Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-155
CLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 2. 1867.) 9 Besze János: T. ház! Szomorító dolog, hogy midőn a nemzet alig várja azon nagy föladatok megoldását, melyeket az országgyűléstől remél, a képviselőknek roppant nagy száma kötelességét nem teljesíti s a haza szent érdekeiben nincs ott, a hová küldői megválasztották. Nagyon szomorító dolog az, uraim, hogy midőn a három hónapos szünetelés után itt összejöttünk, határozatképesek nem vagyunk. (Fölkiáltások : Igenis vagyunk!) Vessen számot kiki magával, hogy, midó'n a nemzet parancsolja, és ő e felhívásnak tökéletesen nem felelhet meg, ne vállalja el a képviselőséget, de ha egyszer elvállalta, szoros kötelességének tartsa itt megjelenni, és a nemzetet el nem szomorítani az által, hogy a képviselőház határozatra sem képes. Véleményem az, hogy mivel tegnap , midőn határozatot hoztunk, még nem tudtuk, hogy nem vagyunk képesek határozatot hozni; de már most tudjuk.... (Ellenmondás.) Tehát mig elegendő számmal nem vagyunk , se határozatot ne hozzunk, se ne válaszszunk. Patay István: Nekem csak azon egy észrevételem van, hogy midőn határozat hozatott, lehettünk elég számmal, de midó'n voksoltunk, nem voltunk elegen ; az bizonyos. (Derültség.) Elnök: Nem levén senki fölirva, méltóztassanak azok, kik Madarász képviselő ur indítványát pártolják, fölkelni. (Zaj.) Patay István: Még egyszer kérjük a kérdést. Elnök: Madarász képviselő ur azt indítványozta , hogy miután a szavazatokból kiderült, hogy a szavazás alkalmával az igazolt kéjrvisclők átalános többsége jelen nem volt: ennélfogva a szavazás halasztassék el azon időre, midőn határozatképes lesz a ház. Madarász József: A kérdéshez kívánok szólani. A házszabályok szerint a fölteendő kérdéshez annak is, a ki már beszélt, joga van szólani. Én tehát ezen jogommal élve, a t. ház és a tisztelt elnök ur figyelmét arra hívom föl, hogy az én fölszólalásom nem volt indítvány, hanem hivatkozás a ház szabályainak megtartására. A kérdés tehát .... (Zqj.) Én tudom, mi volt fölszólalásom alapja , s habár lehet, hogy roszul fejeztem ki magamat, de hivatkozom szavaimra. Én arra hivtam föl a t. ház figyelmét, hogy a jegyző előadása szerint 359 az igazolt képviselők száma, ellenben csak 166-an szavaztak. Ha ez való, mit nem tudok. nincs elég téve a ház szabályainak: mert a választás is határozat (Ellenmondás), határozat hozatalához pedig szükséges, hogy az igazolt képviselők átalános többsége meglegyen. Az én fölszólalásom tehát nem levén indítvány, ezt kérem kérdésül föltétetni: kivánja-e a t. ház a KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 /,- v. házszabályok azon parancsát, illetőleg azon szakaszát ez alkalommal is megtartani, vagy nem? mert én a képviselőházat erre hivtam föl. (Derültség, zaj.) Tisza Kálmán : T. ház ! Nem volt szándékom a dologhoz hozzá szólni; azonban, miután Madarász képviselőtársunk a kérdést ugy akarja föltétetni, hogy akarja-e a t. ház a házszabályokat megtartani, vagy nem ? kénytelen vagyok — miután én a házszabályokat mindig meg akarom tartatni, és mégis indítványa ellen akarok szavazni (Derültség) — megmagyarázni, hogy ő a házszabályokat roszul értelmezte. A házszabályok azt mondják, hogy határozatok hozatalára az igazolt képviselők felénél egygyel több, azaz átalános többség szükséges. Ha kétség volt az iránt, megvan-e az átalános többség, tegnap a határozat hozatala előtt kellett volna a házat fölszámlálni, s ha kitűnt volna, hogy nem vagyunk határozatképes számmal, határozat nem hozathatik vala, és a szabályok szerint kénytelenek lettünk volna ebbe belenyugodni. Figyelmeztetem arra is, hogy akkor nem is az lett volna a következés, hogy a választás nem érvényes, hanem , hogy a határozat érvénytelen. A választás nem határozat, a választás a hozott határozatnak végrehajtása, és részemről én is azon nézetben vagyok, hogy ha a határozat szabályszerüleg megalkottatott — a mit pedig maga Madarász képviselő sem támadott meg, és a mit nem is lehet meg'támadni, mert nem contesigendő száuitálta senki, hogy ne lettünk volna ele inal — ez esetben a választás, mint a határozat végrehajtása is jogérvényesen alkottatott. (Helyeslés.) A kérdésnek tehát nézetem szerint nem uo-v kell föltétetnie , kivánja-e a ház a házszabályokat megtartani vagy nem ? hanem igy: kivánja-e a t. ház az előadott indítvány folytán a tegnapi választást megsemmisíteni vagy nem ? (Helyeslés) Elnök: Méltóztatik-e a tisztelt ház ezt elfogadni. (Elfogadfuk!) Ennélfogva méltóztassanak azok, kik a tegnapi.... Keglevich Béla gr.: A kérdés föltevéséhez egy rövid észrevételem van. Nekem részemről egyéni meggyőződésem az, hogy a szavazás érvényessége, vagy épen érvénytelensége nem jöhet kérdésbe. Ez egyéni meggyőződésem, s azért mondom ki, mert a kérdés azon föltevésében sem nyughatom meg, melyet Tisza Kálmán előterjesztett: mert ugyanazon indokoknál fogva, melyeket ő felhozott, én is ugy fogtam fel a tárgyat, hogy midőn a határozat történt, nem volt kétség az iránt, hogy teljes számmal vagyunk. Midőn szavazásra került a sor, az igaz , hogy a fölolvasott szám — ha jól emlékszem, 166 — nem képezi a házszabályokban kiszabott számot; de abból egyátalában nem lehet következtetést vonni arra, teljes számmal
