Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-6

B: VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. ház szabályai azt tartják, hogy a szavazás mindenekelőtt arra nézve történjék, hogy az osztály véleménye elfogadtassék-e vagy nem. (Helyeslés. Papp Zsigmond fel akar szólalni.) A kérdés ez volt; e mellett volt a többség, s én azt hiszem, hogy ez ellen törvényes kifogása senkinek sem lehet. (Elénk helyeslés.) A tárgy be van fejezve; és azt hiszem, hogy a tökéletesen befejezett tárgyhoz többé szólni nem lehet. (Helyeslés.) Bónis Sámuel: Nem ezen tárgyhoz akarok szólani , hanem átalában azt a megjegyzést kívánom tenni, hogy a kérdésekhez akkor kell felszólalni, midőn azok feltétetnek, mert ha a szavazás megtörténte után mindig a kérdések helyessége vagy helytelensége felett vitatkozunk, akkor örökítjük a vitatkozást. (Helyeslés.) Kállay Ödön: Tisztelt ház! Bátor vagyok megjegyezni, hogy a tisztelt képviselő úr, mint láttam, már akkor kivánt szólani, midőn a kérdés feltevéséről még nem volt szó; én abban a szólásszabadságot látom korlátozva, ha . . . (Zajos félbeszakasztás.) Elnök: Azt hiszem, most már másról nem lehet szó, mint arról, hogy miután a tisztelt ház elrendelte a vizsgálatot, ki vigye azt véghez ? (Több oldalról Somossy, Domahidy és Csanády nevei említtetnek) Angyal Pál: Nekem a szavazás módjára van kis észrevételem. Igaz ugyan,hogy a ház rendszabályai azt tartják, hogy először felállás által határoztassék meg a többség; de méltóztassanak megengedni, miután jelenleg köztünk 70 — 80 képviselő van, ki nincs igazolva, és a kinek nincs szavazati joga... (Zaj; az elnök csenget. Felkiáltások: Nem áll!) Elnök : Somossy úr kijelentette nekem, hogy nem fogadhatja el a kiküldetést. Méltóztatnak Csanády képviselő úrban megnyugodni ? (Felkiáltások: Csanády!) Csanády Sándor: Bocsánatot kérek; én minden kötelességet, melyet a ház reám szab, igen örömest teljesítek, de egészségi körülményeim olyanok, hogy e megbízásnak meg nem felelhetnék. (Felkiáltások: Lator Gábor! Zaj) Elnök: Tehát Lator Gábor küldetik ki. (Közhelyeslés) Ráday László gróf előadó (olvassa a IX-ik osztály véleményét Hrabovszky Zsigmond, Kunfélegyháza választottja fölött, mely vizsgálat elrendelését ajánlja. Ezután folytatja.) Tegnap méltóztatott a ház elhatározni, hogy a később bejött folyamodások ujabb tárgyalás alá vétessenek az osztályban. Hrabovszky helytartósági tanácsos mellett egy ujabb folyamodás érkezett be , melyet tegnap dél- j után az osztály tárgyalás alá vett. Lesz szeren* csém erről felolvasni a jegyzőkönyvet. (Ez ujabb jegyzőkönyv szerint is vizsgálat rendelendő.) Dedinszky József: Tisztelt ház! Eltérő véleményem van az osztálytól e tekintetben; én a vizsgálatot feleslegesnek és a választást egyszerűen megsemmisítendőnek tartom. Bebizonyított tény, hogy a megválasztott követ magas hivatali minőségben oly ügyben járt el, melynek elhatározásától függ az, hogy az egyik fél valamit kapjon, a mit a másik bír. Midőn valaki ily minőségben lép fel, ily esetben a választási szabadság a legnagyobb mértékben van korlátolva, és ha van megvesztegetés, annál átalánosabb és nagyobb megvesztegetés nem lehet, mint minőt valaki ily magas hivatali állásban — ha befolyt — az egész választó közönségre gyakorol pro et contra. Mert az egyik szavazó fél, attól tartván, hogy vagyonát veszti el, a másik kénytelen rá szavazni azon reménység fejében, hogy valamihez jut, a mi nem az övé. Ezen körülmény tökéletesen be levén bizonyítva, már most, ha ezen választás akár előlege a bizalomnak, melyet elnyert, akár jutalom: én azt független ós Őszinte nyilatkozatnak semmikép sem tartom. Feleslegesnek tartom a vizsgálatot még azért is, mert a legfőbb körülmény be levén bizonyítva, mire terjeszkednék az ki ? Arra talán, hogy Csernák — vagy hogy hívják — rabló volt? hogy vele együtt korteskedett ? Ez maga oly kérdés, mely midőn egy más vagyona feletti osztozkodásról van szó, már feltételezi, hogy tudniillik ily dologra csak oly társaságot lehet keresni. (Helyeslés és zaj.) Én tökéletesen feleslegesnek tartom a vizsgálatot és a választást egyenesen megsemmisítendőnek vélem, nem akarván oly praecedenseket állítani fel, hogy jövendőben — nem akarok itt a mostani kormányra vonatkozással élni — de jövőre akadhason oly kormány, mely minden kerületben ily alapot kereshetne a kiküldetésre, a mi alkalmat szolgáltatna neki a közvéleményt ezen az utón saját czéljaira megnyerni. (Helyeslés.) Bobory Károly: Ez esetet egyikének tartom azok közül, melyek a t. háznak figyelmét, de egyszersmind legkomolyabb eljárását követelik. Itten nem borral részegítésről, itt nem pénzzel vesztegetésről, hanem egy sokkal veszélyesebb t. i. szellemi megrészegítésről és vesztegetésről van szó, a mi átalában a polgári társaságra, különösen az államéletre nézve sokkal veszélyesebb. Midőn egy néptömeg, elutasíttatva az ő képzelt jogaitól 14,000 hold földre nézve, folyton ámíttatva és ringattatva reményeiben némely csalók s az ő vérén és pénzén élők által, utóbb megjelen közötte egy magas állású hivatalnok, oly hivatalnok, kiről úgy mondják,harmadik széken ül a királytól, s ez a népet