Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-98

XCVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 4. 1867.) 247 ni a szavazást azért nem lehet és nem szabad. Melyik motívumból szavaz bármelyik képviselő, az akkor, midőn szavaz, kérdésbe nem jöhet, mert ő egyszerűen csak a kérdésre felelhet. A szavazó képviselő motívuma egészen más lehet, mint az, mely ily kérdésben kitétethetik. Lehet, hogy ezen motívumot nem osztja, lehet, hogy osztja, de más motívumból akar szavazni; pedig ez által már előre le van kötve, hogy bizonyos motívumra restrif^ gálja szavazatát, a mit kívánni nem lehet. A kérdésnek azon része, mely azt foglalja magában, hogy kíván-e a ház a halaszthatlan szükség tekintetéből fölhatalmazást adni az ujonczállitásra ? ez a része a kérdésnek már tegnapelőtt tárgyaltatott, mert az átalánosan el volt ismerve, hogy, ha halaszthatlan a szükség, ha mulaszttiatatlan, nem fogjuk ellenezni az ujonczállitásra megadni a fölhatalmazást. Itt az a kérdés, hogy meggyőződtünk-e a szükség halaszthatlanságáról, vagy nem? Ezen kérdésre felel minden képviselő saját lelkiismerete szerint; ésezaz elnöki kérdésben bele nem foglalandó tárgy. Én tisztán csak úgy óhajtanám föltétetni a kérdést, mint az az adóügyben is föl volt téve: átalánoságban elfogadtatik-e a miniszteri javaslat ? vagy pedig, a mint az elnök a kérdést föltette, a motivatió kihagyásával. Egyébiránt ha a többség ezen motívumot a kérdésbe akarja foglalni, nekem az ellen sem lesz észrevételem; részemről csak azt nyilvánítom, hogy azt a kérdésbe foglaltnak nem fogom tekinteni. (Helyeslés.) Elnök: Fölhatalmazza-e a ház a kormányt a miniszteri előterjesztés következtében az ujonezok kiállítására nagy nem? Beléegyezik-e a t. ház , hogy a kérdést így formulázzam ? Madarász József: T. képviselők! A kérdés föltevésére nézve t. képviselőtársunk Grhyczy Kálmán nyilatkozatának első részéhez csatlakozom, és hivatkozom a t. háznak tegnapelőtti ülésére, midőn fölolvastatott a szabályok azon szaka, hogy midőn egy indítvány ellenében egy másik adatik elő, mindig az tűzetik ki, hogy az első indítvány átalánosságban elfogadtatik-e vagy nem a tanácskozás tárgyául. A kérdés, mint azt t. elnökünk föltette, csak is részletezése a miniszteri előterjesztésben beadott indítványnak. De mikor az átalános tárgyalás be van fejezve, mind az eddigi gyakorlat, mind az alapszabályok szerint nem lehet máskép határozni. Az alapszabályok szerint nem lehet jobban föltenni, mint így: a minisztérium általi előterjesztés , az átalános tárgyalás befejeztetvén, elfogadtatik-e vagy nem ? Tisza Kálmán: T. képviselőház ! A kérdésekre, és átalában a szavazásra nézve a házszabályokban csak ez van: „Ha új indítvány adatik be, az eredeti indítvány iránt a tárgyalás után a szavasás előre bocsátandó" ; de arra nézve, hogy a kérdést ! u

gy kell-e föltenni, hogy azon eredeti indítvány J átalánosságban elfogadtatik-e vagy nem? aziránt l a házszabályokban egy betű sincs. A házszabályok I e tekintetben csak egyet kötnek ki: hogy minden kérdés úgy tétessék föl, hogy arra nézve igen- vagy nem-mel lehessen szavazni. Tökéletes igazuk van tehát azoknak, kik megtámadják az oly alakban föltett kérdést, melyre igennel vagy nemmel nem lehetne szavazni; de minő szavakkal tegye föl az elnök a kérdést, az a házszabályokban sehol sincs megírva. (Helyeslés.) Elnök: Fölhatalmazza-e a ház a kormányt a miniszteri előterjesztés következtében az ujonezok kiállítására vagy nem? Méltóztatnak e kérdést helyesnek találni? Tisza Kálmán: Talán a miniszteri előterjesztés helyett „a ház bizottságának jelentése folytán" szavakat lehetne tenni? (Helyeslés.) Ivánka Imre: A kérdést így ké rem föltenni : „Fölhatalmazza-e a ház a kormányt a 48 ezer ujoncz kiállítására a kiküldött bizottság jelentése következtében? (Helyeslés. Ellenmondás. Zaj.) Tóth Vilmos: Tisztelt ház, ennek ellenében azt vagyok bátor indítványoz isi, hogy az ellentétes véleményeket egyeztessük ki és a kérdésbe a „miniszteri előterjesztek" és „a bizottsági jelentés következtében" szavakat vegyük fel. (Helyeslés. Zaj.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök : T. ház! Csak röviden akarom kijelenteni, hogy a kérdés úgy, a mint azt Tisza Kálmán és Ivánka Imre képviselő urak föltették, nézetem szerint helyesnek mutatkozik. A minisztérium t. i. reáállt arra, hogy bizottság küldessék ki a ház kebeléből, és az győződjék meg a.kívánt ujonezok szükségességéről. A tegnapelőtti tárgyalások menetele alatt úgy merülvén föl a dolog, hogy a ház egy része nagyobb megnyugtatást talál abban, ha a régibb országgyűlések példájára egy bizottság küldetik ki, azzal minden, az ujonczállitásra vonatkozó adatok és körülmények közöltetnek, és ez tesz a háznak a miniszteri előterjesztésre vonatkozólag jelentést : ez elfogadtatott, a bizottság kiküldetett, és ennek jelentése következtében fog már most a szavazás történni. Én tehát azt tartom, a dolog állásának is megfelel a kérdés ilyetén föltevése, miután az alapszabály nem mondja, hogy motiválva legyen-e a kérdés vagy nem, hanem csak azt, hogy olyan legyen, melyre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az igy kitűzött kérdésre lehet igennel vagy nemmel felelni: azért azt tartom, hogy a t. ház azt elfogadhatja. (Helyeslés.) Böszörményi László: T. ház! (Zaj. FölHáltások : Nem szabad kétszer szólani! Eláll.) Elnök: Fölhatalmazza-e a ház a kormányt a bizottsági jelentés következtében az ujonezok ki-