Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-110

56 CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 26. 1867 ) lés pedig a segélyt megajánlva, ama záradékot mindannyiszor törvénybe nem igtathatta volna. Minden ország szövetségest keres, s a jó és biztos szövetséges érdekében kész áldozatot is hozni. Hazánk természetes szövetségese az örökös tartományok népe; a közös fejedelmen kivül számos az érintkezésök, sok a közös érdekök. Alkotmányosan uralkodó koronás királyunknak érdeke nem lehet más. mint az ország érdeke; őt tehát külmegtámadás ellen többi országaiban is megvédeni, Magyarország mindig kész leend, föltéve, hogy az örökös tartományok hasonló esetben hasonlóul teendnek, de fentartván magának a jogot: a segély szükségének beálltát és a segély nagyságát mindenkor országgyülésileg meghatározni. (Helyeslés balról) E jogáról hazánk le nem mondott soha; de léte koczkáztatása nélkül le sem mondhatott. Mert lehet eset, midőn a király. rósz vagy ügyetlen tanácsosai által félrevezetve , oly háborút indit. mely mind saját, mind az ország érdekével ellenkezik ; lehet eset. midőn az állam valódi érdeke valamely tartománynak nem leigázását, de szabadon bocsátását javasolja, ha megtartása több áldozattal jár, mint haszonnal. Ha hazánk ily esetekben szabad rendelkezési joggal nem birna, vagy e jog gyakorlatától megfosztva tartatnék, kénytelen lenne, mint ez sajnosán a múlt években történt, egy veszendő ügyért, egy roszul fölfogott érdek ért, saját vég pusztulásáig vérét s pénzét pazarolni. Magyarország alkotmányos jogai teljes élvezetében annak idején bizonyosan megtagadja a segélyt az olasz tartományok leigázására, a sehleswíg-holsteini hadjáratra, s ez által egyszersmind lehetetlenné teszi Königgratzet is. (ügy van! balról?) Föladatunk nem lehet alkotmányunkon változtatni ; de teljes épségben föntartani azt, hogy igy, miként a múltban volt, úgy jövőben is az országnak s a királynak hasznára legyen. Azt mondta ugyan a t. vallás- és oktatásügyi miniszter a múltkor, hogy az alkotmányosság egyedül nem elegendő a hazát a közelgő veszélyektől megóvni, ehhez erő is kell, erőt pedig csak másokhoz szorosabb csatlakozás által nyerhetünk. Nézetem szerint az erő gyarapodása attól függ, hogy kihez csatlakozunk. Ha oly szövetségeshez csatlakozunk, kinek érdekei a mieinkkel azonosak, ki nem kívánja a mi erőnket absorbeálni, és saját ezéljaira fölhasználni, de miként maga teljes ! erejét a közös czél elérésére kifejti, úgy a mi erőnk | teljes kifejtését sem gátolja, de elősegíti : akkor j reó'nk bizonyosan gyarapodni is fog. Ellenkezőleg ! gyengülni fogunk, ha oly szövetségessel kötünk j szorosabb frigyet, kinek czéljai s érdekei a mieink- | tői különböznek. {Ügy van! balról.) A t. miniszter úr azt hiszi, hogy az alkotnia- I nyosság nem nyújt elegendő biztosítékot a közelgő vész ellen. Nem nyújt elegendő' biztosítékot kétségtelenül oly alkotmányosság, melyben a bécsi kormány minket eddig részesített, sem oly alkotmányosság, melynek eszménye a 67-es bizottság többsége előtt látszik lebegni. De igenis elegendő biztosítékot nyújt oly alkotmányosság, mely az ország teljes erejének kifejtését s minden segédforrásainak fölhasználását megengedi, oly alkotmányosság, melyet palládiumként őriz az ország, mely az anyagi jóllét előmozdítója , mely jótékony hatást gyakorol gazdagra és szegényre egyiránt, s melynek védelmeért kész a hazának népe vérét s vagyonát is föláldozni. A félelem népeknél rósz tanácsadó. A történelem nem mutat példát, hogy a félelem, a túlságos óvatosság valamely népet nagygyá tett volna. Holott a lelkesedés, lelkesedés a hazáért, alkotmányért és* szabadságért, csodákat müveit mindig. Példa rá Róma s Görögország; példa a franczia forradalom nemzedéke, mely egész Európával szembeszállott; példa hazánk, melynekleigázására 1849-ben két nagyhatalmasság egyesült ereje szükségeltetett, {ügy van! balról.) Ha a teljes alkotmányosság életbe lép, ha a honfiaknak lesz miért lelkesülni, ha a nemzetiségek méltányos kívánságai ki lesznek elégítve, hogy e hazának egyetlen fia se nézzen sóvárogva idegen határok felé, ele itthon találja minden vágyai teljesülését, ha Magyarország koronás királya Magyarország zászlójával kezében boldog, kielégített, lelkesült népei élén álland: akkor nyugodtan nézhetünk a jövő elé, mert nem lesz ellenség, ki megtámadni merjen. (Helyeslés.) A megváltozott viszonyok és az örökös tartományokban életbe léptetett, alkotmányosság a második inditó ok, mely a 67-es bizottság többsége szerint alkotmányunk megvált oztatását igényli. Mellőzöm azon körülményt, hogy az örökös tartományok eddig az alkotmányosságnak csak igéretét bírják, s ugy tekintem őket, mint ha a mienkhez hasonló alkotmánynak örvendenének; de nem láthatom át, miért kellene, a mi és az ő érdekükben, alkotmányunk lényeges pontjait föláldoznunk? Sőt erősen hiszem, hogy szabadságuk élvezetébe lépvén, ezt tőlünk követelni nem is fogják ; mert miként mi most nem akarjuk, úgy ők sem fogják országgyűlésük fontos teendőit egy oly testület illetékessége alá bocsátani akarni, melynek felét más országbeliek képezendik. Ezen áldozatot azonban nem is Ők kívánják tőlünk, de a hatalom kezelői, kiknek czélzata nem más, mint a hatalom közvetlen hatása alatt tartani azon testületet, mely jövőben az országgyűlések lényeges jogainak egy részét gyakorlandja , ezen árért nagylelkűen megengedvén, hogy ama kevéssel, mi fen-