Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-183

CLXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Dec*. 7. 1867) 329 nek végleges kiegyenlítése folytán a birodalom két fele közt minden lehető viszály elhárittatni. (Helyeslés a középen.) Tisza Kálmán: T. ház! Midőn az előttünk levő nagy fontoságu tárgyhoz szólok, sajnálnom kell, hogy az épen előttem szólott t. miniszter úr kivánatához képest a javaslatot el nem fogadhatom. Én ezen tárgyhoz két szempontból akarok szólani: az egyik az, hogy kimutassam a törvényjavaslatnak némely hiányait, hogy kimutassam , miszeiánt az se a czélnak, a melyért alkottatott, se a feltételnek, a mely mellett lehetett alkotni, meg nem felel; a második, hogy indokoljam abbeli nézetemet, miszerint az általunk elvállalt évi járulékot most, bizonyos előzmények nélkül .helyesen megállapítani nem lehet, nem lehet tehát a törvényjavaslatot most részletes tárgyalás alá venni. A második fölöslegessé látszik tenni ez elsőt, s ez bizonynyal úgyis lenne, ha lehetne reményem, hogy at. ház, engedve majd előadandó indokaimnak, a törvényjavaslat tárgyalását, bár igen rövid időre, elfogja halasztani. l)e minthogy ehhez reményem nincs, nemtehetem, hogy elő ne adjam azon hiányokat és veszélyeket, a melyek szerintem a törvényjavaslatban foglaltatnak. Mielőtt azonban ezt tenném, nem akarva séféire értetni, se félre magyaráztatni, elmondom azt, mit máskor is érintettem, miszerint én, már több évvel ezelőtt, azon szomorú meggyőződéire jutottam, hogy ha Magyarország egy vagy más, szóval bár mely utón szabadulni akar azon nyomás alól, mely alatt az utolsó évekig teljes mértékben szenvedett, habár joga ahhoz kétségtelen volna is, az osztrák államadósságokat magától egészen el nem utasíthatja. Nem utasíthatjuk vissza, mert Európa több államának érdekei, polgárainak ezen államadósságokban fekvő vagyona folytán, azok sorsa által oly közelről érintetnek, hogyha Magyarország kész nem lenne megtenni azt, mit tehet azok érdekében, mindazon államokat ellenségeivé tenné. Ezen meggyőződésből indulva ki, nem véltem, nem kértem soha, hogy ezen adósságokat egészen visszautasítsuk; de nézetem mindig az volt. hogy ha ezen terhekből valamint elvállalunk, az ugy történjék, miszerint ne csak az legyen tisztában, hogy mi azt nem kötelezettségből, hanem politikai tekintetekből méltányosság alapján teszszük, de tisztában álljon az is, hogy solidaritas köztünk nincs, hogy országunk érdekeinek kellő megóvása végett az általunk évenkint fizetendő járuléknak megfelelő tőkét elkülönítvén, azt mi egészen külön kezeljük. És megvagyok győződve mais, hogy hazánk érdekeinek kellő megóvása s további veszélyeztetése nélkül^csak úgy lehetett volna hetesen eljárni, hogy ha az általunk elvállalandó járuléknak megfelelő' tőke elkülönittetett volna, mi ált J tiszta kifeKÉPV. n. MAPUÓ. }86%- v. jezést nyert volna az is, hogy solidaritas nem létezik. E meggyőződésemben, megvallom, az előterjesztett törvényjavaslat hiányai még megerősítettek. Azonban nem kívánok indítványt tenni az iránt, hogy a tisztelt ház a tőke felosztását mondja ki: nem teszek, mert ha megeshetnék is, hogy volnának a többség tagjai közt olyanok, kik az általok alkotott törvény hiányait átlátják, nem remélhetem, hogy a csak pár hó előtt alkotott törvényt akarják megváltoztatni; s ha megvolna is bennök arra az akarat, az ma már nem csupán rajtok áll. És épen azért tiszteletben tartva most, mint mindig, azon alkotmányos elvet, miszerint az egyszer rendes utón megalkotott törvény, mig az ugyanazon utón meg nem változtatók, ép ugy kötelez engem, ki ellene szavaztam, mint azt, ki rá szavazott: a törvény szempontjából veszem a javaslatot bírálat alá. (Helyeslés.) Távol van tőlem, tisztelt ház, azt állítni, hogy | a javaslatban a solidaritas elve tisztán ki van mond' va; sőt azt hiszem, hogy azt nem is óhajtja senki, 1 hogy kimondassák. De kénytelen vagyok bevallani, | hogy vannak azon törvényjavaslatnak egyes ren! delkezései és kitételei, melyekből a solidaritas létét I lehet kimagyarázni. Nekünk pedig kötelességünk I u

gy járni el, hogy az általunk alkotandó törvényt ; soha senki az igazságnak még csak látszatával is : ellenünk ne magyarázhassa. Ilyen a javaslatban \ az, hogy miután a 3 §-ban meghatározza az j évi j áruiékot, a 4. §-ban a tőkére vonatko| zólag egy általunk viselendő ujabb terhet nevez ; meg, a mi azt látszik mutatni, hogy nekünk l a tö'ke irányában, az el nem különített, az egyesitett | tőke iránt is vannak kötelezettségeink. Ilyen ugyan| ezen szakaszban, hogy lemondva bár az abból kö| vetkezhető minden haszonról, rendelkezni kíván, J miképen kezeltessenek jövőben az osztrák államaI dósságok. Ilyen, hogy rendelkezik a lotto-nyere' menyek és szelvényadókról, melyeknek helye sze' rintem nincs, ha solidaritasban nem állunk. Ilyen, i hogy 9-dik szakaszban az is meghatároztatik, hogy ő felsége többi országai és népei miként fizessék ' adósságukat, hogy itt rajok nézve épen ugy, mint ' ránk nézve hozzájárulási tartozásról szól. Ilyen, hogy a 12-ik szakaszban az is uieghatároztatott ; hogy ő felsége országai és tartományai mi módon . fizessék be járulékaikat, hol azon kitett járulék rajok és ránk nézve egyformán alkalmazva, azt ! látszik mutatni, hogy itt oly közös adósságról ! van szó, melynek járulékát részben ők, más ; részben mi fizetjük; a mely közösségnek látszatát még neveli az is, hogy a kezelés a közös pénzügyminiszterre szándékoltatik bízatni. Mindezeket nézetemszerint meg kell változtatni; de maga azonkörülmény, miszerint a központi osztály az általunk 42