Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-148

CXLVIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Június 28. 1867.) 331 kifejezést nyer, mi pedig Deák Ferencz képviselő úr indítványa által történik. TiSZa Kálmán: Tisztelt ház! Csak pár szót kívánok szólni az államadósságokra nézve, azok folytán, miket Deák Ferencz t. képviselő' társam elmondott. O ugyanis indokolandó, hogy a minisztérium által ajánlott eljárás tisztán a törvényből foly, azt állította föl, hogy miután az 55-dik szakasz azt mondja, hogy mint szabad és egymástól tökéletesen független nemzetek, kell hogy egymással érintkezzünk : ennek természetes kifolyása az, hogy küldöttségek neveztessenek ki és ezek értekezzenek. Én részemről ezzel ellenkező nézetben vagyok: mert úgy tudom, hogy egymással teljesen szabad és független nemzetek másutt is e világon szoktak egymással értekezni, és Magyarország is jöhet oly helyzetbe, hogy más nemzetekkel is érintkezzék ; de azt sehol sem tudom, hogy ez országgyűlési küldöttségek által történik, hanem igenis történik mindenütt a kormány által. Én tehát a törvény értelme felől ellenkezőleg meggyőződve nem levén, ragaszkodom előbbi véleményemhez. (Helyeslés a bal oldalon.) Madarász József: T. ház! Nem kívántam még ez átaíános tárgyalásnál sem Bobory t. képviselő társam előadása után szólni; de miután Pest belvárosa érdemes képviselője a minisztériumnak | előadott határozati javaslatát úgy tünteti föl, mint j a többség által megszavazott törvénynek nem ellenműködését, hanem támogatását, és e részben [ hivatkozik a 61 és 55-dik szakaszokra : noha én a j paragrafusoknak, azon irtóztató sok paragrafusok- j nak barátja nem vagyok : kénytelen vagyok a t. háznak emlékezetébe hívni, hogy akkor ne feledje I egyúttal a 54-dik vagyis a megelőző szakaszra ! való hivatkozást se, a mely 54-dik szakasz teljesitésétől függesztetik csak föl a 61-dik és 55-dik szakaszok működése, mely 54-dik szakasz azt tartalmazza : „De kijelentette már az országgyűlés, hogy ha a valóságos alkotmányosság hazánkban és ő felsége többi országaiban is, minél előbb és tettleg, életbe lép, kész megtenni mindazokat, miknek módozatait az 55-dik és 61-dik szakaszok megírják." Én tehát határozottan állítom— és bár czáfoltatnám meg — hogy ő felsége többi országaiban valóságos alkotmányosság nem létezik még. Valóságos alkotmányosság — hogy egyebet ne mondjak — felelős minisztérium nélkül csak önámitás; és csak ráfogás az, hogy ott valóságos alkotmány létezik. (Helyeslés a bal oldalon.) Miután pedig e ház képviselőinek többsége kimondotta az 54-dik szakaszban, hogy míg valóságos alkotmányosság nem létezik, addig se az 55-dik, se a 61-dik szakaszok módozatait nem fogja igénybe venni, de csak is az 54-dik szakasz teljesítése után; és miután ez nem teljesíttetett: kénytelen vagyok visszafordítani Pest belvárosa képviselőjének állítását, és ellenében azt mondom, hogy igenis, a* 54-dik szakasz nem teljesittetvén — mert a ki azt mondja, hogy az 54-dik szakasz szerint kivánt alkotmányosság fönáll, az önámitásban él — ez tehát nem teljesittetvén, se az 55-dik, se a 67-dik szakasz életbe nem léptethetik. De méltóztassanak egyúttal abban is Pest belvárosa érdemes képviselőjének tévedését belátni... (Zúgás középen. Balról: Halljuk!) Jól tudom én, hogy a ki maga készité a törvényjavaslatot, maga leginkább képes fölfogni annak fonalát is; de megbocsássanak, hogy legyen az bár az egész világ legnagyobb bölcse; botolhat mégis, és minél nagyobb, annál nagyobbat botolhat. (Zaj. Zúgás középen. Elnök csenget.) Tévedés tehát az. hogy nincs az önmagok által hozott törvénynek sérelme, mert a 18-dik szakasz világosan ezeket mondja : „Ezek azon tárgyak — elősorolja a kül-, had- és pénzügyet — melyeknek a fönirt módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik j ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás:" akkor, és csak is akkor helyes a kormány óhajtásának tárgyalása. Mert én, uraim! mindaddig, míg e megállapodás, ez országgyűlésen megtörténvén, ott a másik országgyűlésen szintén „és a felelős minisztérium közbejöttével" meg nem történik, ellentétben látom önmagával a 18-dik szakaszszal a jelen tanácskozás alatt levő határozati javaslatot. Ezek azon okok, melyeket, akaratlanul bár, kénytelen valék megjegyezni. Nagyon jól tudom, uraim i hogy az államadósság különösen hazánknak minden egyes tagját és az országot érdekli; nagyon jól tudom, hogy annak elvállalását még az önök által hozott törvény is föltételhez köté, köté pedig a teljes, a valóságos alkotmánynak itt is, ott is helyreállittatásának itt is ott is teljesítéséhez. E teljesítés előtt hát, e részben, mig e föltétel nem teljesül, csak értekezletbe is bocsátkozni, mig az alkotmányosság itt is, ott is nem lép életbe, én részemről legalább — mert véleményem szerint ez törvény ellen történik — törvénysértésnek tartom. És mert nézeteimet az államadósságokra nézve majd ki fogom én mondani akkor, midőn ez ügy e ház előtt tárgyaltatni fog, most is előre nyilvánítom, hogy szerintem az alkotmányosság ott, legalább még azon mértékben nem állván vissza, mint azt a többség által hozott törvény kívánja, az államadósság iránti kölcsönös érintkezést, értekezéseket hazánk törvények által biztosított anyagi jólléte ellen intézett cselekvénynek tekintem. És igy kénytelen vagyok csakugyan bizni e részben Kossuth Lajos nagy hazánkfia levele azon 42*