Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

C. OtfSZÁGOS ÜL provisoriumot több joggal alkothatnak, mint maga az udvari kanczellária, és kell is, hogy alkossák, nem csak azért, mivel a hat év előtti választások, s ezek is ideiglenes kormány alatt, semmiképen sem tekinthetők alkotmányosaknak, és mivel a választók bizalma már úgy szólván elavult, s tán az események által meg is ingattatott, hanem azért is, mivel az alapok, melyeken a megyei képviselet fekszik, magokban nem igazságosak: mert a községeknek a képviselők igen csekély része adatott és a bizottságok az előbbi privilegiált osztályok helyettesítése által alakultak. A praxis, mely szerint választattak a bizottságok, ebben még potentiálta az ideiglenes kormány hibáit, mivel, mint tudva van, a szabályos választásról szó sem volt, mert a főispánok inyök szerinti conferentiával a lisztát összeállították, mely fölolvastatott, s melyre m egjegyzés nem lehetett, kivéve ha egyiknél vagy másiknál megjegyeztetetett: meghalt! így a választások nem csak átalános alkotmányos és egyenjog, hanem a nemzetiség szempontjából roszul estek ki: mert, hogy csak az előttem ismeretes választásokat Bácskában és a Bánságban említsem, a legnagyobb szerb helységek kevesebb képviselőt választhattak, mint sok más kisebb; ily módon és a szerb intelligentia mellőzése miatt történt, hogy például Torontálmegye bizottságában nem volt a szerbeknek egy harmad része sem, holott a megyében a viszonylagos többség a szerbeké s a románokkal az átalános többséget teszik, mégis ezekkel együtt alig egy harmad részben vannak képviselve ; az egyes nemzetiségek igazságos képviselete pedig ez időben, midőn a nemzetiségi kérdés szőnyegre jő, több okból volna szükséges: először hogy más nemzetek tagjai bizalommal járuljanak az uj állapothoz ; másodszor, hogy a lelkületek igazságos mértékben már otthon kibéküljenek és kiegyenlittessenek ; végre, hogy az országgyűlés is képes legyen a közvéleményt hiven megtudni. Mindezen tekintetekből, és mivel maga a minisztérium is az 1848-diki törvények ideiglenes változásába, magok a municipiumok tekintetében is, bocsátkozik, czélszerübb lett volna, ha a megyék ideiglenes elrendezését képviseleti alapon terjeszti elő, mindenesetre pedig, ha uj bizottságok választását rendeli el. Ezenkívül korlátoltatik a megye autonómiája leglényegesebb pontjában, t. i. a tisztviselők választásában, miután a főispánoknak kizárólagos kijelölési jog adatik, melylyel 1848-ig sem birtak teljes mértékben és mindenütt, mely 1848-ban a bizottságokra is kifejezetten ki volt terjesztve, s mely a választási jogot nevetségessé teszi, mert az ily kijelölés, különösen a főispán részéről, ki ezután kisebb önállósággal fog birni a kormány irányában, azonos akinevezéssel. Akilátások olyanok, lS. (Marcz. 7. 1867.) 261 hogy a szerbek, különösen ott, hol nagyobb szánt" mai vannak, nem fognak saját nemzetiségökbeli főispánokkal birni: azok tehát, kik valami tisztet viselnek, ez oldalról is egy ember kegyelmének lesznek kitéve. Ezen javaslat másik oldala az, mely a nemzetiségeket érdekli. A 7-dik §-ban megszüntettetik az 1848-diki törvények XVI. czime e. betűjének azon megállapítása, melynél fogva a congregatiókban és a megyei bizottságokban tiltatik más, mint magyar nyelven beszélni; és e megszüntetés azért tétetik, hogy más nemzetiségek nyugtalanságainak és aggályainak eleje vétessék, mig a nemzetiségi kérdés alkotmányos utón el nem döntetik. Igaz, hogy a fentebbi megállapítás megszüntetésével egy legnagyobb foltja töröltetik el az 1848diki törvényeknek, melyek ugyan demokratikusok akartak lenni, de mégis mindenkinek, ki nem tud magyarul, még magokban a megyékben is, hol saját költségén, saját ügyeiben atheoria szerint joga van, tettleg betömik a száját; de azt hinni, hogy a többi nemzetek e megállapítás megszüntetésében engedményt fognak látni,ezt hinni,mondom, vagy nagy naivságot tételez föl azok részéről, kik így vélekednek, vagy úgy szólván vakságot azok részéről, kiket érdekel. Nem úgy van! Ha a minisztériumnak valóban komoly szándéka, hogy a többi nemzeteket evvel addig' is megnyugtassa, lígy én őket, akármennyire ne adassék hitel szavaimnak, mégis biztosítom, hogy szándékukat evvel legkevésbbé sem fogják elérni, annál kevésbbé, mivel az ideiglenes kormány is többet engedett meg, mivel a nem-magyar nyelvnek köre most is már tettleg tágasb, miután például a szerb nyelv némely törvényhozásoknál hivatalos nyelv. A többi nemzetek sem fognak evvel megelégedni; de legkevésbbé mi szerbek, kiknek a koronázott királyok privilégiumai nemzeti jogainkat és saját hatóságainkat biztosítják, kiknek ő felsége nem csak 1848-ban, hanem 61-ben is a szűkebb Magyarország integritásának resti tutiójánál királyi szavát Írásban adta, hogy nemzeti jogaink, nyelvünk és nemzetiségünk államjogilag biztozitva lesz. Ha mi azon tény előtt állanánk, hogy ez országgyűlésen a koronázás előtt semmi sem fog határoztatni, a mi különben a törvényhozás körébe vág, mi talán aggálylyal, de mégis nyugodtan várhatnánk ez időre ; — de midőn látjuk, hogy'míndenki saját részéről magát előleg biztosítja, hogy Ausztriával uj pragmatica sanetió állapíttatott meg, mely még a koronázás előtt fog az országgyűlésen átmenni; midőn látjuk, hogy a törvényhozás legfontosabb ügyei, mint az adó- és ujonczozási ügy, ha csak időleg is, még ezen országgyűlésen tárgyaltatnak, hogy változások tétetnek magában a municipiumok szerkezetében, hogy