Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-169

CLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 4. 1867.) 125 nek. (Jobb felöl; Hát minek ?) Ha mi pártszempont­ból tekintenők ezen kérdést, nem elleneznek azt, a mi Heves megyében történt és a mi Pest megyében épen most történni készül: mert mint oly pártnak, mely alkotmányos országban a par­lamentalismus elve szerint kormányra hivatva van, esak örvendenük kellene ezen dolognak: mert annyi bizonyos, hogy az ilyen eljárás által, és ha a megyék rendezése eró'szakoltatnék és nem történnék a megyéket kielégítő módon, a kormány a mi népszerűsítésünkre dolgoznék mindenesetre ; nem magoknak szereznének támo­gatást, hanem nekünk. Azért, mondom, ha mi ezen kérdést pártszempontból tekintenők, nem szólnánk semmit, hanam engednők, hogy a kor­mány tegyen, a mit jónak lát, és csináljon nekünk propagandát. Mi nem csinálunk hazafiasságunkból speeula­tiót... (Nfigy zaj. A jobb oldalon nevetés és felkiáltá­sok : Hát ki csinál ? Rendre kell utasítani! Az elnök csönget.) Bizonyossá teszem a nevetőket, hogy nem halok meg, mint gazdag ember. (Nevetés a jobb oldalon. Fölkiáltások : A dologra ! Elnök csönget.) Midőn arról szólok, hogy mi nem csinálunk a hazafiságból speculatiót, s egyik kérdésből sem, és ezért nevetnek: én valóban nem értem a neve­tést, hanem ugy felelek rá, a mint azt értelmezem. {Fökiáltátok: Elég lesz ! Eláll!) A dolog szerintem — sajnálom, hogy e ki­fejezést kell használnom, hanem gyöngébbet nem tudok — a dolog el volt szerintem a kormánv részéről hamarkodva. {Hogy hogy 1 ?) Ezt, ugy hi­szem, a kormány maga is belátta, és érzi már. (Fölkiáltások: Nem látta be !) Én részemről azt hiszem, hogy akármi kimenetele lesz ezen vitá­nak, már most is befolyása van annak a kor­mányra, például a most Pest megyében történen­dő dolgokat illetőleg, mert azok még sem ugy tör­ténnek, a mint Heves megyében, (Zajos cllenmon­dáj és pedig azért, mert a kormány belátta elha­markodását. (Ellenmondás. Fölkiáltások : Pest megye látta be hibáját!) A dolog tehát el volt hamarkodva. Hanem utoljára mindennek megvan a ma­ga oka. Nem akarok visszatérni azoknak mutogatására, a miket ezen oldalról is már elegen kimutattak és bebizonyítottak, kiki természetesen a maga állás­pontjából. Itt a mi oldalunkon többen igen érde­mes elvbarátaim közöl elmondották a magok néze­tét. Igen természetes, hogy az ő elemzésüket foga­dom el én is: épen azért nem akarok azon dologra visszatérni, s nem akarom ismét bizonyítgatni azt, hogy volt-e oka és joga a kormánynak, vagy volt-e oka és joga Heves megyének azt tenni, a mit tett. Nem akarok ismétlésekbe esni; ugy is fog­nak utánam jönni, kik a dologhoz sokkal jobban értenek, mint én, kik azt alaposabban is fogják tárgyalni. (Ugy van! Igaza van!) Én ezzel nem foglalkodom, hanem azokra bizom azt teljes meg­nyugvással. De az én fölfogásom szerint azon dolognak, a melyet én elhamarkodásnak valék bátor nevezni, kell, hogy, mint minden dolognak, oka és rugója legyen. Ezen rugót különben fel is fedezte a tegnapelőtti ülésben tisztelt barátom PerczelMór képviselőtársunk, utána pedig sokan; és én azt hiszem, hogy a kormány legjobban tette volna, hogy ha ezt maga fedezte volna fel. (Halljuk!) Se a belügyminiszter úr, se pedig a cultusminisz­ter úr beszédében e rugő nem volt fölfedve. Szerinten a rugó csak akkor lett volna tökéletesen fölfedve, ha azt mondták volna: „Ha eltűrjük azt, a mi Egerben történt, ha Heves megye rendele­tünket nem akarja végre hajtani, mit mondanak majd Bécsben ?" (Nagy zaj. Ohó! Ellenmondás.) Sze­rintem a rugót azon körülmény fedi föl teljesen,bogy e házon a félelem politikája uralkodik. (Nagy zaj. Ellenmondás!) Ha a félelem képezi politikánk alap­ját,soha sem tudjuk, hová és meddig megyünk, mert Robespiere azt mondotta: „Legtovább négy az, aki nem tudja, hova megy." (Nagy zaj. Ellenmondás.) És kérem, most megláthatják, hogy hova megyünk. Már most méltóztassanak nekem megmondani hogy mikép büntetik meg Kolozsvár városát a leg­közelebbi választásért? Kolozsvár városa körül-belül azt a bűnt követte el. a mit Eger városa. (Egy hang : Ez csakjiók bün volt! Zaj) Engedelmet kérek, Ko­lozsvár választói egy táviratot kaptak ifjabb Kos­suth Lajostól, a melyben kijelenti, hogy nem fo­gadhatja el a választást, ha rá esnék a szavazatok többsége. (Zaj. Dologra !)Kérem, én több parlament­ben voltam, és megszoktam, hogy végig hallgatom a zúgást s azután újból kezdem. (Nagy zaj.) Kolozs­vár városa, mondóm, táviratot kapott, — és ezt a zú­gás miatt kénytelen vagyok ismételni. (Nagy zaj. A dol >gra! Elnök csönget.) Kolozsvár városa egy táviratot kapott. . . (Nagy zaj; nagy derültség. Do­logra !) Kolozsvár városa egy táviratot kapott . . . (Zaj. Nagy derültség. Halljuk!Halljuk! Elnök csön­get.) Tessék kinevetni. Ez tehát a majoritás tü­relme ? A többség csak meghallgathatná a kisebbsé­get. (Egy hang: Halljunk okosabb embert!) Halljuk azután őt, ha ő okosabb; nem tudom, ki az az úr, a ki félbeszakított. Kolozsvár városa . . . (Nayyzaj. Nagy derültség.) Ismételni fogom akárhányszor, mig a ház egyszer megengedi. (Nagy zaj. Dologra!) Ez­zel felelnek a hírlapírónak, nem a követnek, (Zaj. Halljuk!) Ismétlem, Kolozsvár városa . . . (Nagy zaj és nagy derültség. Elnök csönget.) Ha a mulatság tetszik, jó; de biztosítom önöket, hogy engem a phlegmából ki nem hoznak. (Nagy zaj. Rendre!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom