Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

214 CXXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) Zichy Antal előadó; Epén ez czélja a központi bizottságnak is, és azért indítványozza ezen két szó kimaradását. Elnök: A kik a törvényjavaslat szövegét a központi bizottság módosításával elfogadják, áll­janak föl. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Horváth Lajos jegyző (olvassa az elfoga­dott törvényjavaslatot. Ezután olvassa azl84 7 / s IV. t. ez. 6. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik-e ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni ? Méltóztassanak azok, kik elfogadják fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa a törvény­javaslatot) Zichy Antal előadó: A központi bizottság­nak e törvényjavaslat ellen észrevétele nincs. Ráday László gr. előadó: A IX-dik osz­tály részéről ezen törvényjavaslatra nézve is több módosítást leszek szerenesés előterjeszteni. Ugyanis a IX-dik osztály ezen törvényjavas­latban ott, midőn az említtetik, hogy „adó," ezen szó elébe a szövegnek világosabb értelme tekin­tetéből kívánja tétetni: ,,se direct, se indirect adó." Továbbá sanctiót akarván adni az utóbb kö­vetkező pontnak, azt ily módon kívánja változ­tatni : — ti. a mint mondám, se direct, se indirect adót kivetni és behajtani — ,,a fenálló törve nyeinkben megszabott büntetés terhe alatt nem szabad." Végre a IX-dik osztály nincs megelégedve azon zárszóval, hogy ,. tárgy altathassanak;" hanem miután itt befejezett számadások beadásáról és egyszersmind a jövő évi költségvetésről van szó, úgy kívánja a IX-dik osztály, hoj^y „tárgyaltat­hassék, illetőleg megállapittathassék. Tehát az egész szerkezet így szólna: „Mint­hogy az évi kölségvetésnek országgyülésileg tör­ténendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás és megajánlás nélkül se direct, Be indirect adót kivetni, se behajtani, fenálló tör­vényeinkben megszabott büntetés terhe alatt nem szabad: oly esetben, midőn 6' felsége az ország­gyűlést bármi oknál fogva feloszlatja, vagy annak üléseit előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a be­fejezett számadások beadása és a jövő évi költség­vetésnek előterjesztése a minisztérium által telje­síttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt hatá­rozat hozathatott volna: az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés, az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassék, illetőleg megállapittathassék." {Maradjon a szerkezet!) Várady Gábor: T. ház ! Én elismerem, hogy a miniszteri elöterjesztvényben több pont van, melyek sokkal szabatosabbak, mint az 1848. IV. törvényezikknek ide vonatkozó részei; az is ta­gadhatlan, hogy, az országgyűlés elnapolására és feloszlatására vonatkozó pontok kivételével, alkot­mányunknak nagyobb biztositéka van ezen javas­latban, mint az 1848-diki törvény IV. t. czikke 6-dik §-ában; de más részről az is kétségtelen, hogy a IX-dik osztálynak ez iránti javaslata úgy a szabatosság, mint az alkotmány biztosítékai iránti igényeknek jobban megfelel. Azonban ágy a miniszteri elöterjesztvényben, valamint a IX-dik osztály javaslatában van egy kifejezés, mely nem csak hogy lényegesen eltér az 1848-ki törvények­nek ide vonatkozó szakaszától, hanem ezen szakasz szerkezeténél sokkal tágabb, sokkal határozat­lanabb is: mert az 1848-ki törvények ide vonat­kozó részének ezen kifejezése helyett: ,,utolsó évrőli számadások" következő szavak állanak : „be­fejezett számadások." Ez az, t. ház! a miért én ezen szerkezethez, úgy a mint van, nem járulhatok, mert e kifejezés tág, és mert lehetséges volna, t. ház! — nem mondom, hogy igy fog történni, de lehetséges volna — hogy egy havi , negyedéves, vagy például féléves számadások fejeztetnének be és terjesztetnének a képviselőház elé jinár pedig a következő évre szolgáló költségvetés alapos alkot­mányszerü megállapítása csak akkor történhetik, ha az utolsó egész évről szóló számadások terjesz­tettek a képviselőház elé. Én tehát, t. ház, akár a miniszteri javaslat fogadtassék el, akár a IX-dik osztály javaslata, mindenesetre kérem betétetni ezen szavakat: „az utolsó évrőli számadások;" és e részben bátor vagyok módosítvány ómat írás­ban is benyújtani. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa Várady Gábor módositványát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház, azt hiszem, arra nézve mindnyájan eg'yét­eriünk Várady t. képviselőtársunkkal , hogy az adóra vonatkozólag ezen a minisztérium által előter­jesztett törvényezikk sokkal szabatosabb, és határo­zottabb, mint bármely alkotmánynak erről szóló in­tézkedései. Azt rendesen másutt az alkotmányos élet fejlesztette ki, hogy a törvényhozás mindenkor az adók megszavazását, mint alkotmányos jogot gya­korolta, mely már most ezen törvényjavaslat szente­sítése után az ország kétségtelen és szabatosan meghatározott joga. Én azt hiszem, hogy azon észrevétel, melyet Várady képviselő ur tett, bár­kiben sem szülhet aggodalmat, a ki azon föltevés­ből indul ki, hogy mindazon törvények a felelős kormányzati rendszer fenállását föltételezik, a fe­lelős kormányzati rendszerét, mely mindig az or­szággyűlés többségének kifolyása és azt képviseli. Igen természetes, hogy mihelyt a felelős kormány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom