Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-56

LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 87 lyök bátorságában ótalmazza ? Továbbá — s úgy hiszem, a t. ház ebben velem egyet fog érteni — meg nem fér azontisztelettel,melylyelaválasztóknak —tartozzanak azok bármely osztályhoz — a törvény előtti egyenlőségnél fogva tartozunk, (Helyes!) hogy tőlök olyasmit követeljünk, a mit hasonló esetben magunktól indignatióval \ elutasítanánk. Követelhetjük-e, hogy a választók, miután személyes bátorságukban és becsületökben oly alacsony módon megsértettek, a becstelenítés helyére visszatérjenek, mielőtt nekik elégtétel adatott volna? Tennők-e mi azt ? akarnánk-e részt venni oly választásban, miután azt ily merény megfertőztette ? Nem azért adta a törvény a szegényebb osztálynak a választási jogot, hogy az mint alacsony eszköz használtassák föl, (Helyeslés. Fölkiáltások: Nem is történt!) melynél fogva, ha a párt érdeke kívánja, neki olyanokat kelljen eltűrni, mikre magunkat kötelezni soha nem fogjuk; hanem azért adta a törvény a választási jogot a szegényebb osztálynak is, hogy az alkotmányos jogokat velünk egyaránt és szabadon gyakorolja, azokat velünk egyaránt tisztelje. Nem fogadhatom el tehát azon okoskodást, hogy az a választó, ki a helyreállított rendnél fogva, melyet vérengzés előzött meg, visszahivatván, meg nem jelent, és azért szavazati jogával többé nem élt, annak elvesztését magának tulajdonítsa; sőt ellenkezőleg, épen az által bizonyították be, ugy hiszem, a kérdéses választók ezen jogukra való tökéletes érdemöket, hogy oly választásban, mely botránkoztató merény által meg lett fertőztetve, többé részt venni nem akartak. Ismétlem tehát előbbi nyilatkozatomat: hogy ezen választást a tökéletesen bebizonyított tényéknél fogva megsemmisítendőnek tartom. (Szavazzunk ! Jobb felöl helyeslés. Zaj.) Thalabér Lajos: Előttem szólott t. képviselő ur azt mondta, hogy az idő fontos és gazdálkodni kell vele. Én is ezt tartván, legyen meggyőződve a t. képviselőház, hogy ha azon állitások, melyeket ezen ügy első tárgyalása alkalmával fölhozni szerencsém volt, egy betűig igazakúl bebizonyítva nem volnának, biztosítom a t. képviselő urat és a t. házat, föl nem szólalnék és az időt a t. képviselőháztól el nem rabolnám. A Lukynich-féle választás elleni kérvényben következő pontok adattak elő, melyek alapján a kérvényező felek a választás megsemmisítését kérelmezték : egyik sérelmi pontjok az volt, hogy az összeírás nem jog szerint teljesíttetett; a második, hogy a választási jog szabad gyakorlatát épen a megválasztott képviselő által előidézett verekedés lehetetlenítette; a harmadik súlyos Vád, hogy a megválasztott képviselő vesztegetést követett el; végre a negyedik, hogy Ürményi Miksa ellenjelölt választói a hely színéről tökéletesen elverettek. Ezen állitások ellenében, amint a kimerítő és alaposan indokolt bizottsági jelentésből a háznak ugy, mint nekem tapasztalni alkalmam volt, kitűnik, hogy a választás helyéről az Ürményi-pártbeli választók részben az ellenképviselőjelölt Ürményi Miksa ur, részben pártjabeli fővezérei, t. i. az illető plébános urak által vezettettek el; kitűnik másodszor, hogy a zavart sem az egyik, sem a másik részről nem a választók idézték elő, hanem csőcselék által idéztetett elő a zavar, s így azon súly, melyet a t. képviselő ur fektetni méltóztatott a választók elkergetésére, legkevesebb alappal sem bír ; harmadszor kitűnik más részről, hogy a t. képviselőház kiküldöttje, a vizsgálat alkalmával, azon kérdésre fektetett nagy súlyt, hogy tiz baboti választó a választás alkalmával követelt-e az elnöktől szavazást vagy nem; negyedszer súly volt fektetve a katonatisztnek azon bizonyítványára, melyet a választási jogokkal ellenkezőleg 1865-dik évi decz. 15-dikén Sopronban keltezve kiállított. Mindezen tények, t. ház, igazolják azt, hogy a választás a legnagyobb rendben és csendben ment véghez. (Derültség. Zaj.) A mi a választást magát illeti, méltóztassanak a kiküldött képviselő urnák jelentésére figyelni. (Zaj. Derültség.) Mondom, ha méltóztattak figyelemmel kisérni a bizottsági előadó jelentését, nem nevethetnek, mert abban kétségtelenül be van bizonyítva, hogy a képviselőválasztás alkalmával az ellenjelölt vezérei elvezették a szavazókat a választás helyéről; be van bizonyítva, hogy azon zavart, mely a választás előtt történt, nem a választók idézték elő: és így, ugy hiszem, kétségtelenül és tiszta lélekkel ki lehet azt mondani, hogy ezen választás igazolandó. Azonban megjegyzem még azon körülményt, melyet az előttem szóló képviselő ur csak per tangentem érintett meg, t. i. a tanúskodást illetőleg. Ha jól tudom, a folyó april 23-dikai ülésben Turóczmegye egyik érdemes képviselője, Justh József ur hozta elő a tanúskodást bizonyos ügyben, t. i. Czebríán László gr. választási ügyében, midőn csak az érdektelen tanúk vallomását óhajtotta elfogadtatni. Kérdem, ha akkor helyeselte ő s a t. ház egy része azon elvet, hogy csak érdektelen tanú tehet tanúságot, most annál inkább jogos, hogy helyeseljük azt, midőn a jelen esetnél a XXVIII, 1. szám alatti érdektelen tanúk vallomásai igazolták azon állítást, melyet a t. bizottsági előadó ur fölolvasott. Ha azon szerencsétlen elvet fogadná el a t. ház, hogy érdeklett folyamodó felek tanúskodásai döntő erőre emeltessenek, akkor ugy hiszem, a jövő követválasztások alkalmával a képviselő testület legnagyobb része az igazoláson aligha keresztülmenne. Annálfogva én a XXVIII, 1. sz. a. érdektelen tanúk által beadott bizonyítványt tartom hitelesnek és döntő erejűnek, nem pedig azon bizonyítványokat,