Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

LII. OESZAGOS ÜLÉS. 68 be van foglalva. Én pedig elvárom az unio-bizott­ságtól, hogy e tekintetben czélszerü javaslatot fog tenni, és meg vagyok győződve, hogy bárkiket méltasson a tisztelt képviselőház annak tagjai gyanánt bizalmára, azok meg fogják fontolni, hogy Erdélyt az unió végleges rendezésekor bármi ide­ig, még egy magánjogi codex megkészitéseig sem hagyhatjuk osztrák provinciai állapotban, mire nézve az 1791-iki 8-ik törvényczikk ellenére a végrehajtó hatalom által pátensek utján, melyeket az itélőszékeknek a törvény tiszta szavai szerint követni sem szabad, behozott idegen magánjog szolgálhasson minden családok, minden öröködé­sek, a saját megszerzésének, megtartásának és visszaszerzésének egyedüli zsinórmértékéül és a polgárok egyéni szabadságának biztositékául.Meg fogják fontolni, hogy a mi roszat ezek, a mi a birtoklásról, az örökösödés rendéről és a magánjo­gikig szabad szerződésekről örökölt fogalmainkkal, ugy a mi nemzetgazdasági és pénzügyi szomorú állapotainkkal ellenkezőleg, Erdély lakói közt, na­ponkint forgatva ki Erdély családait ősi birtokaik­ból, a jelenben létre hoznak, azt a jövendőben ké­szítendő legjobb codex sem fogja többé helyre­hozni, mert magánj,ogilag lehetetlen azon birtok­lásokat, melyeket a most itélő törvényszékek szen­tesítenek, fölforgatni és mindent előbbi állapotjába visszatenni. Meg fogják fontolni, hogy azon birói szervezet elvei, melyet az osztrák törvények állíta­nak föl, mely szerint minden törvényszék még Íté­lethozatalában is elnökének és ez egész törvény­székével s elnökeivel együtt teljesen a felsőbb bí­róságok s elnökeik, s végleg minden a szebeni gyű­lés által fölállított bécsi legfelsőbb törvényszék ha­talma alá tétetett, melyben a felségsértési, köz­csendháboritási, bujtogatási, oly tágan értelmezhe­tő bűnökről Erdélyben jelenleg is egy a hadi tör­vényszékekhez s intézvényeikhez sokban hasonlító külön törvényszék ítél, mi ha eltöröltetnék is, az osztrák rendszer szerint ily ügyek egész Erdélyt illetőleg egyetlen, a kormány által beállított alsó székre delegáltatnának, ezen osztrák szervezet elvei be nem illeszthetők sem az alkotmányos jogok, sem hazánk municipális életének keretébe. Meg fogják fontolni, minő anomália lenne, hogy egy ugyan­azon Magyarország, miután közjogilag egygyé szerveztetett, magánjogilag oly torzalakot mutasson, hogy az, mi a megcsonkított Magyarország tör­vényhatóságában igazság, az erdélyi részekben és pedig ugyanazon hazai magyar törvényes elveket elődeitől örökölt törvényhatóságokban ne legyen igazság ; a mi a bűnügyekben az egyéni szabad­ságot azokban védi, ezekben ne védje, hanem az osztrák büntető jognak igen sok intézkedéseiben bármi alkotmányos élettel össze nem hangozható szabályai szerint legyen elítélendő; vagy ha vala­mely osztrák törvény időközben a magyarországi magánjogi codex létrejöttével uj változás alá jövend, mint például a közvélemény által annyira elvetett kiegyezkedési eljárásra nézve remélhető, mely a megcsonkított Magyarországon már megszűnt, és alkalmasint az osztrák tartományok törvényhozása is mielőbb megszünteti, az mégis — mint jelen­leg nálunk a sajtószabályokra nézve történik — Erdélyben tovább is fenálljon, vagy ha megszű­nik, az osztrák törvényhozás intézkedései alapján szűnjék meg. Ugyanazért teljes reménynyel nézek elébe a megválasztandó unio-bizottság munkálatának az erdélyi magánjog tekintetében. Azon nem remélt esetben pedig, ha ezen bizottság javaslata vélemé­nyemmel összehangzó nem lenne, vagy ha e tár­gyat mellőzné; mivel oly sok szomorú praeceden­tiákat tudok Erdélyben, melyekben annak ország­gyűlései a kormánynak a törvénykezés körüli in­tézkedései ellen föl nem szólaltak azon reményben, hogy egy uj codex mindent helyre hoz, és ez máig elmaradván, azok később a szokásos jog tömegébe soroltattak; mivel továbbá jól tudón, hogy a rend­szeres magánjogi codexek mindenütt mily hoszu idő alatt készültek meg: az unio-bizottság javasla­tának tárgyalásakor fogom e tárgyban vélemé­nyemet kifejezni. Deák Ferencz : T. ház! Az 1848-ik évben alkotott törvény, mely Erdély uniójáról szól, hatá­rozottan kimondja, hogy Magyarország Erdélynek mindazon külön törvényeit, jogait, szokásait, melyek az egyesüléssel nem ellenkeznek és a jog­egyenlőséggel megegyeztethetők, tovább is kész fentartani. Az erdélyi unió részletes kivitele az országgyűlés föladata, és arra is, sőt épen arra vonatkozó javaslat készítésére terjeszkednék azon bizottság teendője, melyet választani készülünk. Hogy ezen bizottságnak a törvény szavait tekin­tetbe kell vennie, hogy arról kell annak értekeznie, melyek azon jogai és törvényei Erdélynek, melyek tovább is fentartandók, és hogy azok, melyek to­vább fen nem tartandók, és fen nem tarthatók, mikép pótoltassanak, igen természetes. Nem szüksé­ges tehát ily aprólékos, részletes utasítást adni azon bizottságnak, oly utasitást, mely egyenesen magá­ból a törvényből foly. (Helyeslés.) A mi illeti azt, hogy a t. képviselő elvárja a bizottságtól, mit fog csinálni, az igen természetes : mert azt valamennyien elvárjuk; (Derültség) va­lamint az is igen természetes, hogy ha az, mit a bizottság elő fog terjeszteni, a képviselő nézeteivel ellenkező lesz, ő akkor, de nem csak ö, hanem akármelyikünk , a kinek az nem fog tetszeni, föl fog szólalni. (Derültség.) Én tehát, mivel az indítvány újabb tárgya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom