Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-179
272 CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) nak a közös költségből atörvényértetmébenlekell húzatni. Már most, kérdem, az egész vámot méltóztatott érteni ? mert a törvény szerint az egésznek le kell húzatni; mig ellenben a mostani javaslalok szerint a vámnak csak bizonyos, a visszafizetések teljesitése után megmaradt része fog levonatai, a mi a törvénynyel épen nem egyezik. Nem akarva hosszasabban szólani, még csak azt kívánom megemliteni, hogy a t. képviselő úr hivatkozott a popularitas-vadászatra. {Helyeslés a baloldalon. Halljuk!) En igen sokszor mondtam már és óhajtanám, hogy ilynemű insinuatiok elő ne hozassanak. (Helyeslés a bal oldalon. Zaj.) Azért, mert mi az ország jogait vagyis ez esetben anyagi érdekeit saját legjobb meggyőződésünk szerint védeni akarjuk, (Közbeszólás a jobb oldalról: Mindnyájan azt akarjuk! Ellenmondás abaloldalon) s annak terheit lejebb akarjuk szállítani: popularitas-vadászatról beszélni ne méltóztassanak. Van, uraim! egy másnemű vadászat is, és ez a mai időben jobban fizet; de (Helyeslés a bal, élénk ellenmondás a jobb oldalon. Bethlen Farkas gr. szót kér.) Elnök (csenget): A képviselőháznak méltósága tekintetéből kérem egyes tagjait, méltóztassanak csendességgel kihallgatni a szónokot, hogy az szavát megmagyarázhassa. Ha a másik képviselőnek volna észrevétele, azt később megteheti. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Ha méltóztattak volna kihallgatni, akkor, gondolom, ezen egész jelenet nem következett volna be. (Zaj.) Figyelmeztetni akartam, hogy ne használtassék az ily népszerűségvadászat vádja, mert van egy más faja is a vadászatnak, de azzal én senkit e ház tagjai közöl vádolni nem akarok. (A jobb oldalon: Ah!) Ezek után Ghyczy Kálmán képviselőtársam módositványát pártolom. (Elénk helyeslés a bal oldalon. Mozgás a jolb oldalon.) Bethien Farkas gr.: T. ház! Kénytelen vagyok fölszólalni. En itt arról vádoltattam, hogy talán fizetésért szólok. (Elenmondás a bal oldalon. Élénk felkiáltások a középen: Igenis, azt mondták! Hosszas zaj.) Én senkit sem gyanusitottam avval, hogy népszerűség megszerzése kedvéért szólott volna. En azt mondtam, és mondom most is, hogy j nem népszerű dolgot teszek, ha a 30 percentes quóta mellett szólok; ha pedig azt méltóztatott a t. képviselő úr mondani, hogy más érdekek is vezetnek, akkor azt bizonyítsa be. (Helyeslés a középén) Tisza Kálmán: Azt gondolom, azon hiba alól, a melyet, ugy látom, a t. képviselő úr általam elkövetettnek hitt, nyilatkozatom vége tökéletesen fölment. (Fölkiáltások a bal oldalon: Ugy van! Egy hang a jobb oldalon: Húzza vissza szavát! Zajos derültség a bal oldalon.) Kautz Gyula: T. ház! Részemről a tárgyalás alatt levő hányadkérdést ép oly nagy fontosságúnak tartom, miut azon másik két javaslatot, mely szintén a ház asztalára letétetett, és azért szíves elnézésért esedezem, ha a 30 percentes aránytétel védelmére talán valamivel bővebb indokolásba bocsátkoznám. (Halljuk!) Előre bocsátok, t. ház, egy észrevételt, t.i. azt, hogy én a szóban levő kérdést nem csak arithmetikai, hanem politikai kérdésnek is tekintem; előre bocsátom továbbá azt is, hogy miután az előttem szólott igen tisztelt és jeles szónokok által a kérdésnek inkább számtani oldala már megvilágosíttatott, egyik és másik részről igen alapos s sokat nyomó indokok felhozattak: én okoskodásomban inkább a politikai részre akaroksulyt fektetni, és az arithmetikaival keveset fogok foglalkozni. A fő kérdés, t. képviselőház, az, hogy minő kulcs szerint állapíttatott meg a miniszteri.törvényjavaslatban indítványba hozott harmincz percentes arány. Financiális kérdésről levén szó, financiális és közgazdasági alapok és érvek azok, melyekre okoskodásomat fektetem, és e tekintetben mindenek előtt az arány megállapításának kulcsára és ezen kulcs helyes megválasztására nézve kell magunk közt tisztába jönnünk. A tudomány és praxis hasonló kérdéseknél különböző kiindulási pontokat szokott elfogadni. Egyik kiinduláspont például lehetne, ha az összes nemzeti tőkeérték és az átalános tiszta jövedelemsommá vétetnék alapul: egyrészt azért, mert ez a két momentum minden állam anyagi ereje és teherviselési képességének igen helyes mérvét foglalja magában ; másrészt azért, mert csakugyan mind a tőke, ha összeségében, mind a tiszta jövedelem, ha egyes részleteiben tekintetik, a társadalom és a közgazdaság állapotaival mindig bizonyos összefüggésben és szorosabb vonatkozásban áll. Ámde, t. képviselőház, ezen kulcsnak alapul vétele, nézetem szerint, kivált a mi körülményeinkben, helytelen volna azért, mert mind a tőkeérték, mind a tiszta jövedelem egy határozatlan, nemeonstatálható mennyiség, tehát quantitas ignota; nem is említve azt, hogy statistikai ós pénzügyi adataink és számításaink, különösen nálunk, nincsenek oly alapra fektetve, hogy ily nagy fontosságú kérdésnek eldöntésénél erre állhatnánk. A másik kiindulási pont lehetne, a mint azt Komárom városának előttem szólott igen t. képviselője monda, egyrészt az államnépesség, másrészt a terület. Ez igen nevezetes kiindulási pont ott, hol a közgazdasági viszonyok, a nemzet vagyonossági foka és különösen a tényleg fölhasznált productiv erőforrások itt is, ott is egészen egyformák ; nálunk azonban, miránk alkalmazva, a kik i a monarchia területének mint egy nagy egésznek,
