Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-174
214 CLXXIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 13. 1867.) Az ülés folyama alatt Miletics képviselő úr írásban egy indítványt adott be Böszörményi képviselő úr sajtóügyére vonatkozólag. Ez is fel fog olvastatni. Dimitrievics Milos és Gajzágó Salamon jegyzők (fölváltva fölolvassák Miletics Szvetozár indítványát) : „Indítvány Böszörményi sajtóper-ügyében Kossuth váczi levele miatt. „Azon meggyőződésből, hogy ez országgyűlés azon esetekben is, melyekben e ház valamelyik tagja szavaiért vagy tetteiért vádoltatik, melyeket nem mondott vagy nem tett, minden nemzeti kép • viselő hivatva van nem ugyan bírája, de megbirálója lenni, vajon azon szavak vagy tettek képezik-e valamely bűntett vagy vétség tárgyát, azaz, azon tett büntetendőnek van-e a sajtó- vagy köztörvény szerbit megjelölve: mivel különben az országgyűlés, ha ezt nem tehetné, csak a törvényszéknek „unterlegte Post" volna, a képviselők immunitása illusorius volna, mert ez immunitásnak épen oly ügyekben van jelentősége, melyek a ház ítélete alá nem esnek ; „Azon oknál fogvs, hogy a közvádló a sajtótörvény 6. §-ára hivatkozik, mely igy szól: „Ki a magyar szent korona alá helyezett terület tökéletes álladalmi egységének, ki a sanctio pragmaticanál fogva megállapított s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges fölbontására izgat, ki az alkotmány erőszakos megváltoztatására és a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit s bűnök elkövetésére hiv fel és buzdít, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 frtig emelkedhető büntetéssel fog büntettetni;" „Tekintettel arra, hogy a közvádló a vád tárgyát Kossuth váczi levelének azon helyében keresi, mely igy szól: „Igaz, és nem újságot mondok, mert hirdettem azt ezernyi ezerek hallatára két világrészben éveken át, igaz, én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével s önállásával incompatibilisnak hiszem;" „Tekintettel arra, hogy e szavakban nem találtatik tárgy, mely a sajtótörvény 6. §-nak csak azon helyére vonatkozhatnék, a hol mondatik: „Ki a sanctio pragmaticánál fogva megállapított s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat;" a váczi levél fenemiitett- szavaiban pedig nincs izgatás, annál kevésbbé pedig tettleges felbontásra való izgatás, hanem bennök csak ezen kapcsolat öszhangzása vagy össze nem hangzása az ország függetlensége és önállása fölött mondatik ki a vélemény ; „Tekintettel továbbá arra, hogy a vélemények véleményekkel és okokkal nyilván és sajtó utján czáfolhatók meg és igy czáfoltatnak is, és hogy a sajtó ily alkalomkor sebeit legjobban maga gyógyíthatja; hogy a magyar sajtótörvény nyilvános szavai, valamint értelme és szelleme mutatják ; hogy hasonló sajtóvétségben és kihágásokban a súly egy részről az izgatásra, felhívásra és lazításra, más részről pedig tettlegességre és erőszakosságra fektettetik} „Azon oknál fogva, hogy az egész sajtószabadság illusorius volna, ha a törvényszék a vélemények felett is ítélne, különösen akkor és ott, hol és mikor, a tettre való izgatás nélkül, a tett megkísérlése nélkül, és végre a tett elkövetése nélkül, a törvény által büntetendőnek nem rendeltetnek; „Tekintettel arra, hogy a bűnügyekben még a körülmények sem eszközölhetik azt, hogy a vádolt szavakban vagy tettben oly valami legyen, mi azon szavakban vagy tettben magában véve nincs ; „Tehát tekintettel arra , hogy ez esetben nincs tárgy, és hogy a bűntettnek vagy vétségnek nincs tárgyias alapja ; „És tekintet nélkül arra, hogy a közvádló nem közölte az egész levelet, melynek tudása jogilag nem tételezhető fel; tekintet nélkül arra, hogy azon levélben nem is lehetnek nyomósabb helyek, mint a fölhozottak, mert azok is fölhozattak volna; és végre tekintet nélkül arra, hogy meg sem kisértetett Kossutbot a törvényszék elé idézni, ki különben nyilatkozott, hogy azon levélnek közzététele az ő tudtával és akaratával történt: föltétlenül inditványozom : „Hogy a közvádlónak a bűntett vagy a vétség tárgyilagosságának hiányosságánál fogva ne engedtessék meg sajtóperi vizsgálatot indítani Böszörményi László nemzeti képviselő ellen, és hogy mellőzve a közvádló kivánatát, az országgyűlés a napirendre térjen át." Somssich Pál: Indítványt tenni minden képviselőnek joga van, de indítványát a házszabályok szerint tartozik előterjeszteni. A ház szabályainak 35. §-a pedig ezt mondja : „Elérkezvén a fölvételi idő, az indítványozó kifejti indítványát, és a ház szavazás utján elhatározza, ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne." A midőn e tárgy napirendre ki lesz tűzve, lett volna helyén ez indítvány indokolása, mert ez az egész tárgyalásra vonatkozik, nem pedig uj indítvány. Kérem tehát az egészet akkorra halasztatni, a mikorra a tárgy napirendre van kitűzve. Madarász József: T. ház! Nem fogadhatom el t. előttem szóló képviselő urnák a ház szabályain alapuló okoskodását. Somssich Pál: Ugy is tudom! Madarász József: El nem fogadhatom először azért, mert ugy emlékszem, hogy e tárgy már
