Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

LII. OESZAGOS ÜLÉS. 68 be van foglalva. Én pedig elvárom az unio-bizottságtól, hogy e tekintetben czélszerü javaslatot fog tenni, és meg vagyok győződve, hogy bárkiket méltasson a tisztelt képviselőház annak tagjai gyanánt bizalmára, azok meg fogják fontolni, hogy Erdélyt az unió végleges rendezésekor bármi ideig, még egy magánjogi codex megkészitéseig sem hagyhatjuk osztrák provinciai állapotban, mire nézve az 1791-iki 8-ik törvényczikk ellenére a végrehajtó hatalom által pátensek utján, melyeket az itélőszékeknek a törvény tiszta szavai szerint követni sem szabad, behozott idegen magánjog szolgálhasson minden családok, minden öröködések, a saját megszerzésének, megtartásának és visszaszerzésének egyedüli zsinórmértékéül és a polgárok egyéni szabadságának biztositékául.Meg fogják fontolni, hogy a mi roszat ezek, a mi a birtoklásról, az örökösödés rendéről és a magánjogikig szabad szerződésekről örökölt fogalmainkkal, ugy a mi nemzetgazdasági és pénzügyi szomorú állapotainkkal ellenkezőleg, Erdély lakói közt, naponkint forgatva ki Erdély családait ősi birtokaikból, a jelenben létre hoznak, azt a jövendőben készítendő legjobb codex sem fogja többé helyrehozni, mert magánj,ogilag lehetetlen azon birtoklásokat, melyeket a most itélő törvényszékek szentesítenek, fölforgatni és mindent előbbi állapotjába visszatenni. Meg fogják fontolni, hogy azon birói szervezet elvei, melyet az osztrák törvények állítanak föl, mely szerint minden törvényszék még Ítélethozatalában is elnökének és ez egész törvényszékével s elnökeivel együtt teljesen a felsőbb bíróságok s elnökeik, s végleg minden a szebeni gyűlés által fölállított bécsi legfelsőbb törvényszék hatalma alá tétetett, melyben a felségsértési, közcsendháboritási, bujtogatási, oly tágan értelmezhető bűnökről Erdélyben jelenleg is egy a hadi törvényszékekhez s intézvényeikhez sokban hasonlító külön törvényszék ítél, mi ha eltöröltetnék is, az osztrák rendszer szerint ily ügyek egész Erdélyt illetőleg egyetlen, a kormány által beállított alsó székre delegáltatnának, ezen osztrák szervezet elvei be nem illeszthetők sem az alkotmányos jogok, sem hazánk municipális életének keretébe. Meg fogják fontolni, minő anomália lenne, hogy egy ugyanazon Magyarország, miután közjogilag egygyé szerveztetett, magánjogilag oly torzalakot mutasson, hogy az, mi a megcsonkított Magyarország törvényhatóságában igazság, az erdélyi részekben és pedig ugyanazon hazai magyar törvényes elveket elődeitől örökölt törvényhatóságokban ne legyen igazság ; a mi a bűnügyekben az egyéni szabadságot azokban védi, ezekben ne védje, hanem az osztrák büntető jognak igen sok intézkedéseiben bármi alkotmányos élettel össze nem hangozható szabályai szerint legyen elítélendő; vagy ha valamely osztrák törvény időközben a magyarországi magánjogi codex létrejöttével uj változás alá jövend, mint például a közvélemény által annyira elvetett kiegyezkedési eljárásra nézve remélhető, mely a megcsonkított Magyarországon már megszűnt, és alkalmasint az osztrák tartományok törvényhozása is mielőbb megszünteti, az mégis — mint jelenleg nálunk a sajtószabályokra nézve történik — Erdélyben tovább is fenálljon, vagy ha megszűnik, az osztrák törvényhozás intézkedései alapján szűnjék meg. Ugyanazért teljes reménynyel nézek elébe a megválasztandó unio-bizottság munkálatának az erdélyi magánjog tekintetében. Azon nem remélt esetben pedig, ha ezen bizottság javaslata véleményemmel összehangzó nem lenne, vagy ha e tárgyat mellőzné; mivel oly sok szomorú praecedentiákat tudok Erdélyben, melyekben annak országgyűlései a kormánynak a törvénykezés körüli intézkedései ellen föl nem szólaltak azon reményben, hogy egy uj codex mindent helyre hoz, és ez máig elmaradván, azok később a szokásos jog tömegébe soroltattak; mivel továbbá jól tudón, hogy a rendszeres magánjogi codexek mindenütt mily hoszu idő alatt készültek meg: az unio-bizottság javaslatának tárgyalásakor fogom e tárgyban véleményemet kifejezni. Deák Ferencz : T. ház! Az 1848-ik évben alkotott törvény, mely Erdély uniójáról szól, határozottan kimondja, hogy Magyarország Erdélynek mindazon külön törvényeit, jogait, szokásait, melyek az egyesüléssel nem ellenkeznek és a jogegyenlőséggel megegyeztethetők, tovább is kész fentartani. Az erdélyi unió részletes kivitele az országgyűlés föladata, és arra is, sőt épen arra vonatkozó javaslat készítésére terjeszkednék azon bizottság teendője, melyet választani készülünk. Hogy ezen bizottságnak a törvény szavait tekintetbe kell vennie, hogy arról kell annak értekeznie, melyek azon jogai és törvényei Erdélynek, melyek tovább is fentartandók, és hogy azok, melyek tovább fen nem tartandók, és fen nem tarthatók, mikép pótoltassanak, igen természetes. Nem szükséges tehát ily aprólékos, részletes utasítást adni azon bizottságnak, oly utasitást, mely egyenesen magából a törvényből foly. (Helyeslés.) A mi illeti azt, hogy a t. képviselő elvárja a bizottságtól, mit fog csinálni, az igen természetes : mert azt valamennyien elvárjuk; (Derültség) valamint az is igen természetes, hogy ha az, mit a bizottság elő fog terjeszteni, a képviselő nézeteivel ellenkező lesz, ő akkor, de nem csak ö, hanem akármelyikünk , a kinek az nem fog tetszeni, föl fog szólalni. (Derültség.) Én tehát, mivel az indítvány újabb tárgya-