Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-177

242 CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 25. 1867.) tős pénzjegyek alapjául jelölte ki, A. s B. szerint a honpolgárok, a C. alatti hivatalos jelentése tanu­ságaként is, tömegesen szolgáltatták be arany és ezüst pénzeiket és drágaságaikat, kapván eze­kért 500,100. és 50 pftos kamatozó kincstári utal­ványokat. Valóságos kölcsönszerződés jött ekként a 48-iki magyar törvényes kormány s az ország lakosai közt, a kincstári utalványok kiadása s át­vétele alapján, létre. Az ezen utalványokra kölcsön­adott s az országos kincstárba befolyt ezüst- és aranyból megalakittatott a 2 ftos pénzjegyek fe­dezésére szolgáló érczalap, mely a pesti kereske­delmi banknál valósággal letéteményeztetett s arany- és ezüstben pengő 1.695,718 ft 48 krból állott 1849-ki april 8-án, midőn herczeg Windisch­gr&tz cs. kir. főparancsnok rendeletére elkobozta­tott s Bécsbe szállíttatott D. szerint. A kincstári utalványok birtokosai méltán követelhették a cs. kir. kincstárból, mint a magyar törvényes kor­mány által alakított kincstár jogutódjától, hogy utalványaikat annál készségesebben váltsa be, mert ép azon érczalapot, mely a magyar kormány­nak adott kölcsönből alakult, 6' minden viszteher nélkül, erőhatalommal foglalta el; az e részbeli követelések azonban kereken megtagadtattak. így mozdittattak el a pesti kereskedő és nagykeres­kedő testületek az 6' felségéhez intézett E. alatti kérelmüktől 1857-ben közigazgatási utón, és Fuchs Rudolf a pesti cs. kir. pénzügyészség ellen 1858­ban támasztott keresetétől birói utón a fön­állott cs. kir. első, másod és harmad birósá­gok által, melyek a keresetet, mint közigaz­gatási útra tartozót, egyhangúlag Gr—L. szerint visszautasították. Végre folyamodó, mint a pesti nagykereskedelmi testület meghatalmazottja, mi­után 1861-ben Fuchs Eudolf, L. a. szerint, siker­telenül folyamodott a magyar kir. udvari kanczel­láriához, 1863-ban 3000 pftnyi kincstári utalvá­nyok s járulékaik kifizetése végett Pest városa t.-széke előtt a cs. kir. pénzügyi ügyészség ellen ke­resetet támasztott, s ennek tárgyalása után Plener volt pénzügyi miniszterhez is M. és N. alatt emlék­iratot nyújtott be, melyre azonban elutasító végzést nyert. Ismételt sürgetések után Pest városa tör­vényszéke magát az ügyben O. szerint illetékes­nek nyilvánította, mire a pénzügyi ügyészség nagy zajt ütött, a bécsi pénzügyminisztérium megkere­sésére mindenfelé praesidialisok indíttattak és a volt pesti fó'biró Tölgyessy Károly gr. Pálífy volt kormányzó és a magyar kir. curia elnökségei által kérdőre vonatott; de a pénzügyi ügyészség által föíebbvitt végzést a kir. ítélő tábla is P. alatt hely­ben hagyta, s az ügy most a hétszemélyes táblán várja, még mindig csak az illetékesség kérdésében, eldöntését. Ezek után, hivatkozva a Q. alatti ér­tesítésre is, melyben az immár peressé vált ügy i jogi oldala s a pénzügyi ügyészség kifogásainak alaptalansága ki van mutatva, kéri folyamodó as 1848-ki magyar kincstári utalványokra adott köl­csönösszegeknek, kamatokkal együtt, az orsíágos pénztárból leendő kifizetését elhatároztatni, meg­hatalmazol nevében, kik összesen 5950 pftról szó­ló kincstái'i utalványokat birnak, a kamatok felé­ről az ország javára lemondván. A bizottság, ezen kérvénynek a törvényes igazság és nemzeti becsü­let szempontjából kiváló fontosságot tulajdonítván, azt a pénzügyminisztérium figyelmébe ajánltatni s további intézkedések végett oda áttétetni véle­ményezi ; egyúttal óhajtását fejezi ki az iránt, hogy a nemzet kizárólagos vagyonát képezett, s az oszt­rák kormány részére 1849-ben elfoglalt 1,695,718 pft. 48 kr. bankalap az ő felsége többi orszá­gaival s tartományaival folytatott pénzügyi ki­egyezés alkalmával tekintetbe vétessék. (Helyeslés.) Eger városa előterjeszti, hogy évenkint 24,001 ftra menő fogyasztási adójának, miután azt kifi­zetni képtelen, részben elengedése végett a pénzügy­minisztériumhoz folyamodott, ez azonban hivat­kozva a várossal kötött egyezkedési szerződés azon pontjára, mely a kikötött megváltási összegnek a fogyasztás csökkenése esetében is változatlanul fentartásat szabja meg, a leszállítás iránti kérelmé­ben kifejtett következő indokainak helyet nem ; adott. 1. Midőn a város a fenebbi összeget meg* ajánlotta, még nem történt meg a múlt évi fagy és jégcsapás. 2. Tíz év óta folytonosan rósz bor­termés levén, a bor ára fölszökkent és e miatt a szegényebb néposztály az olcsóbb pálinkát fo­gyasztja, mely körülmény a fogyasztási adó jö­vedelmét nagyon csökkenti. 3. A fogyasztási adó haszonbérleti összege a sokkal kedvezőbb körül­mények között levő s 30,000, tehát másfél annyi j lakossal bíró Miskolcz városáéhoz mérve, mely csak 25,000 forintot tesz, fölötte aránytalan. 4. De hogy mily fölöttébb terhelő, leginkább bizo­nyítja az, hogy a legközelebbi 3 év alatt haszon­bérlést tartó izraeliták, noha 9000 ft. büntetéspénzt zsaroltak ki, mégis 17,000 fttal maradtak hátralék­ban. 5. A helybeli pénzügyigazgatóság maga be­látván, hogy a város 20,000 ftnál több évi haszon­bért fizetni nem képes, ez összegben egyezett meg, az országos pénzügyigazgatóság azonban 24.0001 ftot követelt, mit a város, ámbár előre belátta, hogy meg nem bírhatja, kénytelenségből, nehogy idegen haszonbérlők zsaroló kezei közé jussanak, aláirt. 6. A város rendes adóbeli hátraléka most is 18,000 forintot tesz. Ezen idokoknál fogva Eger városa a képviselőház közbenjárását kéri. Jelen kérvény a benne fölhozott indokok bővebb megvizsgálása és annak alapján teendő méltányos intézkedés te­kintetéből a pénzügyminisztérium figyelmébe ajánl­tatik. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom