Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-11
86 XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. naszok pedig az illető osztályok által, igy a többek között az I. osztály által egyik képviselőtái'sunk ellen már tárgyaltattak is; minthogy továbbá jelenleg úgy tapasztalom, hogy itt még oly adatok is adattak be az ellenpárt részéről', melyek az osztálylyal még akkor közölve nem voltak: ezen adatokat az osztálylyal közöltetni kérem. (Zaj.) Mivel az osztály véleménye, mely már Írásba foglaltatott, az itt felhozott véleménytől eltér, szükség, hogy az osztály véleményét megváltoztassa. (Rözbeszólás: Majd megváltoztatja a ház!) Szaplonczay József : A mi osztályunkban, t. i. a VIII. osztályban szintén előfordult egy aradi kérvény; előfordult egyes képviselőre nézve, de előfordult együttes is. Miután a tisztelt ház ezen együttes kérvényt először kiadta az osztályoknak véleményadás végett, azután pedig Nyáry Pál úr indítványára mint együttest és olyant, melyet külön-külön osztályokban megbírálni és véleményezni bajos lett volna, külön bizottságra bízta, azt hiszem, hogy ez által a kérvények ezen ága az osztályoktól végleg elvonatott és a tizenkettes bizottságnak adatott át. Miután az ez által előterjesztett vélemény egy akarattal elfogadtatott, a hat osztály, hova az egyes kérvények utasítva vannak, ezen együttes kérvényt már tárgyalás alá nem veheti, hanem ezen osztályok csak azon kérvényekre szorítkozhatnak, melyek egyes képviselők ellen adattak be. (Helyeslés.) Elnök : A határozat is ezen értelemben volt kimondva. Siskovics József: Én épen e részben kivántam felszólalni, mert miután az egyes osztályoknak egyes választások iránt kérvények adattak át, hogy az illető osztályok ezeket tárgyalhassák, szükséges, hogy a most hozott határozat tudomásukra jusson. (Nagy zaj.) Elnök : A IV-ik osztály előadója fogja folytatni előadását. Csengery Imre előadó (olvassa a IV-dik osztály jelentését Markovics Antal Csanádmegye batonyai kerületében megválasztott képviselőre nézve, kinek megválasztását megsemmisíttetni véleményezi.) Horváth Károly : Én, mint a IV. osztály egyik tagja, az osztály többségétől eltérő véleményemet vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni. Mikép a felolvasott jegyzőkönyvből méltóztattak megérteni, itt nem forog fenn valami korteskedési, vesztegetési, erőszakoskodási, vagy más efféle visszaélés. A felolvasott jegyzőkönyv szerint itt formasági hiba követtetett el, olyan, mely az osztály többségének nézete szerint a választás megsemmisítését vonja maga után. Formasértés követtetett el nevezetesen a másodszori szavazás által. Miután t. i. az első szavazás megtörtént és a négy képviselőjelölt közül szavazati többséget egyik sem nyert, a két jelölt, ki többségben volt, kijelöltetett ugyan a másodszori szavazásra, hanem a választók azon része, kik már az első szavazás alkalmával ezekre adták szavazataikat, az elnök kijelentése szerint fölöslegesen és szükségtelenül adnák újabb szavazataikat, azért csak azok bocsáttattak a másodszori szavazáshoz, kik a két kisebbségben maradt jelöltre adták volt az első szavazás alkalmával szavazatukat. Az ily módon a másodszori szavazás eredményeként mutatkozó szavazatok s az első szavazás alkalmával már Markovics Antalra és Gdatz Antalra mint a másodszori szavazásra kijelöltekre adott szavazatok összeszámítása folytán jelentetett ki Markovics Antal a battonyai kerület képviselőjének. Minden olyan esetben, hol formasértés követtetik el, figyelemmel kell lennünk kétségtelenül, mint már tegnap és azelőtt is több esetben említtetett, a törvény szavaira; figyelemmel kell lennünk másodszor a törvény czéljára és szellemére. Vagyis, midőn az mondatik, hogy itt olyszeril formasági vétség követtetett el, melynek a választás eredményét meg kell semmisíteni, a törvény ily megszabásának, mondom, a törvényben világosan és határozottan benne kell foglaltatnia. Másodszor olyszerűnek kell az ily mulasztásnak vagy hibának lennie, nietynél fogva a törvény czélja el nem érethetett, nevezetesen a szavazatok valóságos többsége ki nem tűnhetett. Az első kérdés tehát : vajon világosan és határozattan bennefoglaltatik-e a törvényben az, hogy a másodszori szavazás alkalmával valamenynyi szavazónak kell újra szavaznia? E tekintetben az erre vonatkozó törvényszakaszt szóról szóra felolvasom, mert e szakasz ép az, melyre az osztály előterjesztésében vonatkozik. A 35-ik szakasz pedig igy szól: „Azon két egyén közt, kik aránylag a legtöbb szavazatot nyerték, ujabb szavazás történik." íme, tisztelt ház, itt világosan meg van mondva, mikor áll elő azon eset, melyről e szakasz intézkedik, hogy t. i. ujabb szavazás történjék. Világosan ki van mondva, hogy a többséget nyert két egyénre kell szavazni; de nincs világosan és határozottan kimondva, hogy ujabb, vagy, miként a következő szakaszban mondatik, másodszori szavazás alkalmával valamennyi szavazónak kell-e újra szavazni. (Zaj.) Nem levén e szerint ezen vonatkozó szakaszban határozottan kimondva az, hogy a másodszori szavazásnak valamennyi szavazó részvétével kell megtörténnie, az igazságszolgáltatás átalános, közönséges elvénél fogva, hiányzik az alap, melyre mi ezen képviselő választásának megsemmisítését fektethetjük, hiányzik pedig annyival inkább, mert ha ezen szakaszban nincs világosan kimondva valamennyi szavazónak a másodszori szavazás alkalmával újra szavaztatása,
