Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-174

216 CLXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 13. 1367.) dött bizottsággal, s ellenkező véleményt akar be- i adni azzal, mely a bizottság jelentésében foglalta- i tik: akkor ő vagy amendement, módositványt nyújt be, és ez mint módositvány targyaltatik, ! tehát bejelenti akkor, midőn a tárgy napirendre van kitűzve; vagy pedig napirendre térést indítványoz. Ehhez ismét joga van bárkinek a 46. §. szerint. Ez a parlamenti szokás; de azt mondani, hogy ha a jelentés kinyomatik, akkor az ellenvéleményt is ki kell nyomatni: ez absurdumokra vezetne. Ha a háznak lehet 20—30—40 tagja, a kik a bizottság véleményétől eltérő módositványt fognak javaslatba hozni: hát ezeknek módositványa, elleninditványa előre kinyomassék? Ennyire nem lehet a parlamenti szokásokat a rendes kerékvágásból kizökkenteni. Nézetem ennélfogva e tárgyban az, hogy miután az indítvány oly tárgyra vonatkozik, mely jövő hétfőre napirendre van kitűzve: csak akkor állhat az egyes képviselőknek jogában e tárgyban módositványt adni be, vagy pedig napirendre térést indítványozni. (Helyeslés.) Halász Boldizsár: T. képviselőház! Valljuk meg az igazat: ez parlamenti taktika. Miletics képviselő úr ellenvéleményét inditványkép adta elő s azt az összes tagoknak figyelmébe ajánlotta. Az ismét parlamenti taktika, hogy ezen inditvány ne tárgyaltassék akkor, midőn a legfontosabb rész, t. i. Böszörményi kiadása vagy kinem adása tárgyaltatik. (Nagy zaj.) Hiszen a ház többsége határoz, és ha a tizes bizottság véleménye fogadtatik el, ez esetben a beadott inditvány megbukott; hanem hogy korlátoztassék valakinek inditványozási joga, vagy, mint t. miniszterelnök úr méltóztatott indítványba hozni, hogy t. i. az interpellalási jog is annyira korlátoztassék, hogy a ház határozza el, hány sorból, hány árkusból és minő modorban tétessék az : (Zaj) bocsánatot kérek, igy végre oda jutnánk, hogy meghatároztatnék, mily terjedelmű indítványt lehet tenni. Némelyek azt mondják, hogy az indítványt most motiválni nem lehet, hanem csak akkor, midőn a tárgy napirendre kerül. (Nagy zaj.) Az interpellationalis, a kérvényezési, az inditványozási jognak oly korlátozása volna ez, mely az eddigi házszabályokkal és a százados parlamenti gyakorlattal ellenkezik. Hiszen előadó úr épen Böszörményi László mostani nyilatkozatát is vissza akarta utasitani a tizes bizottsághoz. E tárgy már annyira ki van fejtve, és én lelkemből örültem neki, és alig vártam, hogy meritorialiter intézkedjünk felette. Voltak, a kik az egész ügyet Böszörményi ügyének veszik, kik azt mondották, hogy a másik két ügy elesik, mert Böszörményi maga is bíró elé akar állni; én azt mondom, hogy ez nem Böszörményi, hanem a ház ügye, ez országos ügy, és ha Böszörményi kimondja: ennem fogadom el, mert engem annyival inkább érdekel, minthogy törvényünk nincs ez iránt, csak most fog a dolog lényegesen tárgyaltatni. Azt mondom tehát, Miletics indítványa nyomassák ki, osztassék ki. Ez nem fogja a dolog elhatározását se előre, se hátra mozdítani. (Helyeslés a bal oldalon.) Kerkapoly Károly : Tisztelt ház! Én részemről kénytelen vagyok kifejezni abbeli meggyőződésemet, hogy inditvány jellemével ruházni fel oly dolgot, mely a maga természeténél fogva nem inditvány, hanem egy, napirendre kitűzött tárgy feletti vitához tartozó egyéni nézet, nem engedheti meg a ház. Nem engedheti meg épen azért, mert az indítványnak és az indítványozónak oly előjogot adott, melyet megtagad az egyszerű véleménynyilvánítástól. Mi a fenforgó tárgy ? A kiküldött bizottság véleménye. Ezen véleményhez hétfőn hozzá szólunk. Egyik azt mondja: én ugy vélekedem, mint a bizottság; másik: én más véleményen vagyok, mint a bizottság. Ilyen lesz Miletics képviselő úr is, és ekkor mindegyik indokolni fogja a maga egyező vagy eltérő nézetét. Miletics képviselő úr már most előre indokolja indítványát. Kérdem, miért kellene nekünk Miletics képviselő urnák megengedni ezt: csakazért-e, mert neki tetszik indítványnak nevezni, ami nem inditvány? (Ugy van!) Miért adjunk Miletics urnák ily előjogot ? Kérdem, hogy áll a dolog ? A bizottsági tagok közöl ha van egy vagy több följogosítva arra, hogy külön véleményt adjon be, melyet a ház kinyomat, s a tagok közt szétosztat: e joggal birnak a bizottság tagjai, de senki más. Mindenki véleményét a házszabályok értelmében a tárgyalás alkalmával fogja kifejteni, akár egyező az a bizottság jelentésével, akár eltérő attól; ki fogja pedig fejteni szóval, rnert Írásbeli véleménynyilatkozatot tiltanak a ház szabályai. Ha a szóban forgó inditvány kinyomatnék, ez a házszabályok kettős kijátszását vonná maga után. Ennek egyik neme az volna, hogy az illető a szóbeli nyilatkozás kötelezettsége alól fölmentené magát; a másik kijátszás az volna, hogy az illető előzetesen jelentené ki a tárgy mellett vagy ellen véleményét, mielőtt a napirend bekövetkezett volna. Harmadszor végre ezen kétnemű viszály oly előnyhöz juttatná az illetőt, mi őt nem illeti meg, t. i. azon joghoz, hogy kétszer szólhatna; sőt ha már most, midőn indítványát teszi, azt nem csak egyszerűen kijelenti, hanem indokolja is, háromszoros előnyben részesülne : szólna ugyanis először, midőn indokolná; másodszor, midőn a tárgy napirendre kerül (holott neki egyszer és nem előbb, mint midőn a dolog napirenden van, volna szabad szólani); és szólana végre harmadszor befejezésül. Az indítvány természetét ajánlom a tisztelt ház figyelmébe. Az inditvány czélja az, hogy sikeresitése által napirendet kap-