Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-51
• 34 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Az állandó igazoló bizottság részéről Dedinszky József előadó ur fog jelentést tenni. Dedinszky József előadó (olvassa az állándó igazoló bizottság jelentését Buday Lörincznek, Beregmegye alsó-kászonyi kerületében képviselővé történt s vizsgálat alá bocsáttatott megválasztása tárgyában. A bizottság Buday Lörincz megválasztását megsemmisítendőnek, a költségek megtérítésében pedig a központi bizottság elnökét és a választási elnököt véleményezi elmarasztaltatni.) Perényi Zsigmond b.: T. ház! Távol esvén tőlem az igazoló bizottság véleményének fölolvasása, annak minden részletét tisztán ki sem vehettem; azért előre is bocsánatot kérek e tárgyban netán lehető tévedésemért. Az állandó igazoló bizottság a kérdéses választást megsemmisítendőnek véleményezi, mint értettem, azon fő indok alapján, hogy a választás megkezdésének órája a központi választmány által a szokásos módon közhírré nem tétetvén, ezen választásnál a törvény szabályai nyíltan megsértettek. Ezen indokolással szemben bátorkodom az 1848. 5. t. cz.24.§-ára hivatkozni, mely igy szól: „Az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettetvén , az országgyűlési követválasztás határnapja iránt a középponti választmányok akként intézkednek , hogy bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhirré tétessék s az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze." Továbbá hivatkozom a 25. §-ra, mely igy szól: „A választás határnapja kitüzetvén, a központi választmány elnöke azt a 13-dik §-ban megemlített módon a lehető legnagyobb nyilvánossággal haladék nélkül közhirré téteti." E két szakaszban, t. ház, szó van ugyan a választás napjáról, de nem egyszersmind órájáról. Ennyiben tehát a fönforgó választásnál a törvény szorosan megtartatott. A választásnak mely órában történte csak egy későbbi, a 27. szakaszban említtetik, mely igy szól: „A megválasztott elnök, a választásra kitűzött napon, az illető kerület főhelyén, a választók gyülekezetét a központi választmány által meghatározandó s előre szintén közhirré teendő órában megnyitván, bármely választónak joga van az országgyűlési követségre egy egyént ajánlani." (Tehát bennvan az óra! Ellenmondás.) Ezen választásnál a kérdéses szakaszbeli törvény parancsának szorosan elég tétetett, mert a központi bizottság meghagyta az összeíró küldöttség tagjainak, a mint ez a Buday Lőrincz megválasztásának érvényesítése érdekében beadott kérvényből is kiviláglik, tudassák a behatás végett jelentkező választókkal, hogy a választás melyik órában kezdődik; ez pedig nézetem szerint épen oly közhirré tétel, mint a mikor a választás napja, órája körlevélben megemlíttetik. Én tehát részemről, t. ház, ezen választásnál nyilt sértést, mely a törvény szavával és szellemével ellenkeznék, nem látok. Nem látok annál kevésbbé, mert a jelen esetnél a választás a kitűzött időn s órán túl kezdődött; hogy pedig Beregvármegyében a választások mindenütt 9 órakor kezdődtek, az, mint átalánosan elfogadott idő, köztudomású volt: a választóknak tehát, ha a választás megkezdése órájára az összeíró küldöttség tagjai által személyesen nem is figyelmeztettek volna, arról mégis tudomásuk lehetett. Az ellenfélnek pedig annál inkább kellett róla tudomásának lenni, mert az ő választói épen úgy, mint a Buday Lőrinczéi, annak idejében jelentek meg. (Zaj. Ellenmondás.) Azonban ezt, t. ház, nem okul, hanem magyarázatul hozom föl; s annyiban bátorkodom a jelentéshez hozzászólani, a mennyiben a kérdéses megyével szomszédos megyében választatván meg, tudomásom van az egyes részletekről, s nagyon sajnálnám, ha egy ily tökéletes rendben véghezment választás megsemmisíttetnék a központi bizottság netaláni hibája, hanyagsága, vagy a választási óra szokásos módon kihirdetésének elhibázása miatt, mely mód nem is szorosan törvényes, mert az általam idézett szakasz csak az óraközhirré tételéről szól, de nem értesít a közhirré tétel módjáról. Én tehát az elősorolt okoknál fogva tiszta meggyőződésemből az igazolásra szavazok. (Maradjon!) Fábián Gábor: T. ház! Nekem a megsemmisítés ellen semmi kifogásom nincs, abban teljesen megnyugszom. Hanem a t. bizottság azon nézetét, hogy a költségeket ily alkalommal másra, mint a vesztes képviselőre lehessen hárítani, sem ezen, sem más esetben soha sem helyeselhetem. A törvény, e részben igen világosan, minden oly vizsgálatnál, a melynél megsemmisítés történik, a költségeket nem másra, hanem egyenesen a megsemmisített képviselőre hárítja. Ha tehát ezen törvénytől eltérünk, ezen törvénynek nem lesz semmi jelentősége : mert akármely megsemmisítési esetben soha sem lehet azt mondani, hogy maga a képviselő közvetlenül követte el a hibát, a mely miatt a megsemmisítés történt. Ha verekedés történt, a mi miatt meg kell semmisíteni, alig fordul elő eset, hogy azt maga a követjelölt intézte volna; ha vesztegetésről vádoltatik, szintén ritka eset, hogy rá lehessen bizonyítani, mert ugy lehet intézni, hogy a követjelöltet nem igen lehet elmarasztalni, vagy csak nagyon ritkán. S bármi más hiba miatt nem lehet egyenes és közvetlen befolyással vádolni a követjelöltet, hanem mindig más követi el a hibát: vagy a választási elnök, vagy a jegyzők, vagy a központi bizottság, vagy végre más valaki, ki a választásban a fő szerepet játszotta. Ha tehát a törvénytől eltérünk és nem mindig a
