Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-175
218 CLXXV. OESZÁGOS ÜLÉS. (No*. 18. 1867.) társulat kivánságára előterjesztett és most is gya korolt kezelési módszer diját e társulat irányában megállapittatni és ujabb terve megvizsgáltatását kéri eszközöltetni. Dimovics Konstantin, mint neje meghatalmazottja, az újvidéki törvényszék által hozott sérelmes ítéletből származó megkárosítását megszüntetni kéri. Zudor Zsigmond Torda megye Pókakeresztur községbeli lakos, a 63. számú gyalog ezredbe besorozott közkatona, a katonakötelezettség alóli felmentését kéri eszközöltetni. Knezevies Gergely s társai torontálmegyei szent - miklósi lakosok Buóez János főbiró által a jegyzőválasztásnál elkövetett részrehajlást és viszszaéléseket panaszolván, őt az 183 2 / 6 IX. t. ez. §. szoros megtartására utasíttatni kérik. Forró Miklós Kolozs megye Faragó községbeli lakos az 1849-ben a magyar hadseregi észére kiszolgáltatott 570 véka búzát méltányos áron megtéríttetni kéri. Albert János és Tamás csik-szent-mártoni lakosok a muszka tábor által az 1849-ik évi hadjárat alatt Albert Ignácztól erővel elvett 4 ökör 400 frtnyi árát megtéríttetni kérik. Mindezek a kérvény i bizottsághoz utasíttatnak. Vezér Nándor váczi lakos a postán küldött hozzám egy irományt a só czélszerü kezelésére nézve, mely véleményem szerint azon formában, melyben beadatott, semmi esetre el nem fogadható, mert indítványnak czimezi. Nem tudom, mint kérvényt el akarja-e a t. ház fogadni? (Helyeslés.) Ennélfogva nem mint indítvány, hanem mint kérvény elfogadtatik és a kérvényi bizottsághoz utasittatik. T. ház! Holnap felséges asszonyunknak neve napja lesz: hiszem, a t. ház akaratával találkozom, midőn a minisztériumot fölkérem, hogy a ház szerenesekivánatát ő felségének bejelentse. (Lelkes helyeslés.) Napirenden van a tizes bizottságnak a közvádló kérvényeire nézve beadott jelentésének tárgyalása. Jegyző urak föl fogják az irományokat olvasni. Gajzágó Salamon, Horváth Lajos és Dimitrievics Milos jegyzők (fölváltva fölolvassák a 146, 150, 151, 152, 155, 156 és 151 számú •irományokat.) Nyáry Pál: T. ház! (Halljak^ Azon ügy, melyre nézve moat a tizes bizottság indokolt véleményes jelentést terjeszt a ház elé, közérdekeltséget keltett már akkor, midőn az a köüv T ádló részéről a ház elnökéhez intézett és itt felolvasott kérvény alakjában jelent meg először. Az érdekeltség ez irányban azóta nem fogyott, de növekedett éő méltán fokozódott azon tény által, miszerint már többé nem egy, hanem három ilynemű kérvény fekszik a ház asztalán. Azt hiszem, t. ház, mindenikünk belátja, hogy itt nem a pártok, hanem magának a képviselőtestületnek, sőt, többet mondok, magának az összes törvényhozó testületnek legszentebb érdekei forognak kérdésben, azon testületéi, mely tisztelt barátom Soinssich Pál szavai szerint is megosztva gyakorolja a nemzet souverain jogát a koronával; mindenki belátja, ugy hiszem, azt is, hogy egy nagy horderejű feladat vár reánk, melyet meg kell oldanunk s hozandó határozatunk által ugy oldanunk meg, hogy mind a képviselő testületnek függetlensége, sérthetlensége és, hozzáteszem, méltósága fentartassék, de egyszersmind az állani s az érdekelt felek törvény biztositotta jogigényeinek is lehetőleg elég tétessék. •Részemről osztozom azok nézetében, kik azt hiszik, hogy e kérdésben annál határozottabban kell eljárnunk, mert kétségtelen az, hogy ebbeli eljárásunk előzetes esetnek fog tekintetni; és ennélfogva helyeslem, hogy a tizes bizottság jelentésében előre bocsátotta magokat a biztosítékokat a törvényhozó testületnek jogaira átalában, és különösen a tagok mentelmi jogára nézve, és csak aztán tért át az alkalmazásra. Ennek fonalain én is kát részre osztom észrevételemet az előttünk fekvő javaslatra nézve: először szólni fogok átalánosan azon módról, melynek alakjában válhatnak csak a jelentésben foglalt érdeklett biztosítékok valósággá ; másodszor szólok arról, van-e elegendő ok arra. hogy a t. ház a közvádló részéről követett eljárásra képviselőtársunk Böszörményi László, mint felelős szerkesztő ellenében engedelmet adjon. A mi az első pontot illeti, szóról szóra elfogadom mindazt, a mit ide vonatkozólag a bizottság mond; csak abban különbözöm, miszerint én egy önálló határozatban kívánnám az itt előre bocsátott két pontot kifejezni, t. i. 1) hogy a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés, és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik; 2) hogy a mit az országgyűlési tag nem mint olyan, és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével áliíttathatik biró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s a tetten-érés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el. Ezen határozat, t. ház, az én véleményem szerint semmi egyéb, mint a független, a sértetlen törvényhozó testületnek e részbeli teljhatalma és méltósága öntudatában tett ünnepélyes nyilatkozata. Ha ez igy van, akkor már magából a dolog természetéből foly, hogy az nem lehet egy hatá-
