Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-102

CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 9. 1867.) 309 masztóbb, sokkal veszélyesebb és tűrhetetlenebb, mint a sajtótörvénynek azon meghatározása, hogy a sajtóvétségek fölött utólag esküdtszékek birásko­janak és a törvényszék az esküdtszékek végzése nyomán mondja ki az ítéletet. T. ház, egy régi mondás, de melynek igaz­sága örökérvényű, azt tartja, hogy valamely or­szágnak, mely jogaitól, szabadságától sokáig meg volt vagy van fosztva, adjátok vissza a sajtósza­badságot, és ezen szabadság utján minden egyéb elvesztett vagy kétségbevont szabadságát vissza fogja szerezni. (Helyeslés.) Én, t. ház, a 48-diki sajtótörvényt, ismételem, nem veszem pártfogás alá — melyre különben annak szüksége nincs is — Hodosiu képviselő ur­nák némely részletes megtámadása ellenében. Nem vitatom még azon nyelvészeti fölfedezését se, mely szerint ő azt mondja, hogy ezen kifejezés: „tisz­tességes erkölcsök" hibás, mert van-e nem tiszte­séges erkölcs is? Mindnyájan tudjuk, hogy igen is van, mert a magyar nyelvjárás szerint bátran mondhatjuk, hogy: „rósz erkölcs" stb. s e sze­rint igen is van nem tisztességes erkölcs is. Nem felelek továbbá az oly kifogásra, mely szerint azt mondja, hogy a miniszteri előterjesztvény, és az általa visszaállíttatni kívánt 48-diki 18. t. ez. sze­rint, ha valaki azt írná, hogy Románia nem tarto­zik a magyar koronához, azért, mint az állam egy­sége elleni izgató, elfogatnék és elitéltetnék. Nem hiszem, hogy Magyarországban oly esküdtszék vagy ítélőszék legyen, mely valakit azért, hogy azon történeti tényt említi föl, hogy Románia nem tartozik a magyar koronához — minek kimondá­sára különben semmi szükség sincs, annyira köz­tudomású ez — perbe fogná és elitélné. (Helyeslés.) Azt sem hiszem, t. ház, mitől Hodosiu képviselő úr annyira fél, hogy ha a 48-diki sajtótörvény életbe lép, holnap már egy román vagy szerb lap sem jelenhetik meg. Nem félek én ettől, mert tu-> dom, hogy román, szerb , vagy bármely ajkú nemzetiségnek lapjai, ha hazánk egysége és az ál­lam biztonsága ellen szót nem emelnek, épen oly bátran és szabadon fognak keresztülmenni min­den esküdtszékeken, minden itélőszékeken, és egy még nagyobb itélőszéken — a nemzeti közvéle­mény itéló'székén — mint magyar, német, vagy akárminő más lap. (Tetszés.) Wlád AlájOS: A cautió miatt mondotta. SzáSZ Károly: A cautió kérdésére már Jámbor képviselő társam felelt , s azért nem szükséges , hogy e kérdésre jelenleg feleljek. Én tehát Hodosiu képviselő úrnak csupán egy, a miniszteri előterjesztvény egyik pontjára tett meg­jegyzésére leszek bátor tüzetesebben, de arra is röviden felelni. Fenakad t. i. Hodosiu úr azon, hogy a miniszteri előterjesztvény jelenleg nem az ország minden részeiben és városaiban, hanem csu­pán öt helyen kivan sajtó-esküdtszékeket és a saj­tóvétségek felett itélő törvényszékeket visszaállitani. Ha figyelemre méltatja Hodosiu képviselőtársam a miniszteri előterjesztés ide vonatkozó pontját, talán meg fogja találni ezen eljárás magyarázatát. E pont ugyanis így szól: „E miniszteri rendele­tet most, a törvényhatóságok s Ítélőszékek végleges rendezése előtt, végrehajtani egy rész­ről nem volna czélszerü, más részről pedig nagy akadályokkal és bonyodalmakkal állna az kap­csolatban. O fölsége kormánya eleget kíván ugyan tenni a törvény azon világos rendeletének, hogy sajtóvétségek fölött ezentúl esküdtszékek ítél­jenek ; de most egyelőre csak Pesten, Debreczen­ben, Eperjesen, N.-Szombatban és Kőszegen képes az esküdtszékek megalakítását végrehajtani." A miniszteri előterjesztés tehát azt nem mondja, hogy nem fogja az esküdtszékeknek a 48-diki törvények értelmében való fölállítását minden illetékes és kellő helyeken elrendelni, hanem csak azt, hogy most egyelőre nem képes ezt keresztülvinni má­sutt, mint a nevezett helyeken. Vajon micsoda aka­dályok lehetnek azok, melyek a minisztériumot arra birják, hogy kimondja, miszerint nem képes egyelőre tökéletesen megfelelni a törvény kívá­nalmának? Ha az átalakulásnak átalános nehéz­ségeit, melyek egyszerre minden ügyeinkben újjá­alakítást, majdnem azt mondhatnók, ujjáteremtést igényelnelnek, számba veszszük, már ebben is eléggé megtaláljuk az okot, mely a minisztérium eljárásátigazolja. (Ügy van!) De tekintse Hodo­siu képviselő társam, ha minden egyebet mellő­zünk is, azon egy körülményt, miszerint az or­szágban minden megyei, városi törvényszék épen a tegnap elfogadott javaslat szerint újra fog szer­veztetni; tekintse azon körülményt, hogy jelenleg egy megyei vagy városi törvényszék sincs, mely ne volna a 48-diki törvények értelmében újra szer­vezendő és átalakítandó. Míg ezek mind annyian az egész országban rendes , törvényes állapotba nem helyeztetnek, mig a megyei és városi törvény ­székeink a 48-diki törvények és a tegnap elfog a­dott miniszteri javaslat értelmében nem lesznek megalakítva, addig, azt hiszem, a minisztériumtól azt kívánni, hogy ezen sajtóügyben mindenütt az esküdtszékeket szervezze, mindenütt a most jelen­leg fenálló, de nagyon rövid idő alatt újjáalakí­tandó törvényszékek által a sajtóügyben ítéleteket hozasson: ez legalább is túlságos kívánat volna. Azt hiszem, Hodosiu képviselő társam észrevétele ezen pontra nézve is teljesen nélkülözi mind a mél­tányosság, mind a lehetőség kívánalmait. Bevégzem, t. ház, tán nagyon is hosszura ter­jedt észrevételeimet, azon egyszerű, de, azthiszem, eddigi előadásom által eléggé indokolt kijelenté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom