Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) 20? hogy a fenálló törvény a nélkül, hogy annak intézkezkedései, melyeket az uj viszonyok szükségeinek, mások által pótoltatnának, eltöreltessék: én akkor a radicalismust senkitől sem irigylem, akkor radicalis lenni nem akarok. Különben is tudjuk, hogy ellenforradalmak, coup d'état-k mindig radicalis eszközökkel szoktak végrehajtatni: e szerint azok, kik ellenforradalmat, coup d'état csinálnak, a legradicalisabb emberek. Különben is a tisztelt előadó ur előadása értelmében radiealisokat itt nyilvánosan nem láttam, mert se a minisztérium nem javasolta, hogy a nádori méltóság eltöröltessék, se a nyolcz osztály véleményéből ezt ki nem olvasom. És ha nem tudnám, hogy a minisztérium ezt nem akarja, s ha nem tudnám, hogy ha akarná, őszintén megmondotta volna: a t. előadó urnák nyilvánítása azon aggodalmat ébreszthette volna bennem, hogy a többség által el van fogadva azon eszme, hogy a nádori méltóság eltöröltessék, csak nem akart bennünket egyszerre elijeszteni. Áttérek magára a dologra. Én részemről a IX-dik osztály különvéleményét óhajtom elfogadtatni a részletes tárgyalás alapjául. Nem indokolom, hogy miért kívánom, mert azt meggyőződésem szerint, röviden bár, maga az osztály eléggé indokolta; csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én épen az osztály által kifejtett indokolás alapján egy lépéssel tovább óhajtanék menni, mert én megnyugvásomat nem lelhetem másban, csak abban, ha biztosítva leszünk az iránt, hogy a nádori méltóság betöltése bizonytalan időkre el nem haiasztatik. E biztosítékot ismét csak abban találom, hogy a nádorválasztás még koronázás előtt eszközöltessék; erre nézve pedig, ha netalán a IX-dik osztály véleménye fogadtatnék el a részletes tárgyalás alapjául, ily értelmű módosítványt vagyok bátor a ház asztalára letenni. Ráday László gr. jegyző (fölolvassa Tisza Kálmán módositványát): „Ezen törvényjavaslat utolsó előtti szakaszának utolsó sora kihagyatván, helyébe tétessék: „készítsen mielőbb törvényjavaslatot, a nádori méltóság pedig a fönálló törvények értelmében még koronázás előtt töltessék be." HaláSZ Boldizsár: T. képviselőház ! Csak arra kívánom a házat figyelmeztetni, hogy ezen miniszteri törvényjavaslatnak azon indokolását, miszerint a 48-diki törvényeket mintegy ellentétbe helyezi a régibb törvényekkel, nem osztom. A nádori hivatal, a helytartói jog nem a 48-diki törvényeken alapszik. Éz már 1485-ben megvolt. Az 1485-dik 10 t. ez. igy szól: „Ha a király akár a hadseregnél, akár egyébképen az országban nem volna, köteles a nádor azt helyettesitni, s mindazokat, miket az tehet vagy tenni tartoznék, teljesíteni." Azért kívánom a házat erre figyelmeztetni, hogy ez nem uj szerzemény, az már századok előtt a nemzet óhajtása volt, mert a Bécsből kormányzást nem óhajtotta. Ezeknek előrebocsátása után nem akarom a t. házat untatni; még csak azt jegyzem meg, hogy igaz, hogy ő felsége a 61-diki országgyűléshez intézett első föliratában világosan kifejezte azt, hogy a nádori teljhatalmat és egyebeket foganatba vétetni nem óhajtja; de azt gondolom, ez nem elegendő arra, hogy az ország régi törvényeit föladja. Egyébiránt én a IX-dik osztály indítványát pártolom, még pedig azon módositvány nélkül, melyet Tisza Kálmán képviselő ur hozzá tett: me rt én a nádorválasztásnál a kijelölési jogot a koron ázás előtt nem kívánnám életbe léptetni. Böszörményi László: T. ház ! Nagy részben osztva mind a IX-dik osztály előadójának, mind Tisza Kálmán t, képviselőtársam előadását, indokolásukhoz vagyok bátor néhány szót pótolni s megjelezni, hogy az osztálynak egy pár indokát nem oszthatom egészen. A t. miniszteri előterjesztvény indokolásában nekem is az tűnik fel legjobban, a mit Halász Boldizsár t, képviselőtársunk megjegyzett, hogy a 48-diki törvényekkel czéloztatik annak indokolása, miszerint a 48-diki törvények nem tarthatók fen. Ez már más kérdésnél is meg lőn a t. ház előtt kisértve; de arra nem akarok ezúttal reflectálni, csak kiválólag azon kérdésre vonatkozva jegyzem meg, hogy az 1848-diki törvény 2. ezikkelye szerint, az uj nádor nem mint személy lőn megválasztva kir. helytartónak, hanem i'égibb törvények értelmében ugy, mint akármely más egyén. Minden törvény szerint, mely a nádorválasztásról szól, azelőtt is mindig ugy választatott a nádor, mint egyszersmind kir. helytartó is. Minden nádori jogok s ezeket alapító törvények idézésével nem akarom a t. ház türelmét fárasztani, föl találhatók azok minden nádorválasztás alkalmával hozott törvényeink közt. A mit a 48-diki törvények a felelős kormányzat életbe léptetése szempontjából megállapítottak, azoknak nagy része nem egyedül az akkori nádor személyéhez csatoltatott: mert régi törvények rendelték azt, hogy az ország* tanácsával a nádor mint királyi helytartó kormányozzon a király távolléte esetében. Ezen 48-diki törvények is csak azt formulázták ujabban az uj viszonyokhoz idomítva és most is csak azon esetre, midőn a király nincs az országban. E részben tehát a 48-diki törvények tökéletesen öszhangoztak a régibb törvényekkel, és csak egyetlenegy pont van, mely a régibb törvényekben nem foglaltatott, az, melyben a nádor személye