Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-119

160 CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 9. 1867.) vett belügyeire s az ezekre vonatkozó költségve­tésre nézve, mind törvényhozási, mind kormány­zati tekintetben a teljes autonómia, melyet Hor­vátország állami élete fen tartásának nélkülözhetlen föltételéül tekint, s melyet, midőn ezen indokból kívántatik, a saját nemzeti élete fentartásaért lel­kesült, élethalál-harczra kész magyar nemzet meg nem tagadhat. Ily pont ezek fölött továbbá az, hogy egyenesen Horvátország országgyűlése hi­vassák meg Magyarország országgyűlésére, és ahhoz aránylagos számban önbelátása szerint vá­lasztandó követeket küldhessen. Ez eltérés az 1848-dik évi 5-dik törvény czikktől, de megegyező azon testvéri szellemmel, melyet a magyar ország­gyűlés minden alkalommal, jelesen 1861-dik évi fölirataiban Horvátország iránt nyilvánított. A mél­tányosság érzetének kifolyása Horvátország irá­nyában azon tekintetben, hogy Horvátország, kö­veteinek jelenleg leendő megválasztásánál, saját je­lenlegi viszonyait is tekintetbe vehesse, s biza­lom nyilvánítás Horvátország iránt annyiban, hogy Horvátország követeinek aránylagos szá­mát maga kellően meg fogja tudni határozni. ily pont végre az, hogy Magyarország ország­gyűlése nyilatkoztassa ki, miszerint, ha Horvát­ország követeit ezen országgyűléshez küldendi, ebből ellene következtetést vonni nem fogunk. E nyilatkozat tanúsága a magyar országgyű­lés őszinte kiegyezési szándokának, de bizonyítéka egyszersmind azon meggyőződésnek is, hogy Hor­vátország ezen nagy horderejű nyilatkozatot a magyar korona összes országainak érdekében fogja csak fölhasználni. Ezek azon pontok, melyekre nézve a ház asz­talán fekvő két indítvány megegyez; de két nagy fontosságú kérdésre nézve e két indítvány egy­mástól eltér. Ezen kérdések egyike az. hogy Pest belvá­rosa érdemes képviselőjének indítványa szerint, a mennyiben a közös ügyek Magyarország és ő fel­sége többi országai közt delegatiók által lesznek elintézendők, Horvátország a magyar korona or­szágai delegatiójába küldendő képviselőit saját or­szággyűlésén maga külön választhassa. Ezen sza­bálynak megállapítását én részemről, ez idő sze­rint, nem fogadhatom el, és azt hiszem, elvbarátaim sem fogadhatják el. Mellőzöm, hogy mi a delega­tiók elvének elfogadásához átalában nem járulván, annak további gyakorlati alkalmazához sem nyújt­hatunk segédkezet. Nem akarom mondani, hogy nem lehetnek körülmények, melyekben megfonto­landó lesz, vajon' a magyar korona összes orszá­gaínak mi lenne inkább érdekében: az-e, hogy Horvátországnak delegátusai, annak a magyar or­szággyűlésen jelen leendő követeiből előre megha­tározandó aránylagos számban, a magyar ország­gyűlés által választassanak? vagy az, hogy vá­lasztassanak külön, Horvátország saját országgyü­sén ? de most ez alkalommal ezen szabálynak meg­állapítását minden esetre idő előttinek tartom : {He­lyeslés a bal oldalon). mert a delegatió eszméjének elfogadása már országgyűlési határozattá lett ugyan, de törvénynyé még nem vált. Lehet, hogy az arra vonatkozó javaslat több módosításokon mehet keresztül. sőt végleg is megsemmisül­het még. Megtörténhetik például, hogy ő felsége többi országai delegátusaikat nem külön saját or­szággyűléseiken, hanem valamely közös ország­i gyűlésen együtt választandják. Az ily módon, I ugyanazon egy politikai irányzat mellett, ugyan­| azon egy szellemben választandó delegátusok bi­zonyosan öszhangzóbban. egyetértőbben fognak eljárni, mint a magyar korona országainak, ré­szint Pesten, részint Zágrábban különböző nézetek | és elvek befolyása alatt választandó képviselői; j (Helyeslés a bal oldalon) s a delegatió eszméje elfo­I gadásának föltételéül kitűzött paritás elve ez eset­| ben külalakjára nézve látszólag fen fog ugyan | tartatni, a valóságban azonban nem létezend. De | továbbá : Pest belvárosa nagyérdemű képvise­j lőjenek indítványa szerint is vannak még több vi­I szonyok, melyeknek részletei Magyar- és Horvát­I ország között kölcsönös egyetértéssel elintézendők. \ Helyes-e. s Magyarország érdekében üdvös-e te­| hát, hogy ezen viszonyoknak egyik főfontosságu | pontja a többiektől külön választva, előre állapit­| tassék meg. előbb, mintsem a többiekre nézve ' megállapodás történhetnék? Nem czélszerübb-e, ; hogy mindezen viszonyok együtt véve, egyszerre | rendeztessenek, midőn a kölcsönös engedmények ! s esetleges veszteségek biztosabban mérlegezhetők ? A másik része Pest belvárosa nagyérdemű | képviselője indítványának, a melyhez nem járul­| hatok, s melyhez, úgy hiszem, elvbarátaim sem i járulhatnak, az, hogy a szerint egyedül csakHor­I vátországnak országgyűlése szólítandó föl arra, S hogy a magyar országgyűléshez követeket küld­jön, az iránt pedig semmi említés nem tétetik, hogy e tekintetben Fiúméra nézve mi történjék. I Horvátország területét illetőleg Pest belvárosa I nagyérdemű képviselője is ragaszkodik inditvá­I nyában a horvátügyi bizottság azon véleményé­hez, hogy Magyarországnak joga Fiúméhoz két­ségtelen. Nem vélhetem azért, hogy indítványá­nak azon értelme legyen, hogy, a horvát ország­gyűlésnek a magyar országgyűlésre leendő meg­hivatása mellett, Fiume az országgyűlésre meg ne hivassék; de indítványának ily értelem tulajdonít­ható, s lehet, hogy fog is tulajdoníttatni. Ha ez megtörténik, akkor Fiume a magyar országgyülé­i sen nem lesz képviselve, vagy képviselve lesz, a mi ! még roszabb és hallatlan, a horvát országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom