volna érvényesíteni a nélkül, hogy összes közjogi állapotaink fol ne forgattassanak; s nem való az, mit t. belügyminiszter úr előadásában mondott, hogy Eger városa egy Kossuth Lajoshoz intézett bizalmi nyilatkozatában mindazokat, mik annak levelében foglaltatnak, magáévá tette. Kossuth Lajos mint hitét állitotta, hogy az uralkodóháznak uralma Magyarország függetlensége s önállásával incompatibilis. Ha e nyilatkozatát a betű szigora szerint veszszük, az igaz; s hiÜLÉS. (Okt. 31. 1867.) 79 vatkozom a történelemre, s felszólítok bárkit e teremben, mutasson nekem időszakot negyedfél század óta, melyben, mióta az uralkodóház trónra lépett, Magyarország önállását és függetlenségét nyugodtan élvezhette volna. {Fölkiáltások: A dologra!) Hogy Magyarország függetlenségét és önállását az uralkodóház alatt nem élvezhette, bizonyítja, hogy már I. Ferdinánd idejében panaszok kerültek az országgyűlések elé arról, hogy a nemzet I német tanácsolok befolyásával kormányoztatott. Bizonyltja ezt hosszas története 1606—1711 azaz Bocskaytól II. Rákóczy Ferenczig folytatott, ugy szólván szakadatlan függetlenségi harczoknak. Bizonyítják, hogy többet ne említsek, a számtalan sérelmi panaszok, melyek minden országgyűlés alkalmával felhozattak. Bizonyítja azt azon (Zaj) átkos munkája a reactionak, melyet 1848-ban a nemzet ellen támasztott. Bizonyitia a nemzetnek azon meggyőződése, melynek —• ki kell mondanom — az 1849-i april 14-dikei határozat adott kifejezést, {Nagy zaj. Föl kiáltások: Rendre l) azon határozat, melyre sokan szavaztak azok közül, kik most ott ülnek, a jobb oldalon, (Nagy zaj. Rendre! Elnök csönget) sőt még azok közül is, kik most a miniszteri padokon ülnek. Elnök {csönget) : Az elnöknek joga van bármikor szólni. Most e jogot igénybe veszem. Ki kell mondanom, hogy az ország- érdeke azt hozza magával, hogy főleg a jelen körülmények közt a múltra fátyolt vessünk. (Helyeslés.) Bobory Károly: Igenis, fátyolt vessünk! Kívánom, és kérem én is, hogy fát}^ol vettessék a múltra; sőt azt, mondom, még maga Kossuth Lajos is fátyolt vetett a múltra. (A dologra!) Bizonyítom ezt magának Kossuth Lajosnak leveléből: {Nagy zaj. A dologra!) mert ugyan Kossuth Lajos levelében ezt is mondta: „Ha nemzetünk 1848-hoz békés utoa eljut, lesz oka többet nagyszenvedések árán nem merényleni;" s — úgymond ismét: — „Ha az 1848-iki alkotmány helyreállittatik és megtartatik, az én incompatibilitási hitemmeg lesz czáfolvas a nemzet elégedett lesz." (Folkiáltások: Eláll! A dologra!) Ezt mondotta Kossuth Lajos azon levelében, melyben incompatibilitási hitét nyilvánította. — Ez igy levén, {Nyugtalanság) azt gondolom, azon értelmezés szerint, mint Kossuth Lajos azt vette, Magyarország függetlenségének s önállásának az osztrák uralommal öszszeférhetlenségéről nyilatkoztatott hite sérelmesnek nem vehető. Mert, kérdem önöket, a közösögyi munkálatnak, melyet elfogadtunk, mi volt eredete és indoka ? Mért akarunk hozzájárulni a közös költségekhez? {Fölkiáltások: A dologra!

) A dologhoz szólok ! Nem csupán generositásból járulunk hozzá, hallottam itt számtalanszor mondani, nem is generositásból akarjuk elfogadni az államadós-