Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-67

134 LXVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. római császár szavai szerinti eset honunkban soha elő ne fordulhasson. Diocletián római császár ezt mondja: „Semmi sincs nehezebb az igazságos uralkodásnál. A fejedelem nem tehetvén mindent, kénytelen mások tanácsával élni, s azoknak tanácsából merített és igazságosnak hitt rendeleteit mások által hajtatni végre, s azt hiszi, igazságosan uralkodik s áldani fogja a nép, mígnem egyszer azon veszi észre magát, hogy el van árulva jól fizetett hűtlen szolgái által." (Derültség.) Az idők haladása tagadhatlan meggyőződés tényeül bizonyitá be azt, hogy az emberi haladás a demokratia elveit tűzte ki feladatául. Ezt, uraim, a jelen monarchismusnak élő legnagyobb tekintélye is elismerte. (Halljuk !) Montalembert ugyanis ezt mondja: „Csak az intézmények ne küzdjenek az idő kívánalmaival, monarchiában is megférhetni; de ha ön, a monarchia is még jó darabig élni akar, önérdekében elutasithatlan követelmény, hogy a trón elégedjék meg sok előnyeivel és hagyja szabadon a polgári tér tökéletesbitésének lehetőségeit." Ezeket azért hoztam föl, hogy azon következtetést vonhassam, hogy csak ha a fejedelmek oly magasztos férfiakat fognak meghívni tanácsaikba, a kik nem leélt rögeszmék követelményeit, hanem demokrat szellemű intézményeket fognak kihívni és fentartani, és a nép szeretetét és bizalmát megnyerik: akkor lesznek a fejedelmek nagyok és hatalmasak, mert akkor a fejedelem és nemzet egyetemesen gondoskodhatnak a nemzet anyagi és szellemi jóllétéről. Alkotmányunk teljes helyreállítását kérjük mi a módosítás szerint. Kérés ez a fejedelemhez annak teljes helyreállításáért; intó' szava a nemzetnek a kormány azon férfiaihoz, kik a Fölség mellett vannak; határozott az. de a magyar nemzet jelleméhez illő. Az alkotmány teljes helyreállítását kérjük, t. képviselőház. A magyarok Ázsiából hozták ki az alkotmányt. (Derültség.) Ázsiából, igen! Alkotmányosságot értek; hiszen azt bizonyára be fogják látni a képviselők, hogy az 1848iki alkotmányt nem hozhatták ki Ázsiából. Megvédték azt minden titkos és véres megtámadások ellenében, és, ha az Isten is megsegít, az európai cselszövények daczára megvédendjük azt nemzetünkkel mi is. (Éljenzés a hal oldalon.) Tóth Vilmos jegyző: Széli József képviselő úron van a sor. Széli József: T. ház! Midőn Madarász képviselőtársam szólni kezdett, azt gondoltam, az ínségről fog beszélni; azonban azt tapasztaltam, hogy mindenről inkább beszélt, mint épen az Ínségről. (Igaz! jobb felöl.) Figyelemmel kisértem beszédét, midőn kikelt mind a fölirati javaslat ellen, mind pedig azon indítvány ellen, melyet Pest J belvárosa érdemes képviselője a ház asztalára le- ' tett. Ebből azt vártam, hogy ő olyan rendszabályokat és gyógyirt fog a ház elé terjeszteni, melyek czélszerüek lesznek és melyek által a bajon rögtön segítve lesz; azonban beszédéből azt vontam ki, hogy ő bennünket arra utal, hogy kiki magát tartozik föntártani, és utal azon módositványra, mely módositvány nem segít, hanem a segítséget bizonytalan időre elhalasztja. T. ház! Midőn ily fontos tárgyban fölszólalok, egyedül csak kötelességérzetből teszem, mert ugy hiszem, nem lehet ily nagyfontosságú ügyet egyszerű szavazással eldönteni és leszavazni, hanem szükséges abban nyilatkozni, hogy mindenki meggyőződhessék, hogy a képviselőház az inség tekintetében is mindent kész megtenni, mit a törvény és alkotmány megenged. (Helyeslés.) A károsítás és veszély nagyságáról szólani fölöslegesnek tartom, mert annak nagyságát kiki tudja. Elég az, hogy int az idő; a veszély nagysága pedig intézkedni és cselekedni parancsol. Ez intézkedésre nézve két út javaltalik: egyik a fölirás, és ezzel kapcsolatban két módositvány; a másik azon indítvány, melyet Pest belvárosa igen tisztelt képviselője Deák Ferencz a ház asztalára letett. A föliratra nézve alázatos véleményem az, hogy miután O Felsége önakaratából intézkedni kegyeskedett, az már fölöslegessé és időntúlivá vált. Erre azt az észrevételt lehetne tenni, hogy a ház hivatalosan ezen intézkedésekről értesítve nincs, tehát azokat ignorálja. Azonban, t. ház, midőn azt minden hivatalos és nem hivatalos lapok közhírré teszik, és igy ez már nyilvánossá lőn, a képviselőház sem ignorálhatja. Ugyanazért én a föliratnak letételére, és Deák Ferencz képviselőtársunk indítványának elfogadására szavazok. Az indítvány, melyet a ház asztalára Pest belvárosa érdemes képviselője letett, szerintem eddig követett törvényes eljárásainkhoz következetes, ezélszerü és alkotmányos. Törvényes és következetes azért, mert utal a képviselőháznak azon két rendbeli feliratára, melyekben a képviselőház a restitutióra nézve kimondotta kivánatát, melyekben kimondotta, hogy a népképviselettel nem fér meg más kormányforma, mint a miniszteri. Következetes és törvényes, mert szintén utal azon kivánatokra, melyek azon két rendbeli föliratban kimondattak. Czélszerünek tartom pedig azért, mert midőn az ország törvényes kivánatát jelenti ki, egyúttal azt mondja, hogy a mig a restitutio megtörténnék, kész az országgyűlés megtenni mindent, a mit az ország törvénye és alkotmánya megenged. Tehát ezélszerü, törvényes és alkotmányos. Az indítvány a módositváuytól lényegesen különbözik. A módositvány t. i. a segélyezést a restitutiohoz, mint föltételhez köti. Senki sincs kö-