Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-169

CLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 4. 1867.) 129 előre kell bocsátanom azt, hogy igaz ugyan az, hogy az 1848-ik évi 24-ikt,cz. 2-ik § a azt rendeli, hogy,, a rendezett első bírósági hatóságu községeknek közigazgatási állása a törvény további rendeletéig jelen állapotában megtartatik" e szerint tehát közigazgatási tekintetben Eger városa is, az 1848-ki törvények hozatala előtti állapotban hagyatott meg; de igaz ám e mellett az is, hogy ugyanezen törvények 1-ső §-a azt is rendeli, hogy a választásokról, választókról és képviselőkről szóló 1848-ik évi 23-ik t. ez. a rendezett tanácscsal biró községekre is kiterjesztetik. Az tehát itt a kérdés, mit rendel ezen törvény a királyi városi képviselőkről? Ez nyilvánosan azt tartalmazza a 23-ik § ban, hogy „a városi képviselők a közgyűléseiben személyenkinti tanácskozási joggal és szavazattal bírnak;" és ha ők ezzel birnak, s ugyanezen joggal ruházá fel a törvény a rendezett tanácscsal biró községeket is, minő Eger városa: ez esetben kérdéses képviselők egyenjoguakká tétettek a törvénj^által mind a királyi, mind a rendezett tanácscsal ellátott községekben. És ha ezek „egyenjogrmk,"' az a másik kérdés merül itten föl: vajon a királyi városok képviselőinek van-e joguk politikai vitatkozásokba avatkozni, vagy nincs? és ha van, amint van: az illető megyék, melyek kebelében ily városok feküsznek, föl vamaake jogositva arra. hogy az ő határozataikat ezek megsemmisitsék ? Ugy hiszem, hogy e tekintetben a t. háznak minden egyes tagja el fogja ismerni azt, hogy a kir. városok képviselőire vonatkozólag ily jogot a megyék nem gyakorolhatnak; és ha ezekre nézve nem gyakorolhatnak, a megfejtés készen áll, hogy a rendezett tanácsú, s e tekintetben a kir. városokkal egyenjogú mezővárosokra nézve se gyakorolhatnak. És mégis ezen világos és szabatos törvény rendelete ellenére arra akará a kormány, a mely egyéb tárgyakban . valamint 1848 ban , ugy 1867-ben is közvetlenül közlekedik Eger városával, Heves megye bizottmányát kényszeríteni, hogy ez Eger városa képviselő testületének f. évi szept. 8-án hozott, s Kossuth Lajos érdemkoszorus hazánkfiának bizalmat szavazó határozatának megsemmisítését jog és törvény ellenére foganato sitsa. Minthogy pedig ezt Heves megye bizottmánya teljesithetlennek nyilvánította, e miatt függesztette föl, teljhatalmú kir. biztos befolyásával, bizottmányát múlt hó 14 én. Fölhozhatnám még én Eger városa jogainak bővebb kimutatására azt is, hogy ezen városi közönség, mely már a legrégibb idők óta, és igy Szent István király ideje előtt is, már fallal körülkeritett s erős várral ellátott város volt, Zsigmond, Rudolf, Lipót királyok által országos érdemeiért, melyeket a többi közt az 1553-ik évi 25-dik törKÍPV. H. NAPLÓ. 186%. v. , vényczik is hirdet, különös kiváltságokkal, és vérbirói hatalommal is, melyet a Schmerling féle szomorú korszakig folytonosan gyakorlott is, elláttatott, és igy soha földesúri hatalom alatt nem volt: 1713-ik évben különös 9 portát nyert, melyek később 13-ra emeltettek, és ezeket csak az 1807-ik évi 19-ik tör vény czikk erejével teherkönynyitési szempontból veszité el; ezen fölül Lipót király és József császár által királyi városi rangra is emeltetett, meg}

7

ei hatalom alatt ennélfogva az j 1848-ki törvények előtt is kizárólag közigazgatási, j vagyis adókivetési és katonaszállitási tekintetben ! állott, de egyéb belügyeit és politikai jogait saját j közgyűléseiben, melyekben hozott határozatai soha j jóváhagyás alá nem terjesztettek, gyakorlottá ; és igy az 1848-ki törvények által, melyek minden honpolgár jogait csak tágitották, de sehol meg nem rövidítették, az előtt gyakorlott jogai érintetlenül hagyattak. De mivel ezeknek bővebb elsorolása e helyen a már felébb mondottak után Eger városa képviselőtestületére vonatkozólag felesleges lenne, csak azt jegyezem még meg, hogy azon alkalommal, j a midőn a f. év tavaszán, az alkotmány helyreállításának és a független felelős magyar kormánynak akkoron még valóságként vett hirére, Eger városa a mostani kormánynak és Deák Ferencz képviselőtársunknak hasonló bizalmat szavazott, mint most Kossuth Lajos nagy hazánkfiának: épen nem jutott eszébe a kormánynak az, hogy ezen képviselői végzést azon okból, melyet most ürügyül felhasznál, jelesen, hogy a polikai tűnte tések terére lépvén hatáskörét áthágta, teljhatalmú királyi biztos által megsemmisíttesse. Befejezésül még azt kell megjegyeznem, hogy f. é. szeptember 8-dikán még a kormánynak az sem ; jutott eszébe, hogy Kossuth Lajosnak a jászladá| nyiak választó kerületéhez f. é. augusztus 5-én irott és ismét a váczi választókerülethez ugyanazon hó 20-án intézett s a hírlapokban közzétett hasonértelmü levelei miatt őíet elkárhoztassa. ! Eger városa képviselőtestülete tehát azt. hogy j ezen levelezések közzétételét az 1723. évi 9. t. ez. I szigorúságával való fenyegetőzések utján sújtani ] szándékozik a kormány, szept. 14-én épen nem is J tudhatta; de azt sem hihette, hogy a t. kormány magára birói szerepet is ölteni, és igy honárulás bűnében is elmarasztalni, ezt követve pedig a Kossuth Lajos nagy hazánkfiának bizalmat szavazók iránt egy füst alatt bűnbocsánatot is adni hatásköréhez tartozónak lenni találja, még pedig annyival kevésbbé, mivel Eger városa közönségének Kossuth Lajos nagy" hazánkfia irányában való bizalma, tisztelete és ragaszkodása koránsem a váczi levél keletkezése óta datáltatik," hanem hogy tovább ne menjek, az 1848-ik évben 17