Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-56

30 LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ha ma forogna főn az első igazolási eset, azt mondanám, a törvény és saját jólelkű nézete­ink szerint, hogy mindazon választás, melyben az illető választók szabad választási joguk gyakorlatá­ban akadályoztattak, semmisittessékmeg, bár hon­nan, bárki által, bár esetleg történt légyen is az. Mind maga a tisztelt igazoló bizottság, mind azon férfiak és képviselő társaink, kik annak vélemé­nyét istápolják, egyaránt azt állítják, hogy a vere­kedés nem volt először olyan, mely gátolta volna a választókat szavazási joguk gyakorlatában, más részről a verekedés nem általok, hanem egy cső­cselék nép által idéztetett elő. A mi az elsőt illeti, nem osztozom sem a tisztelt igazoló bizottság, sem azon képviselő urak nézetében, a kik ezen vé­leményt pártolják. A verekedés igenis olyan volt, a mely az egyik felet a térről elűzte; elűzte pedig fegyverekkel, elűzte oly módon, a mely sérelmet okozott azon részben. Hiszen fölolvastatott a visum repertum, mely kimutatja, hogy sebesültek van­nak. (Közbeszólások^ Az részrehajló!) Bocsánatot térek! Két visum repertum olvastatott föl, melyek egyikét ugyan Ürményi házi orvosa irta alá, de a másikat Eszterháza orvosa állította ki, s mind a kettő szerint szúró eszközök által voltak a válasz­tók megsebesítve. De azt mondják, a verekedés nem volt nagymérű és nem akadályoztatta az Ur­ményi-pártbeliek bevonulásást. Itt azonban egy kö­rülmény forog fen, mely a másikra következtetést nyújt ; következtetést nyújt arra nézve , hogy ki kezdhette a verekedést. Egy ügyész, ki a Luky­nich-párthoz tartozott, a gartai verekedést illető­leg, azt mondotta, hogy ott baj van, mire a Luky­rtich-pártbeliek lovasokat küldöttek oda, és ezek idézték elő a nagyobbszerű verekedést. Ezt azon­ban mellőzöm, minthogy az Urményi-pártbeliek, ezen verekedés mellett is, bevonulhattak a hely •színére. Azonban a templom melletti verekedést kezdők, kik csőcselék népnek neveztetnek, de a kiket én nem nevezek olyanoknak, hanem a kik valószínűleg nem tartoztak a választók sorába, a Lukynich-pártbeliek oldaláról indultak ki, bo­tokkal és más sértő eszközökkel, és űzték az Ur­ményi-pártbelieket egészen a házak első emeletéig. Én nem fektetek arra súlyt, hogy ki kezdette a verekedést; mégis méltán kérdhetem, nem alapos-e a gyanú, hogy azon népet, mely a Lukynich-párt olda­láról indult ki, ugyanazok uszították föl, kik már a gartai verekedésre is lovasokat küldöttek ki? Azt mondják ugyan, hogy e verekedés nem gátolta az illetőket a szavazás helyére való visszatérésben, mert később helyreállván a csend, szabadon vissza­jöhettek. Tisztelem azon urak bátorságát, és tudom is, hogy a választók között sok akadt volna, kik a sértések ellenére vissza merészkedtek volna jönni; <le bocsássanak meg, lehettek igen sokan, kik ezen bátorsággal részszerint erkölcsi, részszerint physi­kai tekintetben nem birtak. De még azok is, kik azt kívánják, hogy a választók annyi bátorsággal legyenek fölvértezve , mintha csatába mennének, nem tagadhatják, hogy azok, kik meg voltak sebe­sülve, csakugyan nem jöhettek visszaa szavazó hely­re, pedig azok sem foszthatok meg választási joguk­tól, ezek is jogosítva voltak szavazási joguk gya­korlatára. (Helyeslés?) így, ha valamely választás, ez az, melyben jogosult szavazók választási joguktól megfosztattak: azért e választás , nézetem szerint, megsemmisítendő. (Helyeslés. Zaj. Szavazzunk!) Joannovics György: Csiky Sándor! (Eláll! ElM! Zaj.) Elnök I Méltóztassanak a szólókat türelemmel kihallgatni; hiszen ha valaki el akar állani a szó­tól, maga ki fogja ezt jelenteni. Csiky Sándor: (Eláll! ElM!) Szívesének állanék és nem fárasztanám a t. ház türelmét, ha néhány felszólalásra észrevételeim nem volnának. T. ház! Három rendbeli pontra lehet vonni azon nehézségeket és panaszokat, melyek a fenforgó választás irányában előadattak. Első pont, hogy az összeírásban sérelmes és törvényellenes eljárás követte tett. Ámde ezt visszavonták, erre tehát nincs megjegyzésem; van azonban észrevételem azon állításra, hogy a verekedés miatt, mely a vá­lasztás alkalmával kifejlődött, szabad választási jo­gukat nem gyakorolhatták azok, kik annak gya­korlására jogosítva voltak. De hol van az igazolva, hogy a választásra megjelent Lukynich-pártiak tettek oly erőszakos lépéseket és támadásokat, me­lyek miatt magában Kapuváron nem lehetett vol­na az Ürményi-pártbelieknek választási jogukat gyakorolni? (Zaj. EMI!) Figyelemmel kisértem a fölolvasott vizsgálati jelentést, va amint az igazoló bizottság jelentését, de egyetlen egy szóval sem hallottam kimutatva azt, hogy a verekedés oly eredményű lett volna, melynél fogva a szabad vá­lasztás jogában bár ki gátoltatott volna. Ha pedig nem volt olyan, ha csak csőcselék nép ment oda a templom előtt állomásozó Ürményi-párfbeliek­hez és torzsalkodott velők, mire a harangok félre­veretvén, az Urményi-pártbeliek futásnak eredtek: ez még nem akadályoztatott senkit sem szavazási joga gyakorlatában. (Nagy zaj. Szavazzunk! Eláll! Eláll! Szóló a zajban alig érthető.) Ki van mutatva, hogy mindenki személye biztosítva volt, sakivisz­sza akart térni, visszatérhetett; ha pedig magok az Urményi-pártbeliek akadályoztatták és nem akar­ták, hogy visszatérjenek, ezt a választottnak bűnül fölróni és az igazolás gátjául fölvenni, fölfogásom szerint, nem lehet. (Nagy zaj.) Azt is mondják, hogy fegyverekkel verettek szét, holott a törvény a fegyverek használatát a választások alkalmával tiltja. Igaz; hanem minő fegyverek voltak azok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom