Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-112
CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 28. 1867.) 119 Fölhozatott az, hogy szükséges nekünk a majoritás véleményét elfogadni. . . (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) Madarász József: Folytonosan zavarognak a hirlapirók páholyában! Elnök: Kérem a. conversatiót a hirlapirók páholyában megszüntetni. Somossy István: Köszönöm a magam részéről az elnöki figyelmet; s bátor vagyok még azon urakat, kiket előadásom netán nem érdekel, fölkérni a távozásra. Fölhozatott az, hogy a provisorium nyomása alóli szabadulás, és a provisoriumtól jövőre való félelem kívánja a többség véleményének életbe léptetését. Kérdem, kinek áll érdekében 18 évi tapasztalás után a provisorium helyreállítása, mely eddig negyedfél ezer millió adósságot szerzett, a mely minden szövetségesétől elszigetelte a dynastiát, a mely két szép tartományt és a német befolyást elveszítette? Azt hiszem, az örökös tartományoknak nem áll érdekében, a dynastiának még kevésbbé ! És kérdem, vajon lehet-e ettől tartanunk akkor, midőn már birjuk a trónbeszédben azon ígéretet, mely szerint ki van mondva, hogy a jogvesztési theoria eltöröltetik és a pragmatiea sanctió visszaállittatik ? Ezen állítás tehát nem ád okot oly félelemre, mely ránk nézve hatással lehetne. Fölhozatott ellenünkben az, hogy a létező törvénvek nem feleltek meg eredményeikben a várakozásnak s ujabbakkal fölcserélendők. Bátran merem kérdeni a jobb oldal tagjaitól, vajon azon törvényeknek gyarlósága volt-e oka, hogy nem feleltek meg a rendeltetésnek, avagy nem épen azon titkos hatalom-e, mely annyiszor ismételve igyekezett Magyarország önállását megsemmisíteni, és a mely hatalom, ha még létezik, ugyanezen ujabban alkotandó törvényeket, magát a 67-es munkálatot is, s ennek minden részünkre lehető kedvező befolyását épen ugy, mint eddig, megsemmisíteni bizonyosan feladatául tűzné ? Kérdem, nem jobban megsemmisitheti-e azon törvényeket, melyek most keletkezének a múlt 18 évi, és jelen nyomás és jövőtől félelem nyomása alatt, mint azokat, melyek századok szentesítésénél fogva, ős orejökhen állottak és az 1848-diki törvényekkel újra életképességre hivattak? Fölhozatik ellenünk szüksége annak, hogy az örökös tartományokkal ne az idővel változó, hanem, állandó szövetséget kell kötni. ítélve, kikből állottak az örökös tartományok azelőtt, és kikből állanak jelenleg: azt, hogy kikből fognak állani, akkor, midőn Európa a gyorsan haladó átalakulási vajúdáson átmegy, meghatározni alig lehet; s ez okon azt, hogy most, épen most volna czélszerü állandó s az idővel nem változó közös intézkedési szövetséget kötni, részemről meg nem foghatom. Fölhozatott ellenünkben az, hogy a minisztérium kinevezése s ennek műkö'dése nyomán bekövetkezendő alkotmányos élet megnyerhetésének a 67-es bizottság munkálatának elfogadása conditio sine qua non-ja. Ezt, kérem, én nem hihetem, mert ha ez igy volna, akkor mi oly kegyelmi téren állanánk, melyen a mi adatik, vissza is vétethetik, s ha ez igy volna, akkor egy esztendő ótai itt létünk semmi egyéb, mint szembekötő játék volt a nép millióival. Én ezt nem hihetem; a jogvesztési theoria eltöröltetésének a trónról lett kimondása és a pragmatiea sanctió visszaállítása ez eset ellen előttem biztosíték. Fölhozatott, hogy nagy veszély fenyeget bennünket, és nekünk igyekeznünk kell rendezett állapotba helyezni magunkat, hogy erőt fejthessünk ki, nehogy elmerüljünk. Ez fontos ok, ennek igazságát elismerem; nem is ennek föl-, vagy nem ösrnerésében van a külömbség közöttünk, hanem a veszélyt elhárító eszközök választásában. Mit hisz a többség, mutatja a 67-es bizottság munkálata, mutatják annak védelmére kelt jobboldali nyilatkozatok. Mi, a baloldal, azt hiszszük, hogy rendkívüli esetekben rendkívüli erőkifejtésre van szükség; azt hiszszük, hogy nagy veszélyek elhárítására a népeknek a lelkesedés kellő fokára szükséges fölemelkedni : s mi szülné Magyarországban ezen emelkedettséget ? Az, ha visszaadatnék az országnak legdrágább kincse, önállása. Ha ez megtörtént, akkor az ellene s az érdekében vele egyesült trón ellen intézett támadás visszaverésére nem fogja, mint már mondám, számitgatni a védelmi kötelezettség iránynyát. s nem fogja latolgatni az áldozatok súlyát, de egész erejét s fegyverhatalmát szeretett uralkodójának oda kölcsönözve, azon uralkodó, jól választott szövetségesekkel kapcsolatban, akár szavát, akár kardját vetendi az európai fölmerülő viszályok mérlegébe, annak súlya részére billen. Fölhozatott a kisebbségi vélemény ellen az is, miszerint az esetben, ha egyetértés nem jön létre az országgyűlések között, mi történjék? arról intézkedni elmulasztotta. Miután ennek hiánya a kisebbség véleményében fölmutattatik, szabad legyen erre azon kérdéssel felelnem, hogy hátha a delegatiók mindenik fele a maga véleményében megmarad, és nem biria az egyik a másikat capacitálni. akkor mi történik, miután ez esetről a többség véleményében sincs intézkedés ? Méltóztassanak figyelembe venni a 67-es munkálat 37-dik §-ában előforduló azon határozatot is, melyben megállapíttatik, miszerint arra, hogy a delegatiók működhessenek s határozat hozatalára képesek legyenek, mindenik delegatiónak két harmad része megkívántatik, hogy jelen legyen. Egy hatoda e szerint az összes delegatiónak képes megakasztani minden eljárást, és csak egy hatodának elmaradá-