Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) 20? hogy a fenálló törvény a nélkül, hogy annak in­tézkezkedései, melyeket az uj viszonyok szükségei­nek, mások által pótoltatnának, eltöreltessék: én akkor a radicalismust senkitől sem irigylem, ak­kor radicalis lenni nem akarok. Különben is tudjuk, hogy ellenforradalmak, coup d'état-k mindig radi­calis eszközökkel szoktak végrehajtatni: e szerint azok, kik ellenforradalmat, coup d'état csinálnak, a legradicalisabb emberek. Különben is a tisztelt előadó ur előadása értelmében radiealisokat itt nyilvánosan nem láttam, mert se a minisztérium nem javasolta, hogy a nádori méltóság eltöröltessék, se a nyolcz osztály véleményéből ezt ki nem olva­som. És ha nem tudnám, hogy a minisztérium ezt nem akarja, s ha nem tudnám, hogy ha akarná, őszintén megmondotta volna: a t. előadó urnák nyilvánítása azon aggodalmat ébreszthette volna bennem, hogy a többség által el van fogadva azon eszme, hogy a nádori méltóság eltöröltessék, csak nem akart bennünket egyszerre elijeszteni. Áttérek magára a dologra. Én részemről a IX-dik osztály különvélemé­nyét óhajtom elfogadtatni a részletes tárgyalás alapjául. Nem indokolom, hogy miért kívánom, mert azt meggyőződésem szerint, röviden bár, ma­ga az osztály eléggé indokolta; csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én épen az osztály ál­tal kifejtett indokolás alapján egy lépéssel tovább óhajtanék menni, mert én megnyugvásomat nem lelhetem másban, csak abban, ha biztosítva leszünk az iránt, hogy a nádori méltóság betöltése bizony­talan időkre el nem haiasztatik. E biztosítékot is­mét csak abban találom, hogy a nádorválasztás még koronázás előtt eszközöltessék; erre nézve pedig, ha netalán a IX-dik osztály véleménye fo­gadtatnék el a részletes tárgyalás alapjául, ily ér­telmű módosítványt vagyok bátor a ház asztalára letenni. Ráday László gr. jegyző (fölolvassa Tisza Kálmán módositványát): „Ezen törvényjavaslat utol­só előtti szakaszának utolsó sora kihagyatván, he­lyébe tétessék: „készítsen mielőbb törvényjavas­latot, a nádori méltóság pedig a fönálló törvények értelmében még koronázás előtt töltessék be." HaláSZ Boldizsár: T. képviselőház ! Csak arra kívánom a házat figyelmeztetni, hogy ezen miniszteri törvényjavaslatnak azon indokolását, mi­szerint a 48-diki törvényeket mintegy ellentétbe helyezi a régibb törvényekkel, nem osztom. A nádori hivatal, a helytartói jog nem a 48-diki tör­vényeken alapszik. Éz már 1485-ben megvolt. Az 1485-dik 10 t. ez. igy szól: „Ha a király akár a hadseregnél, akár egyébképen az országban nem volna, köteles a nádor azt helyettesitni, s mindazokat, miket az tehet vagy tenni tartoznék, teljesíteni." Azért kívánom a házat erre figyelmeztetni, hogy ez nem uj szerzemény, az már századok előtt a nemzet óhajtása volt, mert a Bécsből kormányzást nem óhajtotta. Ezeknek előrebocsátása után nem akarom a t. házat untatni; még csak azt jegyzem meg, hogy igaz, hogy ő felsége a 61-diki országgyűlés­hez intézett első föliratában világosan kifejezte azt, hogy a nádori teljhatalmat és egyebeket foganat­ba vétetni nem óhajtja; de azt gondolom, ez nem elegendő arra, hogy az ország régi törvényeit föl­adja. Egyébiránt én a IX-dik osztály indítványát pártolom, még pedig azon módositvány nélkül, melyet Tisza Kálmán képviselő ur hozzá tett: me rt én a nádorválasztásnál a kijelölési jogot a koron á­zás előtt nem kívánnám életbe léptetni. Böszörményi László: T. ház ! Nagy rész­ben osztva mind a IX-dik osztály előadójának, mind Tisza Kálmán t, képviselőtársam előadását, indokolásukhoz vagyok bátor néhány szót pótolni s megjelezni, hogy az osztálynak egy pár indokát nem oszthatom egészen. A t. miniszteri előterjesztvény indokolásában nekem is az tűnik fel legjobban, a mit Halász Boldizsár t, képviselőtársunk megjegyzett, hogy a 48-diki törvényekkel czéloztatik annak indoko­lása, miszerint a 48-diki törvények nem tarthatók fen. Ez már más kérdésnél is meg lőn a t. ház előtt kisértve; de arra nem akarok ezúttal reflec­tálni, csak kiválólag azon kérdésre vonatkozva jegyzem meg, hogy az 1848-diki törvény 2. ezik­kelye szerint, az uj nádor nem mint személy lőn megválasztva kir. helytartónak, hanem i'égibb törvények értelmében ugy, mint akármely más egyén. Minden törvény szerint, mely a nádorvá­lasztásról szól, azelőtt is mindig ugy választatott a nádor, mint egyszersmind kir. helytartó is. Min­den nádori jogok s ezeket alapító törvények idé­zésével nem akarom a t. ház türelmét fárasztani, föl találhatók azok minden nádorválasztás alkal­mával hozott törvényeink közt. A mit a 48-diki törvények a felelős kormányzat életbe léptetése szempontjából megállapítottak, azoknak nagy ré­sze nem egyedül az akkori nádor személyéhez csatoltatott: mert régi törvények rendelték azt, hogy az ország* tanácsával a nádor mint királyi helytartó kormányozzon a király távolléte ese­tében. Ezen 48-diki törvények is csak azt formuláz­ták ujabban az uj viszonyokhoz idomítva és most is csak azon esetre, midőn a király nincs az or­szágban. E részben tehát a 48-diki törvények tökéle­tesen öszhangoztak a régibb törvényekkel, és csak egyetlenegy pont van, mely a régibb törvények­ben nem foglaltatott, az, melyben a nádor személye

Next

/
Oldalképek
Tartalom