Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-171

CLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS különösen pedig annak némely itt a házban föl­szólalt alsóbbrendű hivatalnokai, a kik minden ha­tóságra s különösen arra törekszenek, hogy életök minél hosszabb legyen , nagy zajt ütöttek Heves megye s Eger városának ellenállása miatt. Mi történt Heves megyében és Eger városában ? Heves megye egy nádszállal opponált, Eger városa pedig meggyújtott egy gyufát. Ebből áll az egész. Én, uraim, tökéletesen meg vagyok győződve — mert megadom mindenkinek a maga érdemét — hogy a kormány nem roszakaratulag járt el, tisztelem hazafiságat s elismerem jó akaratát, ha­nem eljárását egyedül a félelemnek tulajdonítom, A félelem pedig a legroszabb tanácsadó a világon. De vannak at. házban,különösen a jobb oldalon is néhányan olyanok, kik a megyéknek a politikai discussiokba avatkozási jogát kereken tagadják. Kérdem azon tisztelt uraktól, minő jogokat akar­nak tehát meghagyni a megyéknek ? Ha áll az, a mit a cultusminiszter űr mondott, t. i. hogy a, me­gyék az alkotmány őrei, kérdem, mi marad akkor egyéb fen a megyék számára, mint huslimitatio. az utak tatarozása és egyéb ily gyönyörű jo­gok. Ez, uraim, érdekeltséget a megyékben a közügy iránt nem fog támasztani, és akkor a me­gyei bizottságok nem fognak örömmel és számosan tódulni a megyegyülésekre. Ha pedig a közér­dekeltséget felébreszteni nem tudjuk, meg fog szűnni az egész közélet, s azon anarchia, mely már most az országban ugy is elég nagy, még nagyobb mérvben fog kiterjedni. Azon urak tehát nézetem szerint, kik a politikai discussio jogát a megyék­től meg akarják tagadni, valóságos apagyilkos­ságot követnek el. (Derültség.) Ki tagadhatná, uraim, hogy lehet még servi­lis kormányt Magyarországon teremteni, és servi­lis országgyűlést V De arra, hogy valaha az osztrák kormány képes lett. volna a megyék több­ségét servilissé tenni, nincs a magyar történelem­ben eset. Üdvözlöm Somssieh tisztelt képviselőtársamat, ki ugy nyilatkozott, a mint alkotmányoss férfiúhoz illik, ki a megyék jogait — a mint nyilatkoznia kellett — tiszteli; és elvárjuk, hogy azon a téren, hol reméljük, hogy a megyéknek mindazon jogait, melyek az ország alkotmányának fentartását szükségessé teszik, fentartani kívánja. De nem pártolom tisztelt képviselőtársamnak azon nézetét, hol ismét a félelem szólott belőle. Ő is, mint több képviselőtársam, azt állította, hogy ha Heves me­gyét meg nem fékezik, akkor Magyarországot és a többi megyéket a kormány többé megfékezni nem lesz képes. (Folytonos zaj.) Azt kérdem, t. ház, azon ország, azon nemzet képes-e valamely forradalmat előidézni, mely már elfo­gadta a közösügyi törvényt sa delegatiokat'? Azon (Nov. 6. 1867.) 159 nemzet, mely maholnap 13 száz millió adósságot képes lesz megemészteni, az ily csekélységért for­radalmat előidézni nem fog. (Nagy zaj) Pulszky képviselőtársamnak azon nyilatko­zata, mely szerint azt állította, hogy a bal oldal nem törődik a törvényekkel, csakhogy az ország fenállhasson (Nagy znj), szóval kimondotta, hogy a törvények itt nem határoznak, hanem igenis a kormánynak akarata. PulSZky FerenCZ: Ezt nem mondtam. Nagy Ignácz: Ezt Őtőle nem csodálom. Hanem annyit mondhatok, a kormány azt fogja mondani: „Ments meg, uram, a jobb oldaltól, a bal oldalt (Nagy zaj) ugy is leszavazzuk.' 4 Mi a kormányt megbuktatni nem akarjuk. En részemről — s ugy hiszem, elvtársaim is — sokkal csekélyebbnek tartom a kérdést, semhogy a jelen viszonyok közt, midőn másról kell gondoskodni, mint a kormány megbuktatásáról, a bal oldal ezt tenni szándékoznék. De kötelességünk ott, a hol a törvényt sértené, helyreutasitani a kormányt és a törvény útjára téríteni. Ez kötelességünk, és ennek mindenkor megfelelünk. Végre csak azt akarom még mondani, tisztelt ház, hogy tudok, ismerek az országban igen soka­kat , kik hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak érdemeit lealacsonyítani, őt becsmérelni, sőt még rágalmazni is hivatásuknak tartják. Ezekre nézve csak annyit mondok, hogy az ő dicséretök úgyis csak szégyen volna a nagy férfiura. Egyébiránt az­zal fejezem be beszédemet: hagyjuk a verebeket, j az ökörszemeket csiripelni a nagy sas körében. Pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Nagy zaj. Szavazzunk f) Gajzágó Salamon jegyző: Deák Ferencz! \ (Halljuk! Halljuk!) Deák Ferencz: T. ház! Napok óta folynak { vitatkozásaink a szőnyegen forgó kérdések felett. De ne tekintsük elveszettnek az időt, melyet e tárgy­ban az egymástól eltérő nézetek kifejtésére s a fen­forgó kérdések tisztába hozatalára fordítunk, mert | a miről most tanácskozunk, az politikai életünk lényeges érdekeivel áll kapcsolatban. Némelyek azon aggódnak, hogy a kormány­nak Heves megye irányában követett eljárása a megyék törvényes jogait és a honpolgárok szabad­ságát veszélyezteti; mások ellenben attól félnek, hogy oly megyei hatalom, minőt Heves vármegye követelt magának, a rend fentartását tenné lebet­lenné, megakasztaná a közigazgatást és magát a parlamentáris kormányrendszert is megdöntené. Törvényhozói helyzetünkben nem a haza ér­dekében működnénk, ha vitatkozásainkban ugy akarnánk egymással szembe szállani, hogy az egyiknek csak a szabadság, a másiknak csak a . rend volna jelszava. (Elénk helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom