Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-50
28 L. ORSZÁGOS ÜLÉS. szabályaira hivatkozom s kénytelen vagyok fölszólalni. (Zaj.) Elnök (csönget): Ha jól értettem, a képviselő ár szólani kivan és a ház szabályaira hivatkozik, azt állítva, ho e y a ki a ház szabályaira, vagy a napirendre hivatkozik, mindig szólhat. Ez áll akkor, midőn valamely tárgy fölött a tárgyalás foly; de midőn a szavazás megkezdődött, többé szólani nem lehet, mert a ház szabályai világosan mondják: „Szavazás közben szólam nem lehet." (Átalános helyeslés.) Bernáth Zsigmond: Én a házszabályainak ilyetén egyoldalú magyarázatában egyátalában meg nem nyiighatom. A ház szabályai tisztán és egyenesen azt mondják, hogy a ház szabályaira hivatkozó képviselőnek szólani bármikor szabad. Én épen ezen tárgyban szólalok föl és ezen jogommal kívánok élni, ha csak a többség ezen jogomtól meg nem foszt. (Halljuk!) A ház szabályaiban az van, hogy minden tárgy, mely fölvétetik, napirendre hozandó ; de épen azon tárgy, melyet a t. elnök úr kitűzött,hogy t. i. jegyzőre és alelnökre is történjék a szavazás, nem volt előleg napirendre téve: következéskép a házszabályok betű szerinti értelme folytán a mai ülésben e részben szavazni nem lehet. (Szavazzunk '.) Másik észrevételem meg az, hogy a 48-diki törvényekben az van, hogy midőn az alelnök választása fordul elő, azon ülésben a korelnök fogja vinni az elnökséget. Ezt csekély személyemre nézve nem követelem; hanem utódaimra nézve minden esetre óvást teszek, (Ellenmondás) ha csak a többség ettől engem el nem mozdit. Erre nézve is ragaszkodom a 48-diki törvényeknek rendeletéhez : ott ugyanis a negyedik rész 8-ik §-ában ez betüszerint bennvan. (Több részről: Nincs benn!) Elnök: T. ház! Megvallom, hogy t. képviselő urnák kijelentésében most sem tudok megnyugodni. Azt méltóztatot t. i. mondani, hogy a házban oly tárgyról, mely napirenden nincs, intézkedni nem lehet. E tekintetben a t. képviselő úrral egyet értek; de épen ezen szabályt tartva szemem előtt, voltam bátor a t. házhoz azon kérdést intézni, vajon, miután a napirenden levőtárgygyal egy más kérdés is van kapcsolatban, méltóztatnak-e abban megnyugodni, hogy azon második kérdés is ugyanezen alkalommal intéztessék el. A t. ház ezt egyhangúlag elfogadni méltóztatott, s ennek folytán a második stádium következett be, t. i. a szavazás. Már pedig, hogy a szavazás folyama alatt sem szólni, sem szólását indokolni nem lehet, arra nézve méltóztassék a t. képviselő ur a 65. §-ban foglalt következő szabályt figyelemre méltatni: „Szavazás közben beszédet tartani vagy beszédét indokolni nem szabad." (ügy van!) Azon kellemetlen helyzetben vagyok, hogy kényszerülök a t. képviselő ur ebbeli nézete ellen ismét fölszólalni és bele nem nyugodni. A mi a második kérdést illeti, hogy t. i. midőn elnökválasztásról van szó, korelnöknek kell az elnökséget elfoglalni: e tárgyban nekem legnehezebb nyilatkoznom; hanem azt gondolnám, a szabályok szellemét tekintve, ama szabály azon esetre van határozva, midőn a ház még nincs megalakulva. (Atalénos helyeslés.) Ennek következtében azt gondolom, a szavazást folytatni kellene, nem pedig egyes fölszólalások által félbeszakasztani. (Helyeslés. Szavazzunk !) Bernáth Zsigmond (szólani akar.) Elnök: A házszabályok értelmében a t. képviselő urnák joga van magyarázatát adni annak, mi őt a fölszólalásra birta. Bernáth Zsigmond: T. elnök ur előadása az én előadásommal ellentétben van. Méltóztatott mondani a t. elnök ur ... (Nagy zaj. Halljuk .') Azt méltóztatott mondani a második kérdésre nézve, hogy ez csak akkor alkalmazható az elnöki választásra nézve, mikor az első választás van. Erre egyszerű feleletem az volna, hogy azon érdemes elnök úrra nézve, ki választatni fog, ez az első választás. (Ellenmondás. Zaj.) Egyébiránt ugyanazon törvényben nem csak az van, (Halljuk!) hogy azon alkalommal mindenkor a korelnök fog elnökölni, hanem ugyanazon törvényben az is van, hogy minden uj szakban a korelnök fog elnökölni, (Közbeszólások: Szavazziwik !) t. i. az elnök nem választatik, hanem igenis az alelnök és a többi tisztviselők, így áll a törvényben, (Több oldalról: Hol? hol?) és midőn erre hivatkoztam, ezt azért tettem, mert szeretem a törvényt megtartani. (Zaj.) Madarász József: A tárgy, mely vita alatt forog, napirenden kivüli; de miután a t. ház méltóztatott e napirenden kivüli tárgyat meghallgatni, és miután ez alkotmányos kérdés, ne méltóztassanak az ellenérvek meghallgatása előtt a szavazást sürgetni. Én e tekintetben kénytelen vagyok — igen sajnálom — ellene nyilatkozni Bernáth Zsigmond képviselőtársunk indítványának; pedig én is ugyanazon alapszabályokat és az 1848-dik évi törvényeket veszem kiindulási pontul. Először is azt mondja a ház szabályainak 55-ik §-a: „Napirenden kivüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat." De midőn napirenden volt ezen tárgy, hogy itt a küldöttségre ma mindenesetre szavazás történjék, és a ház t. elnöke kérdésképen elénk terjesztette, hogy mivel ezzel összeköttetésben van a másodelnök és a jeg'yző megválasztása, ha a t. ház elfogadja, a szavazás ezekre is megeshetik, a ház e tárgynak napirenden létét először is fölállás által elfogadta, másodszor pedig e tárgyban már szavazati többség is nyilvánult. (Helyeslés.) Én tehát mindenesetre az alapszabályokat meg
