Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

CLXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 5. 1867.) 313 lenne elintézve, a többi nem; pedig mind a három egyidejűleg intézendő el. Indokolván e szerint indítványomat, melyet előterjesztettem, most csak azt jelentem ki, miszerint ragaszkodva a törvény rendeletéhez, melyet a törvényhozás megváltoztathat, de addig, míg meg nem változtatja, maga is teljesíteni taitozik : inditványom elfogadását kérem. (Éljenzés a bed oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Komáromváros érdemes képviselője határozati javaslatának indokait magam részéről kétségbe nem akarom vonni,sőt azt hiszem,különösen mosttett magyarázata folytán, hogy azon alapelveket, melyekből kiindult, e házban senki sem fogja tagadni, annyival kevésbbé, mivel mind az, mit megóvni kivan, s a mire súlyt fektetett, magában a törvényben ki van fejezve; de épen mert a Törvényben van kifejezve, azt itt újonnan határozat által ismételni fölöslegesnek tartom, annyival inkább, mert a törvény mindig sokkal több, mint egy egyszerű határozat, és azt hiszem, hogy a törvény által tett rendeletek, melyeket ő felsége is szentesített, anj

Tnyira érvényesek, állandók és határozottak, hogy semmi ily magyarázatra nem szorulnak. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a 12-ik törvény- j ezikknek utolsó szakasza már elég határozottan i szól mind arról, s biztosítja mind azt, mi a javaslati határozatban ki van fejezve: ugyanis ezen törvény azt fejezi ki, hogy ,,aközös ügyek kezelési módja akkor fog hatályba lépni, ha azok tartalmához ő felsége többi országai is hozzá járultak." Miután ez a törvényben határozottan ki van fejezve, természetes,hogy az kötelező mindnyájunkra : azért nem tartotta szükségesnek a minisztérium, hogy az általa előterjesztett törvényjavaslatba különös jogfentartás igtattassék. Azon czél, melyet t. képviselő elérni kivan és a melyre oly nagy súlyt helyez, nem csak a szentesitett XII. t. ez. által van elismerve., de a minisztérium által előterjesztett javaslatokban is határozott és nyílt kifejezést nyert: ennélfogva az indítványozott határozati javaslat olyat tartalmaz, a mit senki kétségbe nem vont. Határozati javaslatának azon részét, mely azt kívánja, hogy az ő felsége többi országainak törvényhozásánál keletkezett határozatok ezen házban bejelentessenek^ megtörtént egyesség jelentessék, stb, ezt nem vonta kétségbe senki; sőt az 1867-ik évi XII. t. ez. 20. pontja szerint kötelessége a két minisztériumnak, miszerint mindenik közölje országgyűlése határozatát a másik országgyűléssel. Mi oka annak, hogy ez még nem történt? Bizonyára nem más, mint hogy, habár közel befejezéshez jutottak a másik fél törvényhozásánál a közösügyi törvények, mégoly stádiumba nem jöttek, hogy az azok iránti határoKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. V. zatok a magyar országgyűlésnek bejelentethettek volna; ezen tárgyalások azonban annyira megértek, hogy épen azon napon, midőn t. képviselőtársunk, Komárom város érdemes képviselője indítványát tette, akkor a delegatioról szóló törvényjavaslat, talán épen azon órában, a birodalmi tanács felsőházában is harmadszor felolvastatván, immár a feltétel teljesítésének nevezetes akadályai alig vannak. Ha már ezen megállapodások ő felsége szentesítése alá lettek volna terjesztve, s erről a magyar minisztérium a másik minisztérium által tudósítva lett volna, és ekkor elmulasztaná a minisztérium azokat e háznak "bejelenteni: akkor volna helye ezen határozatnak, és helye annak.hogy a törvény teljesítésére figyelmeztesse a tisztelt képviselő jiír a házat; de mindaddig, míg ez eset, elő nem áll, azt hiszem, az ily határozat hozatala teljesen fölösleges. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) A javaslati határozatban továbbá azt méltóztatik mondani, és erre t. képviselő ur nagy súlyt és nyomatékot fektet, hogy azon három törvény egyidejűleg és egyszerre szentesittessék. Nem felesleges-e ez ismét V Hiszen benne van ez a törvényben magában. Méltóztassék elolvasni a XII. törvényezikk ide vonatkozó szakaszát. Ezt a törvény rendeli; tehát a törvény rendeletét ujabb határozat által kimondani teljesen fölösleges. Ha pedig ezen határozati javaslatnak czélja az, hogy a minisztériumot azon kötelességének teljesítésére intse, mely azt rendeli, hogy a három törvényjavaslat egyszerre terjesztessék ő felsége elé szentesítés végett: ez is fölösleges. A minisztérium tudja, mi a kötelessége ; és hogy a szerint szándékozik eljárni, mutatja a minisztérium által az államadósságok iránt előterjesztett törvényjavaslat vég pontja, a hol a minisztérium azt javalja, hogy az államadósságokról hozott törvény akkor lép életbe, ha a közös költségek fedezési aránya iránt létrejött egyezmény s a magyar korona országai és ő felsége többi országai közt kötendő vámés kereskedelmi szerződés a birodalmi tanácsban képviselt országok által is elfogadtatott és ő felsége által az utóbb érintett országokra nézve is szentesittetett. Ezen törvényben az is feltételeztetik, hogy nem csak a három törvényjavaslat egyszerre szentesítendő, hanem szentesittessék a birodalmi tanács által a delegationális törvény tárgyában hozott határozat is. Mind ez feltétele az egész egyezménynek, még pedig nem csak a mi törvényhozásunk részéről, de ugyanezt kívánja a birodalmi tanács is: ennélfogva nem csak a miáltalunk hozott három törvény, de a birodalmi tanács által hozott hasonló tárgyú törvények egyszerre lesznek ö* felsége által szentesitendők. így fogja fel a kormány ezen kérdést,, igy rendeli ezt a törvény is : ennélfogva nyiltan 40