Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-3

12 III. ORSZÁGOS ÜLÉS. dani, de okadatolva nincs , azért elvettetik. Azonban valamely kérvény felett, akár miféle documentumokkal van ellátva, hogy azok alaposak-e ? a fölött az osztály nem ítélhet. Már most ugy vettem észre az eddigiekből , és valószínűleg ugy is fog állani, hogy a panasz nélküli választások, a melyek ellen épen nem adattak be kérvények, meghaladják a 226-ot, és ugy hallom, hogy ha még azokat is hozzá számítjuk, a hol puszta kifogás tétetett minden ok előhozása nélkül, akkor épen nagyon is meghaladják. Legyünk egy kis figyelemmel körülményre, hogy nehéz volt az adatokat és documentumokat tökéletesen megszerezni, s azért, ha valaki ellen előfordul panasz, akár alapos, akár nem, azt ne vegyük igazoltnak, hanem csak akkor, ha a ház határozatképes leend. Azon aggadalom sem tartóztat engem, hogy ily módon jövőben mindig ily panaszokkal, alaptalan okadatolással meg lehetne gátolni a választások igazolását és a ház nem alakulhatna meg; mert hiszen kezünkben van a dolog. Kernelem, az országgyűlés a választási törvényt, a melynek oly igen sok hibája van, és a ház rendszabályait, melyek szintén nem kielégítők, át fogja dolgozni; és ezen körülményeket figyelembe véve, ne vegyük azt a vádat magunkra, hogy elsiettettük a dolgot, és ha valaki panaszt adott be, minden documentumok nélkül, a melyeknek megszerzésére nem volt ideje, azt egyszerűen elvetettük. E vád nekünk sukat ártana ; azért mi most csak azon képviselőket vegyük igazoltaknak, a kik ellen csak szóval adattak be kifogások, de semmivel sem documentálva, azért egészen alaptalanok. (Helyeslés. Menjünk tovább! Halljuk az osztályok jelentését!) Keglevich Béla gr. olvassa aVII-ik osztály jegyzőkönyvét, mely szerint következő képviselők tekintendők igazoltaknak: 1. Szaplonczay Józef, 2. Pillér Gedeon , 3. Máday Lajos, 4. Székács József, 5.Darvas Antal, 6- Jókai Mór, 7. Szakáll Lajos, 8. Zichy Viktor gróf, 9. Szabó Sámuel, JO.Szabadfi Sándor, 11. Rónay János, 12. Szapáry Gyula gróf, 13. Szabó Imre (zalai) , 14. Szemző Mátyás, 15. Ullmann Bernát, 16. Lukács György, 17. Angyal Pál, 18. Bezerédy László , 19. Eszterházy István gróf, 20. Bánó Miklós, 21. Konkoly Thege Pál, 22.Prónay József, 23. Ghyczy Kálmán, 24. Maniu Aurél, 25, Kossuth Pál, 26. Gáál Péter, 27. Szilágyi István, 28. Trefort Ágoston. Szapáry Gyula gróf olvassa a VHI-ik osztály jegyzőkönyvét, mely szerint igazoltaknak tekintendők : 1. Papp Zsigmond, 2. Kovách László, 3. Ráday Gedeon gr., 4. Domahidy Ferencz, 5. Tóth Vilmos, 6. Tisza Kálmán, 7. Horváth Döme, 8. Podmaniczky Frigyes b., 9. Kardos Kálmán, 10. Perezei Béla, 11. Kálóczy Lajos, 12. Jankovics Antal, 13. Almásy Sándor, 14. Patay István, 15. Vadnay Lajos, 16. Bartal János, 17. Luzsénszky Pál báró, 18. Zsedényi Eduárd , 3 9. Lipthay Béla báró , 20. Trifunácz Pál, 21. Ráday László gróf, 22. Túri Sámuel, 23. Tóth Kálmán, 24. Kudlik István, 25. Zámory Kálmán. Ezen képviselők választási jegyzőkönyvei a törvény minden kellékeivel bírván, az osztály a fentnevezett képviselőket kifogás nélkül igazolandóknak találja. Olvastatott továbbá az osztályban Széchenyi Imre gróf sopronmegyei n. martom kerület képviselőjének választási jegyzőkönyve, melyben foglaltatott Németh Antal választó abbeli óvása, hogy a megválasztott képviselő a megyebeli összeírásokban mint választó beirva nem levén, e szerint nem is választható , kijelentvén az óvást tevő, hogy ezen választás ellen az országgyűlési igazolóválasztmány elé kérvényt fog beadni ; minthogy azonban ezen választás ellen kérvény nem adatott be, az osztály pedig sem magát a puszta óvástételt, sem a benne felhozott és különben is semmivel sem indokolt panaszt elégségesnek nem tartja arra, hogy a törvény minden kellékei szerint véghezment választás és a kiállított választási jegyzőkönyv kérdés alá vonathassák, az osztály Széchenyi Imre grófot akifogás nélkül igazolt képviselők közé sorozandónak véli. Deák Ferencz: Tisztelt ház ! Én ezen kifogást alaptalanak tartom, de olyannak, mely vitatkozás tárgya lehet. Az 1848-iki törvényben világosan ki van mondva , hogy választható az, ki választó. Hogyan kell ezt érteni, azt mi most nem magyarázhatjuk meg, hanem magyarázhatja majd az alakult ház. Az én nézetem ugyan az, hogy ez annyit tesz , miszerint választható az , ki választó képességgel bír; de ez — mondom — tárgya lehet további vitatkozásnak; mondja ki azt a ház akkor, mikor megalakult. A hivatkozott kérvény okadatolt, mert a ház szabályaira, törvényre van fektetve , pedig épen a szó, a betű szerinti értelemre ; tagadhatatlan , hogy maga a betű a kifogást tevő mellett szól, és így csak a ház mondhatja ki, hogy nem valóságos kifogás. Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház ! Csak azon szempontot akarom előterjeszteni, melyből a VHI-ik osztály e tekintetben kiindult. Az 1848-ik évi törvény azt rendeli, hogy minden választás érvényessége fölött, ha kérdés támad, a ház intézkedik; a ház pedig szabályaiban ekként intézkedett: jelesen a 4-ik §-ban ez áll: „ A megbízó-levél gyanánt szolgáló választási jegyzőkönyv, úgy a választás érvényessége ellen intézett ellenmondások és panaszok írásban foglalva az elnöknek előzetesen átadandók." A 9-ik § pedig azt tartja: „Kifogás ' nélküli választásnak tekintetik, ha a választási jegyzőkönyv rendben van, és mely iránt panasz beadva nincs.

0 Az osztály tehát azon szempontból indult-ki, hogy