Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-112

CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 28. 1867.) 119 Fölhozatott az, hogy szükséges nekünk a ma­joritás véleményét elfogadni. . . (Zaj. Halljuk! El­nök csenget.) Madarász József: Folytonosan zavarognak a hirlapirók páholyában! Elnök: Kérem a. conversatiót a hirlapirók pá­holyában megszüntetni. Somossy István: Köszönöm a magam ré­széről az elnöki figyelmet; s bátor vagyok még azon urakat, kiket előadásom netán nem érdekel, fölkérni a távozásra. Fölhozatott az, hogy a provisorium nyomása alóli szabadulás, és a provisoriumtól jövőre való félelem kívánja a többség véleményének életbe léptetését. Kérdem, kinek áll érdekében 18 évi tapasztalás után a provisorium helyreállítása, mely eddig negyedfél ezer millió adósságot szerzett, a mely minden szövetségesétől elszigetelte a dynas­tiát, a mely két szép tartományt és a német befo­lyást elveszítette? Azt hiszem, az örökös tartomá­nyoknak nem áll érdekében, a dynastiának még kevésbbé ! És kérdem, vajon lehet-e ettől tartanunk akkor, midőn már birjuk a trónbeszédben azon ígéretet, mely szerint ki van mondva, hogy a jog­vesztési theoria eltöröltetik és a pragmatiea sanctió visszaállittatik ? Ezen állítás tehát nem ád okot oly félelemre, mely ránk nézve hatással lehetne. Fölhozatott ellenünkben az, hogy a létező törvénvek nem feleltek meg eredményeikben a vá­rakozásnak s ujabbakkal fölcserélendők. Bátran me­rem kérdeni a jobb oldal tagjaitól, vajon azon tör­vényeknek gyarlósága volt-e oka, hogy nem felel­tek meg a rendeltetésnek, avagy nem épen azon titkos hatalom-e, mely annyiszor ismételve igye­kezett Magyarország önállását megsemmisíteni, és a mely hatalom, ha még létezik, ugyanezen ujab­ban alkotandó törvényeket, magát a 67-es mun­kálatot is, s ennek minden részünkre lehető ked­vező befolyását épen ugy, mint eddig, megsemmi­síteni bizonyosan feladatául tűzné ? Kérdem, nem jobban megsemmisitheti-e azon törvényeket, me­lyek most keletkezének a múlt 18 évi, és jelen nyomás és jövőtől félelem nyomása alatt, mint azokat, melyek századok szentesítésénél fogva, ős orejökhen állottak és az 1848-diki törvényekkel újra életképességre hivattak? Fölhozatik ellenünk szüksége annak, hogy az örökös tartományokkal ne az idővel változó, hanem, állandó szövetséget kell kötni. ítélve, kikből állottak az örökös tartományok azelőtt, és kikből állanak jelenleg: azt, hogy kikből fognak állani, akkor, midőn Európa a gyorsan haladó átalakulási vajú­dáson átmegy, meghatározni alig lehet; s ez okon azt, hogy most, épen most volna czélszerü állandó s az idővel nem változó közös intézkedési szö­vetséget kötni, részemről meg nem foghatom. Fölhozatott ellenünkben az, hogy a minisz­térium kinevezése s ennek műkö'dése nyomán be­következendő alkotmányos élet megnyerhetésének a 67-es bizottság munkálatának elfogadása condi­tio sine qua non-ja. Ezt, kérem, én nem hihetem, mert ha ez igy volna, akkor mi oly kegyelmi té­ren állanánk, melyen a mi adatik, vissza is vétet­hetik, s ha ez igy volna, akkor egy esztendő ótai itt létünk semmi egyéb, mint szembekötő játék volt a nép millióival. Én ezt nem hihetem; a jogvesz­tési theoria eltöröltetésének a trónról lett kimondása és a pragmatiea sanctió visszaállítása ez eset ellen előttem biztosíték. Fölhozatott, hogy nagy veszély fenyeget ben­nünket, és nekünk igyekeznünk kell rendezett ál­lapotba helyezni magunkat, hogy erőt fejthessünk ki, nehogy elmerüljünk. Ez fontos ok, ennek igazsá­gát elismerem; nem is ennek föl-, vagy nem ösrnerésé­ben van a külömbség közöttünk, hanem a veszélyt elhárító eszközök választásában. Mit hisz a többség, mutatja a 67-es bizottság munkálata, mutatják an­nak védelmére kelt jobboldali nyilatkozatok. Mi, a baloldal, azt hiszszük, hogy rendkívüli esetekben rendkívüli erőkifejtésre van szükség; azt hiszszük, hogy nagy veszélyek elhárítására a népeknek a lelkesedés kellő fokára szükséges fölemelkedni : s mi szülné Magyarországban ezen emelkedettséget ? Az, ha visszaadatnék az országnak legdrágább kincse, önállása. Ha ez megtörtént, akkor az ellene s az érdekében vele egyesült trón ellen intézett támadás visszaverésére nem fogja, mint már mon­dám, számitgatni a védelmi kötelezettség irány­nyát. s nem fogja latolgatni az áldozatok súlyát, de egész erejét s fegyverhatalmát szeretett ural­kodójának oda kölcsönözve, azon uralkodó, jól vá­lasztott szövetségesekkel kapcsolatban, akár sza­vát, akár kardját vetendi az európai fölmerülő viszályok mérlegébe, annak súlya részére billen. Fölhozatott a kisebbségi vélemény ellen az is, miszerint az esetben, ha egyetértés nem jön lét­re az országgyűlések között, mi történjék? arról intézkedni elmulasztotta. Miután ennek hiánya a kisebbség véleményében fölmutattatik, szabad le­gyen erre azon kérdéssel felelnem, hogy hátha a delegatiók mindenik fele a maga véleményében megmarad, és nem biria az egyik a másikat ca­pacitálni. akkor mi történik, miután ez esetről a többség véleményében sincs intézkedés ? Méltóz­tassanak figyelembe venni a 67-es munkálat 37-dik §-ában előforduló azon határozatot is, melyben megállapíttatik, miszerint arra, hogy a delegatiók működhessenek s határozat hozatalára képesek le­gyenek, mindenik delegatiónak két harmad része megkívántatik, hogy jelen legyen. Egy hatoda e szerint az összes delegatiónak képes megakasztani minden eljárást, és csak egy hatodának elmaradá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom