Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

CLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1867.) 295 elfogadása mellett paritást vagyis 50 percentnyi befolyást nyerünk a két állani ügyeiben. Ez nagy fontosságú oknak látszanék; hanem ennek absolut hatalom irányában van értelme, de szabad népek irányában ezt felállítani nem lehet. Nekünk teljes önállásunk volt, törvényekkel biztosított önállásunk. Gyakorlatát a hatalom gátolta. Szabad népek irányában pedig jogilag teljes önállásunk illetne meg, s ha e téren áldozatok hozattak, az részünkről történt: ez nem a mi, hanem az örökös tartományok nyeresége. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) A nyereséget a jövő mutatja meg, mert épen egy jelenlevő miniszter társamtól . . . (Derültség.) Kiigazítom nyelvem hibáját: épen egy jelenlevő és a miniszteri padokon ülő képviselőtársamtól hallottam, hogy két összeköttetésben levő nép közt rendesen egyik az üllő, másik a kalapács szokott lenni. Egyébiránt végzem beszédemet azzal, hogy előttem szóló Trefort Ágoston képviselőtársam azon nyilvánítása ellenében, miszerint 1.200,000 vagy 1.600,000 frtnyi különbséggel magasabb politikai szempontból ne gondoljunk, a tapasztalás és a természeti törvények azt mutatják, hogy soha sem azon nagyobb súly alatt szakad meg az erő, melyet hozzá mérve raknak, hanem azon csekély súly alatt, melyet erején tul raknak rá. (Helyeslés a baloldalon.) SomSSiCh Pál: Fontos tárgyaknál egyszerű okoskodás,, vélekedésem szerint, leginkább van a maga rendjén. Kitérések csak a tárgyat magát zavarhatják és nem tisztázzák. Ha volna mérlegünk, melyen az adóképességet meg lehetne mérlegelni, vagy annak hiányában volnának oly adataink, melyek tökéletes próbakőként állhatnának, melyeknek nem csak számítási hibáival kellene küzködnünk, mert azok helyrehozhatók, hanem melyeket alapjokban lehetne megtámadnunk , hogy vajon azon czélra, melyre használtatnak, alkalmas eszközök-e ; ha magának az aránynak meghatározása csak kereskedelmi, nemzetgazdasági kérdés volna, melyet számításokkal szokás elvégezni ; és nem merülnének föl oly fontos politikai tekintetek, melyeket számításból kihagyni nem lehet : akkor Grhyczy Kálmán t. barátomnak egész a kicsinylegességig és aprólékosságig pontos kereskedelmi számolgatásai helyén volnának. De mivel nincs mérleg, melyre az adóképességet, mint az aranyat, rá tegyük és szemernyi pontossággal kiszámítsuk; mivel az adatok oly különbözők és kétesek, nem számításban, mint Bethlen Farkas barátom mondotta, hanem természetben, elvben, hogy mig egy részről mint az aránynak biztos útmutatói állíttatnak fel, másik részről tagadják, hogy az arányt abból ki lehetne puhatolni; mondom, mivel ezek hiányában vagyunk, és mivel az arány kiszámításánál nem kereskedelmi számlát készítünk, hanem egy politikai élet viszonyainak alapját teszszük le: vélekedésem szerint a politikai tekinteteket számításból kihagyni nem szabad ; s épen azért Grhyczy Kálmán t. barátom előadását tételei tekintetében lehetetlennek, az adatokra nézve igen tökéletlennek, politikai tekintetben épen hiányosnak és számai tekintetében kisszerűnek tartom. (Zaj a bal oldalon. H Aljuk! a jobb oldalon.) Elmondom, t. ház, mi nézet állott azon bizottság előtt, melyet a t. ház bizodalma e kérdésben az egyezkedés megkezdésére Bécsbe küldött. Egy részről minden esetre mindig előttünk állott — és ezt szemünk elől soha sem tévesztettük — adófizetési képessége a nemzetnek: mert ez az alap, melyre a terheket lerakni hivatva voltunk. De más részről előttünk állott Magyarországnak egész kiterjedése, mely majdnem megüti ő felsége többi országainak kiterjedését, népessége, mely alig hogy hatod részszel kevesebb a többi tartományok népességénél; előttünk állott azon elv, hogy paritás alapján kívánjuk dolgainkat elintézni, hogy a külpolitikában, a honvédelem kérdésében paritás alapján kívánjuk befolyásunkat megalapítani • előttünk állott, hogy e territóriumnak, ezen, a birodalom másik részéhez majdnem hasonló nagyságú territóriumnak megvédése a hadseregnek majdnem hasonfelét veszi igénybe, a mi annak fentartási költségeire nagy befolyással van. Mindezeket összevéve, mivel mathematikai pontossággal mérlegelni nem lehetett, felhasználtuk azon adatokat, melyekből megtudhattuk a múltnak terheit, melyekből hozzávetőleg kiszámíthattuk a jövőnek képességét; de mindezekből a kiszámításokból nem kerestük kalmári fukarsággal azt, a mi legkevesebb, hanem azt, a mi a gyakorlati életnek leginkább megfelel. Grhyczy Kálmán barátom saját combinatioja szerint — mint azt minden okoskodó szokta — előtételeket állit fel, s kimondja azt, hogy ő csak a bruttó jövedelmet tartja azon adatnak, mely leginkább nyújt alapot az adóképesség meghatározására; mig a másik részről ellenkezőleg — pedig a másik részről is kell beszélnünk, mivel egyezkedésről van szó — se a közvetett adókat, se "a bruttó bevételt számítás alapjául felvenni épen nem akarták, csakis ezeknek teljes mellőzésével, az egyenes adónak tiszta jövedelmei után kívántak számítani, s így 34 percentes quotát hoztak ki; mi pedig ilyetén számításba már csak azért sem egyezhettünk belé, mert a közvetett adók, melyekben mindenki vagyonossága szerint szokott részt venni, nézetünk szerint inkább alkalmatosak az adóképességnek kimutatására, mint az