Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-107
CVII. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 21. 1867.) 377 rodalom mindkét felére, jogfeladást nem, de jogtiszteletet a birodalom másik fele irányában. Valamint nem pártolhatom azon számos magánjavaslatot, mely röpiratok utján e tárgyban a nyilvánosság elé került, ugy a bizottsági kisebbségi javaslatot is, melynek különben elméleti becsét meg nem tagadhatom, sőt azon szabad szellemet, mely azt átlengi, felette tisztelem, de azon akadályok és nehézségek miatt, melyek gyakorlati kivitelét gátolják, egy szóval azért, mert az általam fölállitott három elvbe ütközik, magamévá nem tehetem. De igenis, a bizottság többségének tervezetét, mint igazságon és méltányosságon, jogegyenlőségen és jogtiszteleten, s gyakorlati kivihetőségen alapulót elfogadom. És ha a t. képviselő urak az újkori társadalmi rend elvei és eszméi után akarnak haladni, ha a birodalmi költségvetésben kiváló részt akarnak gyakorolni, ha az eddig ferdén folytatott külpolitikát ildomosabbal akarják fölcserélni, ha a hadüzenet és békekötés jogait a fejedelemmel nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is megakarják osztani, kell, hogy ezen munkálatot elfogadják. A második elv, melyet szem előtt tartani kívánok, a koronának fontos államközi szerződésünk alapján való figyelembe vétele. Nem tekintve azt, hogy Magyar országban az uralkodási forma alkotmány által korlátolt egyeduralom, s hogy midőn sajátjogainkat hathatósan visszaköveteltük, minden uj intézménynél a fejedelmi jogokat is tiszteletben kell tartanunk, egy igen fontos érdek áll előtérbe és jő tekintet alá: az tudnillik, mely szerint a sanctiópragmaticában a birodalom eloszthatatlan birtoklása van az uralkodóház számára biztosítva, és annak együttes védelme kötelezve; továbbá, hogy a birodalom túlsó felében is alkotmányos kormányzás hozatott be. Ennélfogva, a fentebbi czél elérésére, egyetértéssel és egyetemesen oly intézmények szükségeltetnek behozatni, melyek a birodalmat közösen érdeklő ügyekre nézve együttes kezelést föltételeznek. És a bizotsági többség tervezetének becsét épen ott látom , hogy ezen fó érdeket kielégíti, a nélkül, hogy a nemzeti fügetlenségi érdekeket a birodalom akár egyik, akár másik részében sértené, mert nem csak a birodalmi közös ügyek élére állit felelős kormányt, hanem szükségességét mondja ki annak, hogy a birodalom túlsó felén is oly kormány állíttassák föl, mely ne féljen a szabadságtól, mely a nép iránti bizalom elvére legyen fektetve, mely belássa, hogy a polgárísodás roppant terjedelme Ausztriának is feje fölé nőtte magát. A harmadik elv, melyet kitűztem magamnak: az örökös tartományok népeinek megnyugtatása. Jól tudom én is, hogy a birodalom túlsó felén vannak pártok, melyeket semminemű közösügyi javaslat ki nem elégítene. De a mi czélunk az, hogy a birodalom népeinek azon józan többsége, mely az igazság és méltányosság terére lépett, mely a dualismus és paritás elvét elfogadta, magát a bizottsági munkálat által kielégítve találja. És én azt hiszem, hogy a többség javaslatával ezen czél el is lesz érve, mert a birodalom azon része, mely ezer éves alkotmánynyal bír, ezen alkotmányából oly concessiót tesz, mely az alkotmányos létet csak most nyert tartományok számára a birodalmi közös ügyekre egyenjogú befolyást ád, saját autonomiájok kifejlesztését februári alkotmányuk alapján nem akadályozza, sőt a felelős kormány, és nálunk már életbe lépett valódi alkotmány paizsa mellett, az absolutismus ellen védbástyát és biztosítékot szolgáltat. Mivel tehát a bizottsági többség tervezete által saját önállásunkat veszélyeztetve nem látom ; mivel a korona érdekeit a sanctió pragmatica alapján eléggé figyelembe veiteknek tapasztalom; mivel végre az örökös tartományok népeit, ha az igazság és méltányosság terére lépnek, megnyugtathatóknak hiszem : a bizottsági többség javaslatát átalában elfogadom. {Helyeslés jobbról.) Elnök: Közbejött eseménynél fogva ma már be kell végeznünk a tanácskozást. Holnap folytatjuk. Az ülés végződik d. u. 1 1 / i órakor. KÉPV. H- NAPLÓ. ) 86%. III. 48
