Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) 141 Én, fc. ház, azt hiszem, hogy hatalom felelő­ség nélkül despotismns, de más oldalról felelős­ség hatalom nélkül nevetséges báb. (Helyeslés.) Vegyünk a magán életből egy példát. Ha valaki gazdaságának kezelését felelősség terhe alatt gazdatisztjére bízza, de más oldalról el­vonja tőle a gazdasági eszközöket, nem csak, de egyszersmind elnézi, hogy a gazdasági személy­zet megbízottjának intézkedéseit és rendelke­zését tetszés szerint teljesítse vagy ne teljesítse: miként fogja az illető gazda, gazdatisztjével szem­ben, érvényesíteni a feleletre vonás jogát ? Én teljességgel mitsem akarok levonni azon állítás fontosságából, hogy a munieipiumok való­sággal az alkotmány védbástyái. De engedjék meg nekem az ezen állításhoz ragaszkodók, hogy viszont én is állithassam, hogy én az alkotmány­nak épen oly és nem kevésbbé erős védbástyainak tartsam a miniszteri rendszert és a miniszteri fele­lősséget. (Helyeslés jobb felöl.) A miniszteri felelősség, t. ház, két irányban nyújt gyakorlati hasznot: egy részről biztosítja a nemzetet a koronának önkényes eljárása ellen, mit eddig semmi municipium nem biztosított; más részről biztosítja az országot magának a kor­mánynak lehető törvénytelen túlkapásai ellen. A miniszteri felelősség, a mint a 48-diki törvé­nyeinkben körvonalozva van, igen nagy bizto­síték. Kimondja a 48-iki 3-ik t. ez. 3. §-a, hogy ő felsége Magyarországon a végrehajtó hatalmat csak is felelős magyar minisztériuma által gyako­rolhatja ; minden rendeletei, parancsai, határoza­téi csak ugy érvényesek, ha magyar felelős mi­niszterei egyike által is aláírattak. A 32-ik §. kimondja a miniszterek felelősségét tetteik- és mu­lasztásaikra nézve. A 33-ik §. meghatározza a vád alá helyeztetést. A 33. §., a mi legfőbb, kije­lenti, hogy az elitélt miniszterre nézve még ő fel­sége is csak az átalános közbocsánat esetében gyakorolhatja a kegyelmezési jogot. Ily szigorú rendszabályok mellett, tisztelt ház, azt hiszem, minden miniszter kétszer meg fogja gondolni, mi­előtt törvénytelen rendeletet kiad vagy ellenje­gyez. Engedje meg a tisztelt ház, hogy Csernátony urnák Eger és Kolozsvár városa összehasonlítá­sára vonatkozólag csak egy rövid megjegyzést tehessek. Én részemről ezen összehasonlítást tel­jességgel nem látom correctnek : itt nem analóg esetek forogtak fen. Maga Eger városa mint tör­vényhatóság működött, tehát okot adott a kor­mánynak a beavatkozásra ; Kolozsvár városának pedig egyes választói gyakorolták választási jo­gukat, mit a kormánynak korlátolni semmi joga nem lehet. Végül mindezekhez járul az, hogy én meg­fontolva, miszerint a jelen, még nem egészen con­solidált országos állapotban, mondhatnám átme­neti korszakban a minisztériumot eddig is törvé­nyeink és törvényes gyakorlataink által megil­lető jogában maga a helyzet is megtartani paran­csolja — értem a politikai helyzetet — midőn kijelentem, hogy a jelenleg hozandó határozat által szerintem az országgyűlés semmi oly prae­cedenst fel nem állithat, mely által a megyék állan­dó rendezésére egy elv lenne praeoccupálva, ha­nem akkorra a törvényhozásnak szabad keze ma­rad fen: én részemről a belügyminiszter úrnak az interpellatiókra adott válaszát elfogadhatónak tar­tom. (Helyeslés.) Beniczky Gyula: T. ház! Előttem több elvtársam oly bőven és tüzetesen szólalt már ezen tárgyhoz; annyira megczáfolhatlauul bebizo­nyitták, hogy a kormány eljárása Hevesmegye ellenében nem csak az alkotmányosság átalános elveivel s kívánalmaival ellenkezik, de különö­sen positiv törvényeink sorából mostanáig még ki nem törölt, világos, félremagyarázhatlak törvénybe is ütközik: hogy alig maradna egyéb mondani valóm, mint hogy Tisza Kálmánnak igen tisztelt elvbarátomnak indítványát teljesen és egész terje­delmében pártolom, ha a vitatkozások folyama alatt túl nem terjeszkedtünk volna ezen speciális eset megbirálásán, ha egyátalában ezen kérdést vitatva, lehetséges volna a municipális autonómiához vagy a miniszteri omnipotentiához ragaszkodást, leg­alább indirecte, ki nem fejezni. Én egészen röviden azoknak, a kik hazánk­ban a municipális jogok romjain akarják életbe léptetni a modern centralisatiot, csak azt kívá­nom mondani: eszközölték volna ki, vagy eszkö­zöljék ki, hogy a mi országgyűlésünk legyen va­lóságos parlament, függetlenül minden idegen be­folyástól és minden beavatkozás mellőzésével ma­ga intézze el országunk ügyeit, rendelkezzék vé­rünk s pénzünk felett; eszközölték volna ki, vagy eszközöljék ki, hogy a mi kormányunk ne csak felelős, de ő felségét, a magyar királyt kivéve, minden más hatalom és befolyás irányában füg­getlen is legyen; (Helyeslés a bal oldalon) eszközöl­ték volna ki, vagy eszközöljék ki, hogy Magyar­országnak legyen nemzeti hadserege, mely nélkül biztosított állami léteit én képzelni sem tudok: (Helyeslés a bal oldalon) én leszek az első, ki meg­hajlok előttök, s kész leszek a municipális jogok­ból feláldozni annyit, a mennyit a parlamentalis* mus vindicál magának. (Helyeslés a bal oldalon.) De jelen szerencsétlen helyzetünkben ne vegye rósz néven senki, hogy mi a municipiumoknak az 1848-ki törvények által is épségben tartatni ren­delt jogaihoz szigorúan ragaszkodunk; ne vegye nekünk rósz néven senki, ha azokhoz, mint azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom