Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-7
36 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. jegyzőkönyvbe. Jelenleg ha jól fogtam fel, az is benfoglaltatik a jegyzőkönyvben, hogy Somossy ur is fel volt szólítva a vizsgálat megtételére, de ő egészségi tekintetből lemondott. Ezt mind nem tartom szükségesnek; szükségesnek csak azt tartom, hogy az neveztessék meg, a ki kiküldetett. Abban foglalom össze tehát véleményemet, hogy minden motivatio nélkül adassék elő a végzés, az egyének nevei pedig hagyassanak ki. (Közhelyeslés.) Ivánka Imre: Legjobb volna megbíznia jegyző urat írj jegyzőkönyv szerkesztésére és annak felolvasását holnapra halasztani. (Közhelyeslés.) Elnök: A tisztelt ház kívánsága szerint a jegyzőkönyv az indokolás kihagyásával újra fog szerkesztetni és holnap felolvastatni. Két kérvény adatott még be Mocsonyi Sándor ellen; ez a kiíenczes osztálynak fog átadatni. Millutinovics Szvetozár átadta meg-bizó levelét. Ez is a kiíenczes osztályhoz utasíttatik, úgyszintén Arvamegye követének Stephanides Henrik megbizó levele. A napié-bíráló választmányba kiküldendő tagoknak névsora tegnap összeszámíttatván, 3 órakor kezdetett meg a szavazatok összeszámlálása és 8 órakor fejeztetett be. Jegyző úr fel fogja olvasni. (Jegyző felolvassa a, szavazás eredményét, mely szerint Somossy Ignácz 177, Nikolics Sándor 176, Jámbor Pál 174, Mihályi Péter 174, SzontaghPáll69, Jendrassik Miksa 169, Dessewffy Ottó 166, Fest Imre 166, Szász Károly 144, Fáy Gusztáv 112, Beliczey István 110, Vadnay Lajos 106, Rudnyánszky Flórián 106, Ruttkay István 102, Draskóczy Gyida 101, Szmrecsányi Dáriusz 97, Vay Béla b. 95, Trifunácz Pál 94, Madarász József 93, Kudlik István 89 szavazatot nyert.) A kérvényi bizottmányra történt szavazás eredménye holnap fog kihirdettetni, mert a naplóbiráló bizottmányra történt szavazás összeszámítása csak tegnap esti 8 órakor végeztetett be. Áttérünk már most a napi rendre és felszólítom gr. Eáday Lászlót az osztály jelentésének előadására. Ráday László gróf előadó (olvassa alX-dik osztály jelentését, Perényi Zsigmond báró, ugocsamegyei nagyszöüősi kerület képviselője megválasztatása tárgyában, mely szerint vizsgálat volna elrendelendő. Ezután folytatja:) A ház határozata folytán az osztály pótlólag tárgyalta azon két beadott irományt, melyeknek egyike Perényi Zsigmond báró megválasztása mellett, a másik ellene szólott. Mindakettőt lesz szerencsém felolvasni. (Olvassa az osztály ujabb jelentését, mely hasonlólag vizsgálat elrendelését véleményezi.) Vadnay Lajos: Igen tisztelt képviselőház! Közönségesen óhajtott időkímélés tekintetéből, de szerénységből is örömest hallgatnék, nehogy enmagam, mint osztálybeli tag szolgáltassak okot és alkalmat terjedelmesebb vitára, ha a szőnyegen forgó igazolási ügy első tárgyalásakor, és az ott felmerült jogkérdés eldöntésekor jelen lehettem volna az osztály ülésében; hibámon kivííl azonban egészségem akkori változása miatt nem vehetvén részt ebben, engedje meg a t, képviselőház, hogy inost nyilváníthassam meggyőződésemet, mivel az igen tisztelt igazoló osztály olyan elvet vett fel végzése alapjául, mely jogtani nézeteimmel ellenkezik. Lehetőleg szabatos leszek, hogy ne fáraszszam. sokáig becses türelmöket. Ugyanazért mellőzöm mindazon ténykérdéseket, melyek a kérvényben maga a választás ellen és megsemmisítése végett vannak tulaj donképen felhozva. Többi között a kérvényben kifogás alá van véve a megválasztott képviselő kora, vagyis igazabban, és tulajdonképen a jelentés szavával mondva, megtámadtatik a meg*választott képviselő teljeskorúsága; a tisztelt osztály pedig felállítja elvül azon szabályt, hogy „actoriineumbit próba," és a kérvényezőt tekinti actornak ; következésképen kérvényezőnek kötelességében állónak azon tagadása bebizonyítását is, hogy a megválasztott képviselő még nincs 24 éves. Nem tagadhatom, hogy minden tiszteletem mellett a t. osztály véleményével nem lehetek egy értelemben, nem lehetek pedig először azért, mert az elvül felvett szabály is közjogilag teljességgel nem átaláiios, mert ez így szól: „actori incumbit próba in regula" vagyis rendszerint a felperes köteles bizonyítni, mert rendszerint a felperes szokott valamit követelni, igényelni, állítani, erősíteni; de az közjogilag sehol sincs megírva, hogy a felperes olyan esetekben, melyekben egyszerűen tagad, tagadását bizonyítni köteles. Nem lehetek azon véleményben azért is, mert a jelen esetben és a fönforgó viszonyok közt szerintem nem is a kérvényező az actor, hanem maga a megválasztott képviselő, mert ő igényli a képviselőséget. Már pedig midőn azon igénynél fogva fellépett választott képviselő, ezen igényénél fogva a választók többségét megnyerte, neki nyert actioja van, ő a nyertes actor, a megbukott fél pedig az incattus. Azonban nézetem szerint nem is az dönti el a kérdést, vajon „actori incumbit-epróba?" sem az, hogy melyik az actor, vagy incattus ? hanem azon juris axióma: asserenti incumbitproba, mely szerint a ki valamit állít, köteles bebizonyítani, és sehol sincs, hogy a tagadó tagadását legyen köteles bizonyítani, kivéve azon eseteket, midőn atagadólagos mondat erősítést, vagy állítást foglal magában; és így az igénylő tartozik igénye jogosságát bizonyítani. E szempontból, mivel nincs kérdés, hogy a ki a képviselőséget igényli, és igényéhez ragaszkodik, az köteles, ha kérdésbe vonják, vagy megtagadják igényét, igazolni igénye jogosságát, vagyis azon törvényes qualificatiokat, melyeket a törvény szab meg a képviselőségre nézve : s így természetes, hogy a jelen esetben is,
