Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-111

100 CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 27. 1867.) mészetének meghatározásában, valamint a módoks eszközökben különböznek egymástól. A bizottsági többség a közös ügyekből származó költségeket közöseknek vallja, de a kisebbség, noha annak vezér-tagjai az albizottsághoz beadott különvéleményben e nézetet fejezték ki, azt nem J ismeri el. Miért teszi ezt ? Kétség kivül azért, mert tudja. hogy magán-jogban szintúgy mint a közéletben átaláuos elfogadást nyert azon elv, hogy a mi közös, az közösen is elintézendő', s mert e költségek bár mi alakban való közös elintézését kikerülni óhajtván, kétségbe kellett vonnia az előzményt, melyből az a logika változhatlan szabályainál fogva önként folyna. E költségekre nézve azonban a kisebbség

1 is érezte az 1848-diki törvények kifejtésének mellőz hetién szükségét, mert külön véleménye 28-dik pontjában azok tárgyalására ajánlkozik, azok előleges fölvetését, a magyar minisztérium által ő felsége többi országai és tartományai minisztereivel folytatandó előleges értekezés mellett, évenkint készíttetni és a magyar korona országainak egyéb állam-költségeinek budgetjével együtt elhatározás végett évenkint indokolva, az országgyűlés elé terjesztetni kivánja, magától értetvén, hogy akkor a lajtántuli népek közös törvényhozása elé is terjesztendő volna. Két önálló, egymástól egészen független törvényhozás , mely közös költségeiknek előleges fölvetéséről külön tanácskoznék és külön határozna, ez oly kísérlet, mely nem történt még soha. Ott van Schweicz. a szabadság és ipar e régi menhelye, ott vannak a tengeren tul az egyesült amerikai államok, ez ifjú óriás, ki az anyagi érdekek, az erő és szabadság nagyszerű kifejtése által az ó világot bámulatra ragadja: mind kettő köztársaság, mindkettő alkotmányának homlokzatán az egyes kantonok, az egyes államok függetlenségének, sőt mi több. souverainitásának nagy elve ragyog, s mégis ezek szintúgy, mint amaz, alkotmányaik értelmében közös ügyeiket és költségeiket közösen intézik el. Ott Németországban keletkezik most porosz védnökség alatt az éjszaki német szövetség; tagjai független fejedelmek; s mégis közös ügyeik s költségeik közös tárgyalása terveztetik. E példákat nem azért idézem, mintha akár a helvét, akár az amerikai egyesült államok alkotmányát általunk utáuzandónak tartanám, vagy dicsértetni akarnám a porosz nagyravágyást, mely a német nemzet egységi törekvéseit saját érdekében kizsákmányolja, s jogtalanul elfoglal, vagy magának alárendel mindent, mi hatalmi körébe esik. Idéztem ama példákat csak azért, hogy a kérdést emelhessem: nem birnánk-e mi is, Magyarország és az örökös tartományok, kik egy fejedelem alatt élünk, közös ügyeink és költségeink oly közös elintézési alakját fölállítani, mely függetlenségünk megóvása mellett a birodalom érdekeit s a szabadság igényeit kielégítené? A bizottság ezt megkisérté s csekély nézetem szerint sikerrel; holott a kisebbség külön véleményének 27s következő pontjaiban foglalt tervezet, ha elfogadtatnék, kivihetetlennek és a szabadságra nézve veszélyesnek bizonyulna. Kivihetetlennek, mert alig képzelhető, hogy a két országgyűlés, mely között a közös költségekre nézve a budget-megállapitási jog megoszlanak, megegyezzen oly számok fölött, melyek alatt többnyire jelentékeny anyagi érdekek, nagy politikai kérdések s néha személyes törekvések is lappangnak. Veszélyesnek pedig ez által bizonyulna e tervezet, hogy a két országgyűlést hason joggal, *de az eltérő nézetek esetében minden kiegyenlítési eszköz nélkül mereven egymással szembe állítván . a budget-megállapitási jog merő ábránddá válik. S valóban összeütközés esetében nem maradna más mérséklési eszköz hiányában egyéb fen, mint hogy az egyik minisztérium az egyik képviselőház eloszlatására magát elhatározza. S miután a két országgyűlés első tárgyalása, a javaslatkészitő bizottság választása s működése, végre az országgyűlések második tárgyalásai sok időt vettek már igénybe, következnének az uj követválasztások, a két országgyűlés tanácskozásai, talán uj javaslatkészitő bizottságok választása s végre uj, második országgyűlési tárgyalások; s ha a kormány a közös költségek budgetjének előterjesztésénél mind azon eshetőségeket számba nem vette, vagy számba nem vehette, okvetlenül megtörténnék, hogy vagy országgyülésileg megállapított budget nélkül szedetnének az adók,s igy a parlamenti kormányrendszer alapjában rendittetnék meg, vagy pénz hiányában az állam gépezete megállana. Avagy azt hiszik-e a háznak azon tisztelt tagjai, kik a külön véleniéiyt pártolják, hogy a két törvényhozás bölcsesége s mérséklete azon gonddal törekednék e veszélyes összeütközéseket kikerülni, melyet a tengerész fejt ki az örvények és sziklák, körülhajózásában'? T. barátom Simonyi Lajos báró ki is fejezte e hitét, s ezt azzal indokolta, hogy a két országgyűlés ki fog egyezkedni, mert ki kell egyezkednie. Igen t. képviselőtársunk Tisza Kálmán pedig rendes körülmények között biztos számítással a két minisztérium s a korona befolyásától várja az összeütközések elhárítását. Reményeiket szivesen tenném magaméivá; de kérdem, rendes körülmények között élünk-e ? s még ez esetben is tanácsos és üdvös volna-e ily nevezetes alkotmá-