Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-49
18 XLEK. ORSZÁGOS ÜLÉS. járása hibás volt; e hibás eljárást azonban nem látom elégségesnek arra, hogy e miatt a képviselő igazolása megtagadtassák: nem azért, mert ez nem terjedt annyira, hogy bármely választónak választási szabadságát korlátolta volna; nem azért, mert ez ellen panasz nem emeltetett; és nem azért, mert ezen egyes esetek mind oly kicsiségeknek tűnnek fel, hogy ha fölteszszük, hogy ily eljárások által a választók szabadsága korlátolható, akkor a választási szabadságnak igen gyenge lábon kell állnia. Ennek következtében az elénk terjesztett véleményben nem osztozom s ennek ellenében az igazolást találom kimondandónák. (Szavazzunk! Halljuk!') Madarász József: Ohajtá som volt volna a képviselőház ezen termében az első ülés alkalmával az igazolási kérdésekben — mindenkor a törvényt s adatok utáni meggyőződést vévén tekintetbe — az igazolást ugy intézni el, hogy hazánk törvényei minél kevésbbé sértessenek. (Zaj. DerültségJ Lehet, talán hibásan mondottam el nézetemet. Óhajtásom az, hogy hazám választási törvényei meg ne sértessenek. (Helyeslés.) Méltóztassanak megbocsátani, ezen indokból nem osztozhatom Fehérmegye rácz-almási kerülete érdemes képviselő]'ének előterjesztett nézetében : mert ő első indokolásában egészen olyant bizonyított, mit senki meg nem támadott. 0 ugyanis bebizonyította előadásában, hogy igaz ugyan, hogy az 1848: V. t. ez. 16. és 17. §-ai szerint személyesen kellene az összeírásoknak történni, de ha olyanok is iratnak össze, kik személyesen nem jelentkeztek, de beírattak, ez által tágasabb tér nyílik nekik szavazati joguk gyakorlatához. Ezen nézetben én is osztozom, jóllehet, ha az a kérdés áll előttem, hogy melyik az igazságos összeírás, mindig arra fogok szavazni, hogy az, mely a 1848-diki V. t. ez. 16. és 17. §-ai szerint történt, nem pedig az, mely annak ellenére történt. De ez esetben nem az a kérdés, hogy az összeírás helyesen történt-e vagy nem: mert méltóztattak a bizottság jelentéséből is kivenni, hogy ez figyelmen kivül hagyatott; de az történt, hogy az összeírásban foglaltak közül többen szavazati jogukat nem gyakorolhatták. Itt tehát az nem forog fönn, hogy összeirattak-e vagy nem, hanem az, hogy a 48-diki V. törvényczikk 29. szakasza, mely azt mondja, hogy az •összeírásban foglaltak közül a választási jog senkitől meg nem tagadható, meg nem tartatott. Ezen szakasz ellen vétett az összeíró küldöttség, midőn az összeírásban benfoglaltak közül többektől megtagadta a szavazati jogot. Beszéde utolján Fehérmegye rácz-almási kerületének érdemes képviselője azt mondotta, ha a szavazati jog gyakorlata korlátoltatnék, ő is megróná azon eljárást; de itt a jelen esetben, nem csak a kiküldött vizsgáló, hanem í egyúttal a bizottságnak erre fektetett jelentéséből is, kitűnik, hogy az összeírásban foglaltak közül csakugyan többen, noha azonosságuk kimutattatott, mégis szavazati joguk gyakorlatában az elnök által akadályoztattak. Világos levén tehát, hogy szavazati jogukkal nem élhettek a választók, föl kell tennem, hogy Fehérmegye érdemes képviselője is oda fog utólag szavazni, a hová ón szavazandónak tartom, hogy t. L, miután bizonyos, hogy nem gyakorolhatták szavazati jogukat, a kik az összeírásban benfoglaltattak, ezen választás már e tekintetből is megsemmisítendő. "(Helyeslés.) Másik indoka a t. ellenvéleményező képviselő j uraknak — ha jól emlékezem, Paczolay képviselő úr hozta föl azon esetet — az, hogy egyik biharmegyei választás ellen azon panasz tétetvén, hogy abba provisorius hivatalnokok befolytak, a ház még vizsgálatot sem rendelt el. Meg vagyok győződve, t. ház! hogy indokolatlannak kellett lenni azon előadásoknak, melyek folytán a t. ház\ nak véleménye és határozata odajárult, hogy e tekintetben még vizsgálatot sem rendelt. Egészen ellenkező ismét az, a mi ma itt történik. A jelen esetre nézve vizsgálat rendeltetett el, és mind a vizsgálatból, mind az állandó bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a hivatalnokok, mint hivatalnokok, határozott és kárhozatos nyomást gyakoroltak a szóban levő választásra. Én sem kívánom az ideiglenes hivatalnokokat — noha szerettein volna, —közbevetőleg legyen mondva —hogy hazánkban egyátalában minden megyében egyetlen egy magyar ember se akadjon, a ki provisorius hivatalt elvállalt volna, (Elénk helyeslés) de ha elvállalt is. szeretem hinni, hogy azért vállalta el, hogy hazánk alkotmányos életének helyreállítására segélyül szolgáljon — tehát én, mondom, nem kívánom megfosztani, és nem is foszthatom meg az ideiglenes hivatalnokokat — ha választók — a választási jog gyakorlatától; de a mikor valaki választási jogát gyakorolja és szolgabíró létére a helység bíráinak azt mondja: „Ha ti A-t vagy B-t meg nem választjátok, biróságtoktól felfüggeszti ek"; ha egy városi községnek polgármestere azt mondja; „Ha ti A-t vagy B-t meg nem választjátok, talán élni sem fogtok többé*: ugyan mit akarnak, uraim, ha ez sem hivatalos nyomás? Ha először hivataltól megfosztás, másodszor életveszély alatti csábitások, fenyegetések be nem bizonyítják a hivatalos nyomást: akkor, uraim, nem tudom, mi a hivatalos nyomás. Én tehát tapasztalásból tudván, hogy e ház, midőn a vizsgálat következtében először a szavazati jogtól megfosztás, másodszor a hivatalos visszaélések kiderültek, a választást mindenkor megsemmisítette : pártolom az előadó véleményét, (Helyeslés. Szavazzunk!)
