Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-6
í VI. ORSZA akkor adassanak elő az egyes követek igazolási ügyei. (Közhelyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen indítványt elfogadni? (Közfelkiáltás : Elfogadjuk!) Tehát a mennyiben a panaszok átalánosak és a központi aradmegyei választmány eljárása ellen vannak intézve , a hat osztály elnökeiből és előadóiból alakult bizottmánynak fognak átadatni, és ez a bizottmány csupán erre nézve fog jelentést tenni, még pedig előleg, mielőtt még az egyes követek igazolása elő fogna vétetni. Ghyczy Kálmán: Nem tudom, hogy hat osztálynál forog-e fönn az aradmegyei központi választmány eljárása ellen intézett panasz ? (Felkiáltások: Mind a hat osztálynál.) Elnök : Méltóztassanak a képviselő urak a kérvényi és a naplóbiráló választmányra nézve szavazataikat beadni. (Felkiáltások: Egyszerre mind a kettőre nézve-e, vagy külön-külön ? Egyszerre ! egyszerre !) Most az osztályok szerint fognak az igazolt képviselők a szavazásra felszólíttatni. Áz előttem levő .egyik urnába teendők a naplóbiráló, a másikba a kérvényi bizottságra adandó szava,zsitok.(Megtörténik.) A szavazatok eredménye holnap fog közhírré tétetni. Most az igazoló osztályok jelentései feletti tárgyalás következik. Legelőször a iX-ik osztály •előadója fogja az első osztályba sorolt kérdés alatti képviselők választása iránti jelentését a tisztelt ház •elé terjeszteni. Ráday László gróf előadó (olvassa a IXdik osztály jelentését Acs Károly pestmegyei sz.'endrei kerület választottja iránt, kinek igazoltatása ajánltatik.) Zsedényi Eduárd: Mint az illető osztály tagja, már az osztályban a választásnak két rendbeli hiányát kiemelvén , a választás igazolása előtt bővebb felvilágosítást kértem; és követeltem az öszszeiró küldöttség jegyzőkönyvének felterjesztését; és ezt ismételni kötelességemnek tartom. Meggyőződésem szerint ugyanis a választási törvény 10 szakasza szerint az összeíró küldöttség a választónak, kit bejegyez , ezt szóval is kijelenti, és mindazokról külön névjegyzéket vezetni köteles, kik magokat bejegyeztetésük végett jelentették és elmozdíttattak, hogy az ekként elmozdított választók a központi bizottmányhoz, maga idején, folyamodhassanak. Mégis a folyamodók arról panaszkodnak , hogy csak Sz.-Endrén, egyedül a szavazás alkalmával tudták meg, hogy szavazati joguktól elmozdíttattak; e szerint úgy látszik, hogy az összeíró küldöttség sem szóval ki nem jelentette az elmozdítást a választóknak, sem pedig az elmozdítottakról külön névjegyzéket nem vitt. Erre osztályunk előadója azon felvilágosítással válaszolt, hogy neki, mint a pesti középponti választmány jegyzőjének, hiteles tudomása van arról , hogy ezen összeíró küldöttség a szent-endrei JOS ÜLÉS. 29 kerületben külön névjegyzéket vitt és áz összeírás egyik példánya a megyeházában közmegtekintés végett ki is tétetett, és így a kifogás egyik része megS7Ú'nt. Hanem a törvény a választó jogának megőrzésére kettős biztosítékot nyújt. Első az, hogy a választónak szóval jelentessék ki, hogy bejegyeztetett , vagy elmozdíttatott, és pedig mindjárt az összeírás alkalmával, hogy így ideje legyen a központi bizottmányhoz folyamodni; a második biztosíték az, hogy az összeírás egyik példánya megtekintés végett kitétessék , hogy a ki folyamodott, megtudhassa, vajon az összeirási küldöttség határozatát a középponti bizottmány megváltoztatta-e vagy sem? Tehát ezen két biztosítéknak alkalmazásából világos, hogy azon választó, kinek nem mondják meg, hogy elmozdíttatott, az a megye székhelyére egykét napi utat nem tesz , hogy az összeírást megtekintse; hanem azt hiszi, hogy be van jegyezve és azért nem is folyamodik. Az utóbbi rendelet átalános tapasztalás szerint falusi választóra nem is alkalmazható , mert ritka azon választó, ki egykét napi utat tegyen, hogy megnézhesse , vajon be van-e irva , vagy sem ; hanem a főbiztosíték az, hogy szóval jelentessék ki. Az tehát felvilágosítva nincs, a mi csak az összeirási küldöttség jegyzőkönyvéből tudható meg. A másik panaszos körülmény az, hogy két helységnek hiteles bizonyság-levele szerint, az öszszeiró küldöttség ugyanazon két helységben csak azokat hirdette bejegyzendőknek, kik 800 forint értékű vagyonnal bírnak, a többi helységben pedig 300 forintnyi értéket is elegendőnek tartottak. A törvény, az igaz , a rendezett tanácscsal ellátott községekben a 300 forintnyi birtok tulajdonosának , a többi helységekben pedig egy negyed úrbéri telek birtokosának ad szavazati jogot, így lehetnek esetek, hogy ha egy negyed úrbéri telek 6 vagy 8 hold, 6 vagy 8 száz forintnyi értéket képvisel : ezen helységekben szűkebb korlátok közé szoríttatik a választási jog , mint a rendezett tanácscsal ellátott községekben, hol 300 forint is elég. De felfogásom szerint a kérdés lényege akörül forog, vajon Pestmegye összeíró küldöttsége a szentendrei kerületben fel van-e jogosítva arra, hogy a törvény szavaitól eltérve, a választói képesség bővebb magyarázatába ereszkedjék ? és így, a hol a törvény a földnek bizonyos mennyiségét határozza meg, mint választói képességet, ott bizonyos pénzmennyiséget vegyen fel, vagy azt mondja, hogy a ki 800 forint értékű földet bír, választónak be fog jegyeztetni ? Ezen jogát tagadom. De vajon tette-e , és mily körülmények között tette ezt ezen két helységben? azt csak az összeíró küldöttség jegyzőkönyvéből tudhatni meg : azért én ezen jegyzőkönyv előterjesztését szükségesnek látom. (Zaj. Felkiáltások: Maradjon!)
