Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 73 fekvő vizsgálat alatti tárgyra nézve elmondhassam az alkotmányos választás iránti nézeteimet. A lélekvásárlásra nézve röviden fogok nyilatkozni. A lélekvásárlást ugy a vásárló, mint az áruló részéről roszalom. Azt hiszem, hogy az értelmiségnek kötelessége vezérelni jó utón a választásokat; de ép oly bűnösnek tartom a választóra nézve magát eladni, mint a választók megvételét. Azért ha a választók, nem fogván fel az 1848-ki törvények alkotmányos szellemét, eladják szabad választási jogukat, jól esnék nekik, ha azon választási szabadságtól, melyet nekik a törvény biztosított, törvényhozási utón el is üttetnének. Mert a ki demokrata szellemű intézményeket óhajt, nézetem szerint kötessége azt értelmiség és józan magaviselete által megérdemelni. A ki eladja szavazatát, ép oly bűnös, mint a ki megveszi. Egyébiránt a jövendő' törvényhozás föladata jobb választási törvényt alkotni. Nem a lélekvásárlás ügye, hanem tisztán a szabad választás ügye az, mi engem felszólalásra késztet. Vajon az osztály a törvény szelleméből akar-e okoskodni — jó Íriszemmel, megengedem — azt mondván, hogy a törvény szelleme az, ha egy átalános többség biztosan mutatkozik valaki mellett, akkor az elnök a szavazást bezárhatja ? En azt állítom, hogy ez a törvény szellemének helytelen felfogása. Nem csak azt óhajtja a választási törvény, hogy az átalános többség kitűnjék, mert hiszen balgatagság volna ily törvényt alkotni; nem is lehet, hogy kisebbség válaszszon, mert természetes, hogy a többségnek kell választani ; de a választási törvény szelleme egyúttal és főleg követeli a választási szabadság korlátlanságát : ez az, mi a kisebbségnek örökre megnyugvást ad, mert ha kisebbségben maradt, az lelkiismeretének megnyugtatására szolgál. Már most ha önök nem a törvény szavaiból akarják kimagyarázni a törvény szellemét, kérdem, hol áll meg akkor a törvény szavainak ellenkező esete? Hiszen ha a törvény szavai oly világosak, mint a 33-dik szakasz: „A szavazás megkezdetvén, mindaddig, míg szavazó jelentkezik, folytatandó •" ha oly világos, mint a 34-dik szakasz : „Ha a szavazatok bevégeztével az átalános többség egy egyénre nyilatkozik:" mi már most ezen törvénynek szava és szelleme? Először az, hogy be kell végeztetni a szavazásnak a 33-ik szakasz szerint, hogy mindenki, ki szavazni akar, szavazhasson ; mert ha előbb záratnék be a szavazás, ez nem volna a szavazásnak alkotmányos és jogszerű bevégzése. A szavazásnak az elnök által önkényüleg lett berekesztése ellenkezik nem csak a 48-ik törvényekkel, hanem minden szabad választás fogalmával. Önök ép ugy tudják, mint én, hogy ott nincs választási szabadság, hol a választók nem szavazhatnak. Meg van sértve a választási szabadKÉPV. H. NAPLÓ. 185% I. ság, hol a kisebbség elzárható véleményének nyilvánításától; azért én a választást megsemmisíttetni kérem. (Helyeslés.) Dettrich Zsigmond : Tisztelt képviselőház ! Két okom van, melynél fogva tisztelt osztályom véleményét sajnálkozással nem pártolhatom. Az egyik ok a törvény iránti féltékenység. A lefolyt időben megszoktuk a közönyt, melylyel a törvények iránt viseltetünk. Indokot s mentséget talál ez azon szomorú körülményben, hogy rólunk nélkülünk és talán ellenünk hozattak a törvények. De midőn saját törvényeink felett és saját törvényeink szerint kell Ítélnünk, tiszta meggyőződésem szerint a tisztelt ház hivatva van, hogy kövesse azon egyik legfőbb jogelvet : legem quam tuleris, observa primus. Nem akarok a 48. évi V-ik törvényczikk választási szabályainak hoszszas taglalásába bocsátkozni, de annyi bizonyos. hogy semmi sem áll oly tisztán és világosan benne, mint a választási elnök kötelessége. Ezt én szabatosnak tartom. Két oldala van törvényes hivatásának : az egyik, hogy választassák a kerületben képviselő, a másik, hogy a szavazatképesek és szavazatra jogosultak jogaiktól meg ne fosztassanak. Nem áll hatalmában az elnöknek azt mondani, hogy a további szavazás fölösleges, következésképen szavazókra többé szükség nincs; hanem kell és kötelessége mindenkit meghallgatni. Mi lesz eredménye a választásnak: vajon jogosulva, vagy illetéktelenül szavaztak-e az illetők ? azt az eredmény fogja coristatálni. Ez az egyik ok. A másik az, hogy ártalmas volna azon elv felállítása, hogy a törvények szellemét, czélját és szándékát egyeseknek magyarázni lehet, mert erre csak a törvényhozó testület van hivatva. Törvényeket hozni, magyarázni vagy változtatni, nem egy elnöknek, sem egy kormánynak, hanem csak a törvényhozó testületnek áll jogában; és igen veszélyes elvet hinnék felállíttatni, ha a tisztelt osztály véleményében kimondott elvet elfogadnék, mely szerint egyes embernek szabadságában állhatna a törvényeket a szónok értelmezése szerint magyarázni. Ez nagyon relatív és ruganyos dolog, és igen sok esetben káros következményeket vonhatna maga után. Én legalább részemről ily elv felállítását tanácsosnak nem tartom. Miután tiszta meggyőződésem szerint a legvilágosabb törvény tiszta szava nincs betöltve, hanem megsértve, én a megsemmisítésre szavazok. (Helyes! Zaj. Szavazzunk!) Ürményi József: A dolognak kellő megbirálása tekintetéből kívánnám a választási jegy zőJ könyvet felolvastatni, különösen egy lényeges körülmény megbirálása tekintetéből, minekutána a jegyzőkönyv csak kivonatilag volt velünk közölve. 10