Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

CLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1867.) 295 elfogadása mellett paritást vagyis 50 percentnyi befolyást nyerünk a két állani ügyeiben. Ez nagy fontosságú oknak látszanék; hanem ennek absolut hatalom irányában van értelme, de szabad népek irányában ezt felállítani nem lehet. Nekünk teljes önállásunk volt, törvényekkel biztosított önállá­sunk. Gyakorlatát a hatalom gátolta. Szabad né­pek irányában pedig jogilag teljes önállásunk il­letne meg, s ha e téren áldozatok hozattak, az ré­szünkről történt: ez nem a mi, hanem az örökös tartományok nyeresége. (Elénk helyeslés a bal ol­dalon.) A nyereséget a jövő mutatja meg, mert épen egy jelenlevő miniszter társamtól . . . (De­rültség.) Kiigazítom nyelvem hibáját: épen egy jelenlevő és a miniszteri padokon ülő képviselő­társamtól hallottam, hogy két összeköttetésben levő nép közt rendesen egyik az üllő, másik a ka­lapács szokott lenni. Egyébiránt végzem beszédemet azzal, hogy előttem szóló Trefort Ágoston képviselőtársam azon nyilvánítása ellenében, miszerint 1.200,000 vagy 1.600,000 frtnyi különbséggel magasabb po­litikai szempontból ne gondoljunk, a tapasztalás és a természeti törvények azt mutatják, hogy soha sem azon nagyobb súly alatt szakad meg az erő, melyet hozzá mérve raknak, hanem azon cse­kély súly alatt, melyet erején tul raknak rá. (He­lyeslés a baloldalon.) SomSSiCh Pál: Fontos tárgyaknál egyszerű okoskodás,, vélekedésem szerint, leginkább van a maga rendjén. Kitérések csak a tárgyat magát za­varhatják és nem tisztázzák. Ha volna mérlegünk, melyen az adóképességet meg lehetne mérlegelni, vagy annak hiányában volnának oly adataink, melyek tökéletes próbakőként állhatnának, me­lyeknek nem csak számítási hibáival kellene küz­ködnünk, mert azok helyrehozhatók, hanem me­lyeket alapjokban lehetne megtámadnunk , hogy vajon azon czélra, melyre használtatnak, alkal­mas eszközök-e ; ha magának az aránynak meg­határozása csak kereskedelmi, nemzetgazdasági kérdés volna, melyet számításokkal szokás elvé­gezni ; és nem merülnének föl oly fontos politikai tekintetek, melyeket számításból kihagyni nem le­het : akkor Grhyczy Kálmán t. barátomnak egész a kicsinylegességig és aprólékosságig pontos ke­reskedelmi számolgatásai helyén volnának. De mivel nincs mérleg, melyre az adóképességet, mint az aranyat, rá tegyük és szemernyi pontos­sággal kiszámítsuk; mivel az adatok oly különbö­zők és kétesek, nem számításban, mint Bethlen Farkas barátom mondotta, hanem természetben, elvben, hogy mig egy részről mint az aránynak biztos útmutatói állíttatnak fel, másik részről ta­gadják, hogy az arányt abból ki lehetne puhatolni; mondom, mivel ezek hiányában vagyunk, és mivel az arány kiszámításánál nem kereskedelmi számlát készítünk, hanem egy politikai élet viszonyainak alapját teszszük le: vélekedésem szerint a politikai tekinteteket számításból kihagyni nem szabad ; s épen azért Grhyczy Kálmán t. barátom előadását tételei tekintetében lehetetlennek, az adatokra nézve igen tökéletlennek, politikai tekintetben épen hiányosnak és számai tekintetében kisszerű­nek tartom. (Zaj a bal oldalon. H Aljuk! a jobb ol­dalon.) Elmondom, t. ház, mi nézet állott azon bizott­ság előtt, melyet a t. ház bizodalma e kérdésben az egyezkedés megkezdésére Bécsbe küldött. Egy részről minden esetre mindig előttünk állott — és ezt szemünk elől soha sem tévesztettük — adófize­tési képessége a nemzetnek: mert ez az alap, melyre a terheket lerakni hivatva voltunk. De más részről előttünk állott Magyarországnak egész kiterjedése, mely majdnem megüti ő felsé­ge többi országainak kiterjedését, népessége, mely alig hogy hatod részszel kevesebb a többi tartományok népességénél; előttünk állott azon elv, hogy paritás alapján kívánjuk dolgainkat elintézni, hogy a külpolitikában, a honvédelem kérdésében paritás alapján kívánjuk befolyásun­kat megalapítani • előttünk állott, hogy e territó­riumnak, ezen, a birodalom másik részéhez majd­nem hasonló nagyságú territóriumnak megvédése a hadseregnek majdnem hasonfelét veszi igénybe, a mi annak fentartási költségeire nagy befo­lyással van. Mindezeket összevéve, mivel mathematikai pontossággal mérlegelni nem lehetett, felhasznál­tuk azon adatokat, melyekből megtudhattuk a múltnak terheit, melyekből hozzávetőleg kiszá­míthattuk a jövőnek képességét; de mindezekből a kiszámításokból nem kerestük kalmári fukarság­gal azt, a mi legkevesebb, hanem azt, a mi a gya­korlati életnek leginkább megfelel. Grhyczy Kálmán barátom saját combinatioja szerint — mint azt minden okoskodó szokta — előtételeket állit fel, s kimondja azt, hogy ő csak a bruttó jövedelmet tartja azon adatnak, mely leginkább nyújt alapot az adóképesség meghatá­rozására; mig a másik részről ellenkezőleg — pe­dig a másik részről is kell beszélnünk, mivel egyezkedésről van szó — se a közvetett adókat, se "a bruttó bevételt számítás alapjául felvenni épen nem akarták, csakis ezeknek teljes mellőzé­sével, az egyenes adónak tiszta jövedelmei után kívántak számítani, s így 34 percentes quotát hoztak ki; mi pedig ilyetén számításba már csak azért sem egyezhettünk belé, mert a közvetett adók, melyekben mindenki vagyonossága szerint szokott részt venni, nézetünk szerint inkább alkal­matosak az adóképességnek kimutatására, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom