Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-50
26 L. ORSZÁGOS ÜLÉS. • • r_ L. ORSZÁGOS ULES 1866. april 16-dikán Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt. Tárgyai : A ház elhatározza, hogy az uj teremmel, hallhatóság szempontjából, bizottságilag kísérletek tétessenek. Bemutattatnak : Orosháza községe kérvénye az alföldi vasút ügyében; a ház pénztári hivatalnokaié fízetésök emelése iránt; a dunántúli h. h. egyházkerületé az országgyűlési nyomtatványok megküldése iránt a pápai főtanoda részére; Beké Gáboré a rajta állítólag igaztalanul végrehajtott ítélet elengedéseért; Császár községéé tagosítási földek használása iránt. Szavazás a második alelnökre, a hatodik jegyzőre s a közös viszonybeli bizottság még meg nem választott 15 erdélyi tagjára. Az ülés kezdődik d. e. 10 1 / i órakor. Elnök: A mai ülés jegyzőkönyét J oaimovics György fogja vezetni, a szólani kivánókat Dimitrievies Milos jegyzi föl. Mindenekelőtt a tegnapelőtti ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Tóth Vilmos jegyző (olvassa az april 14-kei ülés jegyzökönyvét.) Pérczel Béla : Szmrecsányi Dáriusz neve hibásan olvastatott Dávidnak. Elnök: Nincs egyéb kifogás a jegyzőkönyv ellen V BoniS Sámuel : A jegyzőkönyv hitelesítésére saükséges volna, hogy halljuk a jegyzőkönyvet. De itt egy szót sem lehet hallani. Jó lenne tehát megpróbálni, ha a jegyző urak itt lenn olvasnák. Elnök : Méltóztatnak kívánni, hogy a jegyzőkönyv újra fölolvastassék ? (Nem! Maradjon!) EÖtVÖS József b.: Tisztelt ház! Föladatunk az levén, hogy egymást megértsük és tanácskozhassunk, azt hiszem, mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk , hogy próbáljunk más módot az elhelyezésre : (Helyeslés) mert a mint vagyunk, lehetetlen egymást megértenünk, s én igy a tanácskozást tökéletesen lehetlennek tartom. (Helyeslés.) Próbáljuk meg a középre állítani az elnökséget, vagy előbbre, vagy akárminő helyre; de igy nem vagyok képes valamihez hozzászólani, (Közbeszólás több résztől: Most sem érthető!) mert olyan dologhoz hozzászólani lehetlen, melyet tökéletesen meg nem értünk. Minden igazolási kérdés bírói eljárás: itt tehát az egyes szóktól is igen sok függ; ha pedig az előadót nem értjük tökéletesen, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy lelkiismeretesen a tárgyhoz szólhassunk és végezhessünk. (Atalános helyeslés.) Én azt hiszem, hogy a másod alelnök s hatodik jegyző választása fejeztessék be; hanem azután, mielőtt tanácskozásainkat folytatnók, gondoskodjunk valami módról, hogy egymást megérthessük; vagy menjünk vissza előbbi helyünkre: mert igy tanácskozásokat folytatni lehetetlen. (Helyeslés.) Elnök (csönget): T. ház ! Nem tudom, méltóztatnak-e belenyugodni Eötvös József b. képviselőtársunk indítványába. Mert a napirendre több igazolási tárgy is van kitűzve; de, a mint veszszük észre, nem lehet hallani. Az pedig mindenesetre első föltétele a bírónak, hogy az ember az esetet hallja és értse. Tehát ha méltóztatnak e rendkívüli körülmény következtében azt határozni, hogy a mai napon csak a kitűzött választásokat végeznők, talán lehetne holnap zárt bizottsági ülést tartani, s abban tanácskozni a fölött, mi módon lehetne a házat átidomítani. (Fölkiáltások : Még ma!) Bónis Sámuel : Talán-jó volna próbát tenni, hogy a jegyző urak lejönnének ide, hol a gyorsírók vannak, vagy épen ide le, mert azon fülkében a hang eloszlik. (Zaj.) Dedinszky József : Tisztelt ház! Épen a legközelebbi beszéd és az elnök ur beszéde után azt a tapasztalást tettem, hogy igenis lehet itt hallani. Ha ázom. föltevésből indulunk ki, hogy nem lehet hallani, természetes , hogy nem halljuk meg egymást. Én az elnök úr előadását tökéletesen értettem. Talán próbát kellene tenni, hogy, ha hallgatunk, meghalljuk-e a szólót. (Zaj. Ellenmondás.) Madarász József : Tisztelt képviselőház! Budaváros igen érdemes képviselőjének előadott indítványát tökéletesen pártolom. Igazolási kérdésekben, mint tisztelt képviselőtársam előadta, mint birok vagyunk kötelesek ítélni; de egyes szavakat lehetetlen meghallanunk; a bíró pedig nem ítélhet, ha nem hallja a tárgyat. Továbbá egyes képviselő-
