Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

210 CXXV1IL OltSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) Arról tehát, mint mondám, nincs szó, hogy a nádori hivatal eltöröltessék; hanem előttem az egyik kérdés az, hogy ha a nádor megválasztatik. azon hatáskörét, melyet az eddigi törvények neki kiszabtak, gyakorolhatja-e vagy nem? Hogy azon hatáskört, mely a 48-diki törvényekben István főherczegre, mint nádorra és királyi helytartóra volt ruházva, nem gyakorolhatja, az természetes, mert ama hatáskör némely része, különösen a souverain hatalomhoz közel járó része, a személyre, nem pedig a hivatalra lévén ruházva, a személy elhaltával, vagy annak a nádori hivatalról történt lelépésével a hatáskör eme része is megszűnt. Hogy ne említsek többet, csak azt mondom, hogy a 48-diki törvények egyik szakasza szerint, a miniszterelnököt 6' felsége, a többi minisztert pedig a miniszterelnök fölterjesztésére a nádor nevezi ki. Azt hiszem, miután ezeu hatalom, mely egyenesen István főherczegre volt ruházva, többé fön nem állhat, ezt a jogot kétségen kívül senki sem kívánja megadatni az újonnan megválasztandó nádornak, akárki legyen is az. Van oly hatásköre a nádori hivatalnak, mely 48 előtt is megvolt, mely régi törvényekben gyökerezik, de mely a parlamenti kormány és felelős minisztérium mellett épen nem állhat meg : mert hogy az országnak választott legmagasabb hivatalnoka, kire annyi tekintélyt ruházott a törvény, bármely hivatalos működésében alatta álljon a minisztériumnak, ezt, ugy hiszem, a nádori méltóság tekintélye szintén nem engedi meg. Vannak a nádori hivatalhoz kötött oly jogok és kötelességek, melyek mindenesetre igen nagy fontosságúak, s melyekre nézve, akár töröltetik el idővel a nádori hivatal, akár fentartátik, az országnak részletesen kell intézkednie. Ilyennek és különösen legfontosabbnak tartom én a kiskorú fejedelem gyámságát, melyet nem csak a kiskorú fejedelem személyére, hanem az ország kormányzatára nézve, a nádorra bizott a törvény. A nádori hivatal nyolczszáz esztendős, de a nádornak ezen gyámsági joga nem nyolczszázados. Méltóztassanak visszaemlékezni a történelemre. Árpád korának több szakaszairól határozott bizonyossággal nem sokat tudunk; de tudjuk, hogy a vegyes származású királyok korából kétszer volt kiskorú fejedelmünk. Egyik V. László, a másik Hunyady Mátyás volt, és a két fejedelemnek gyámságát nem a nádor vitte, hanem az ország maga külön választott kormányzót, t. i. László idejében Hunyady Jánost, Mátyás idejében Szilágyit. Csak később, Mátyás alatt alkottatott azon törvény, mely a nádorra bizta a kiskorú király gyámságát, s azzal együtt igen sok jogát a kormányzóságnak. De ne feledjük, hogy midőn e törvény hozatott, Magyarország királya nem volt egyszersmind más különálló országok fejedelme, hanem mindazon országok, melyek uralkodása alatt állottak, a magyar korona országai valának. Az uralkodói teendőket sok dologra nézve kétfélekép vezetni nem lehet. Az országnak tehát arról kell gondoskodnia, hogy a király kiskorúságának esetére Magyarországra nézve ki teljesítse mindazokat, mik a király uralkodói köréhez tartoznak, akár mint gyám, akár mint kormányzó? Az uralkodás és kormányzat tehát ugyanazon egy volt az egész birodalomra nézve; most azonban Magyarország királya egyszersmind több más, a magyar koronához nem tartozó külön országok fejedelme. Ha tehát a sanctió pragmatica által létre jött viszonyok között kiskorúra kerülne a magyar korona, valamint mi nem í egyeznénk abba, hogy Magyarországra nézve az uralkodási teendőket oly egyén teljesítse, kit akár az uralkodói ház családi törvényei, akár amaz országok magok bíznának meg a gyámsággal, ugy ötölök sem kivánhatnók, hogy a mi nádorunk intézkedjék rajok nézve. Ennek természetes következése az lesz, hogy ily esetre regensségről, s lehet, hogy az országok különféleségékez képest | több tagú regensségről kell majd gondoskodni, ! annyival is inkább, mert vannak az uralkodó fe! jedelem köréhez tartozó oly jogok és kötelességek, I melyeket minden részre külön gyakorolni nem le| het. Akár tartja meg az ország ezentúl is a ná! dóri hivatalt, akár megszflnteti majd valamikor, az I országgyűlésnek mindenesetre részletes és határozott törvény által kell gondoskodnia arról, hogy a kiskorú királynak gyámságát, és azzal együtt az uralkodói teendőket Magyarországra nézve ki vigye és minő hatáskörrel. Azonban mindezek a jelen diseussióhoz nem í tartoznak. Ezek igen fontos discussiókat s igen I sok körülmény figyelembevételét igénylik; s azért én ezen kérdéseket akkor hiszem eldöntendőknek, mikor a nádori hivatal jogait és kötelességeit ex asse fogjuk tárgyalni. Ha tehát a nádor azon hatáskört, melyet az eddigi törvények kiszabtak, nem gyakorolhatja, és hatáskörét törvény által kell ezután szabályozni: i második kérdés az, hogy a hatáskörnek megállapítása még koronázás előtt történjék-e V vagy pedig, ha ez a koronázás előtt meg nem történhetik: a harmadik kérdés az, hogy a nádor mégis megválasztassék-e a koronázás előtt és hatásköre utóbb állapittassék meg ? Az én igénytelen nézetem ezekre nézve az, j hogy — ha csak a koronázást igen hosszú időre ; nem akarnók elhalasztani — minthogy a nádori hivatal ezentuli hatáskörének meghatározása kétségi telenül hosszabb időt fog igényelni, a szükséges ! időből fogynánk ki. Már pedig érdekünkben áll-e ; szemben a sok nehézségekkel a koronázást hossza-