Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-51

• 34 LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Az állandó igazoló bizottság részéről Dedinsz­ky József előadó ur fog jelentést tenni. Dedinszky József előadó (olvassa az állán­dó igazoló bizottság jelentését Buday Lörincznek, Be­regmegye alsó-kászonyi kerületében képviselővé történt s vizsgálat alá bocsáttatott megválasztása tárgyában. A bizottság Buday Lörincz megválasztását megsemmi­sítendőnek, a költségek megtérítésében pedig a központi bizottság elnökét és a választási elnököt véleményezi el­marasztaltatni.) Perényi Zsigmond b.: T. ház! Távol es­vén tőlem az igazoló bizottság véleményének föl­olvasása, annak minden részletét tisztán ki sem vehettem; azért előre is bocsánatot kérek e tárgy­ban netán lehető tévedésemért. Az állandó igazoló bizottság a kérdéses vá­lasztást megsemmisítendőnek véleményezi, mint értettem, azon fő indok alapján, hogy a választás megkezdésének órája a központi választmány által a szokásos módon közhírré nem tétetvén, ezen vá­lasztásnál a törvény szabályai nyíltan megsértet­tek. Ezen indokolással szemben bátorkodom az 1848. 5. t. cz.24.§-ára hivatkozni, mely igy szól: „Az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettet­vén , az országgyűlési követválasztás határnapja iránt a középponti választmányok akként intéz­kednek , hogy bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhirré tétessék s az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel meg­előzze." Továbbá hivatkozom a 25. §-ra, mely igy szól: „A választás határnapja kitüzetvén, a központi választmány elnöke azt a 13-dik §-ban megemlített módon a lehető legnagyobb nyilvánossággal hala­dék nélkül közhirré téteti." E két szakaszban, t. ház, szó van ugyan a választás napjáról, de nem egyszersmind órájáról. Ennyiben tehát a fönforgó választásnál a törvény szorosan megtartatott. A választásnak mely órában történte csak egy ké­sőbbi, a 27. szakaszban említtetik, mely igy szól: „A megválasztott elnök, a választásra kitűzött na­pon, az illető kerület főhelyén, a választók gyüle­kezetét a központi választmány által meghatáro­zandó s előre szintén közhirré teendő órában meg­nyitván, bármely választónak joga van az ország­gyűlési követségre egy egyént ajánlani." (Tehát bennvan az óra! Ellenmondás.) Ezen választásnál a kérdéses szakaszbeli törvény parancsának szo­rosan elég tétetett, mert a központi bizottság meghagyta az összeíró küldöttség tagjainak, a mint ez a Buday Lőrincz megválasztásának érvényesítése érdekében beadott kérvényből is kiviláglik, tudas­sák a behatás végett jelentkező választókkal, hogy a választás melyik órában kezdődik; ez pedig né­zetem szerint épen oly közhirré tétel, mint a mi­kor a választás napja, órája körlevélben megem­líttetik. Én tehát részemről, t. ház, ezen válasz­tásnál nyilt sértést, mely a törvény szavával és szellemével ellenkeznék, nem látok. Nem látok annál kevésbbé, mert a jelen esetnél a választás a kitűzött időn s órán túl kezdődött; hogy pedig Be­regvármegyében a választások mindenütt 9 óra­kor kezdődtek, az, mint átalánosan elfogadott idő, köztudomású volt: a választóknak tehát, ha a vá­lasztás megkezdése órájára az összeíró küldöttség tagjai által személyesen nem is figyelmeztettek volna, arról mégis tudomásuk lehetett. Az ellen­félnek pedig annál inkább kellett róla tudomásá­nak lenni, mert az ő választói épen úgy, mint a Buday Lőrinczéi, annak idejében jelentek meg. (Zaj. Ellenmondás.) Azonban ezt, t. ház, nem okul, hanem magyarázatul hozom föl; s annyiban bátor­kodom a jelentéshez hozzászólani, a mennyiben a kérdéses megyével szomszédos megyében válasz­tatván meg, tudomásom van az egyes részletekről, s nagyon sajnálnám, ha egy ily tökéletes rendben véghezment választás megsemmisíttetnék a köz­ponti bizottság netaláni hibája, hanyagsága, vagy a választási óra szokásos módon kihirdetésének el­hibázása miatt, mely mód nem is szorosan törvényes, mert az általam idézett szakasz csak az óraközhirré tételéről szól, de nem értesít a közhirré tétel módjá­ról. Én tehát az elősorolt okoknál fogva tiszta meg­győződésemből az igazolásra szavazok. (Maradjon!) Fábián Gábor: T. ház! Nekem a megsem­misítés ellen semmi kifogásom nincs, abban teljesen megnyugszom. Hanem a t. bizottság azon néze­tét, hogy a költségeket ily alkalommal másra, mint a vesztes képviselőre lehessen hárítani, sem ezen, sem más esetben soha sem helyeselhetem. A tör­vény, e részben igen világosan, minden oly vizs­gálatnál, a melynél megsemmisítés történik, a költ­ségeket nem másra, hanem egyenesen a megsem­misített képviselőre hárítja. Ha tehát ezen törvény­től eltérünk, ezen törvénynek nem lesz semmi je­lentősége : mert akármely megsemmisítési esetben soha sem lehet azt mondani, hogy maga a képvi­selő közvetlenül követte el a hibát, a mely miatt a megsemmisítés történt. Ha verekedés történt, a mi miatt meg kell semmisíteni, alig fordul elő eset, hogy azt maga a követjelölt intézte volna; ha vesztegetésről vádoltatik, szintén ritka eset, hogy rá lehessen bizonyítani, mert ugy lehet intézni, hogy a követjelöltet nem igen lehet elmarasztalni, vagy csak nagyon ritkán. S bármi más hiba miatt nem lehet egyenes és közvetlen befolyással vádolni a követjelöltet, hanem mindig más követi el a hibát: vagy a választási elnök, vagy a jegy­zők, vagy a központi bizottság, vagy végre más valaki, ki a választásban a fő szerepet játszotta. Ha tehát a törvénytől eltérünk és nem mindig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom