Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-177
242 CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 25. 1867.) tős pénzjegyek alapjául jelölte ki, A. s B. szerint a honpolgárok, a C. alatti hivatalos jelentése tanuságaként is, tömegesen szolgáltatták be arany és ezüst pénzeiket és drágaságaikat, kapván ezekért 500,100. és 50 pftos kamatozó kincstári utalványokat. Valóságos kölcsönszerződés jött ekként a 48-iki magyar törvényes kormány s az ország lakosai közt, a kincstári utalványok kiadása s átvétele alapján, létre. Az ezen utalványokra kölcsönadott s az országos kincstárba befolyt ezüst- és aranyból megalakittatott a 2 ftos pénzjegyek fedezésére szolgáló érczalap, mely a pesti kereskedelmi banknál valósággal letéteményeztetett s arany- és ezüstben pengő 1.695,718 ft 48 krból állott 1849-ki april 8-án, midőn herczeg Windischgr&tz cs. kir. főparancsnok rendeletére elkoboztatott s Bécsbe szállíttatott D. szerint. A kincstári utalványok birtokosai méltán követelhették a cs. kir. kincstárból, mint a magyar törvényes kormány által alakított kincstár jogutódjától, hogy utalványaikat annál készségesebben váltsa be, mert ép azon érczalapot, mely a magyar kormánynak adott kölcsönből alakult, 6' minden viszteher nélkül, erőhatalommal foglalta el; az e részbeli követelések azonban kereken megtagadtattak. így mozdittattak el a pesti kereskedő és nagykereskedő testületek az 6' felségéhez intézett E. alatti kérelmüktől 1857-ben közigazgatási utón, és Fuchs Rudolf a pesti cs. kir. pénzügyészség ellen 1858ban támasztott keresetétől birói utón a fönállott cs. kir. első, másod és harmad biróságok által, melyek a keresetet, mint közigazgatási útra tartozót, egyhangúlag Gr—L. szerint visszautasították. Végre folyamodó, mint a pesti nagykereskedelmi testület meghatalmazottja, miután 1861-ben Fuchs Eudolf, L. a. szerint, sikertelenül folyamodott a magyar kir. udvari kanczelláriához, 1863-ban 3000 pftnyi kincstári utalványok s járulékaik kifizetése végett Pest városa t.-széke előtt a cs. kir. pénzügyi ügyészség ellen keresetet támasztott, s ennek tárgyalása után Plener volt pénzügyi miniszterhez is M. és N. alatt emlékiratot nyújtott be, melyre azonban elutasító végzést nyert. Ismételt sürgetések után Pest városa törvényszéke magát az ügyben O. szerint illetékesnek nyilvánította, mire a pénzügyi ügyészség nagy zajt ütött, a bécsi pénzügyminisztérium megkeresésére mindenfelé praesidialisok indíttattak és a volt pesti fó'biró Tölgyessy Károly gr. Pálífy volt kormányzó és a magyar kir. curia elnökségei által kérdőre vonatott; de a pénzügyi ügyészség által föíebbvitt végzést a kir. ítélő tábla is P. alatt helyben hagyta, s az ügy most a hétszemélyes táblán várja, még mindig csak az illetékesség kérdésében, eldöntését. Ezek után, hivatkozva a Q. alatti értesítésre is, melyben az immár peressé vált ügy i jogi oldala s a pénzügyi ügyészség kifogásainak alaptalansága ki van mutatva, kéri folyamodó as 1848-ki magyar kincstári utalványokra adott kölcsönösszegeknek, kamatokkal együtt, az orsíágos pénztárból leendő kifizetését elhatároztatni, meghatalmazol nevében, kik összesen 5950 pftról szóló kincstái'i utalványokat birnak, a kamatok feléről az ország javára lemondván. A bizottság, ezen kérvénynek a törvényes igazság és nemzeti becsület szempontjából kiváló fontosságot tulajdonítván, azt a pénzügyminisztérium figyelmébe ajánltatni s további intézkedések végett oda áttétetni véleményezi ; egyúttal óhajtását fejezi ki az iránt, hogy a nemzet kizárólagos vagyonát képezett, s az osztrák kormány részére 1849-ben elfoglalt 1,695,718 pft. 48 kr. bankalap az ő felsége többi országaival s tartományaival folytatott pénzügyi kiegyezés alkalmával tekintetbe vétessék. (Helyeslés.) Eger városa előterjeszti, hogy évenkint 24,001 ftra menő fogyasztási adójának, miután azt kifizetni képtelen, részben elengedése végett a pénzügyminisztériumhoz folyamodott, ez azonban hivatkozva a várossal kötött egyezkedési szerződés azon pontjára, mely a kikötött megváltási összegnek a fogyasztás csökkenése esetében is változatlanul fentartásat szabja meg, a leszállítás iránti kérelmében kifejtett következő indokainak helyet nem ; adott. 1. Midőn a város a fenebbi összeget meg* ajánlotta, még nem történt meg a múlt évi fagy és jégcsapás. 2. Tíz év óta folytonosan rósz bortermés levén, a bor ára fölszökkent és e miatt a szegényebb néposztály az olcsóbb pálinkát fogyasztja, mely körülmény a fogyasztási adó jövedelmét nagyon csökkenti. 3. A fogyasztási adó haszonbérleti összege a sokkal kedvezőbb körülmények között levő s 30,000, tehát másfél annyi j lakossal bíró Miskolcz városáéhoz mérve, mely csak 25,000 forintot tesz, fölötte aránytalan. 4. De hogy mily fölöttébb terhelő, leginkább bizonyítja az, hogy a legközelebbi 3 év alatt haszonbérlést tartó izraeliták, noha 9000 ft. büntetéspénzt zsaroltak ki, mégis 17,000 fttal maradtak hátralékban. 5. A helybeli pénzügyigazgatóság maga belátván, hogy a város 20,000 ftnál több évi haszonbért fizetni nem képes, ez összegben egyezett meg, az országos pénzügyigazgatóság azonban 24.0001 ftot követelt, mit a város, ámbár előre belátta, hogy meg nem bírhatja, kénytelenségből, nehogy idegen haszonbérlők zsaroló kezei közé jussanak, aláirt. 6. A város rendes adóbeli hátraléka most is 18,000 forintot tesz. Ezen idokoknál fogva Eger városa a képviselőház közbenjárását kéri. Jelen kérvény a benne fölhozott indokok bővebb megvizsgálása és annak alapján teendő méltányos intézkedés tekintetéből a pénzügyminisztérium figyelmébe ajánltatik. (Helyeslés.)
