Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-42
358 XL11. ORSZÁGOS IJLES. fdáll és szólani akar.) ... hogy nem csak a ház nagy többsége, hanem majd az egész ház a felirati javaslatot elfogadja. (Helye-lés. Halijuk!) Mindazonáltal méltányosnak látom, hogy, ha találkoznék valaki, kinek észrevételei volnának a felirati javaslatra, ezen észrevételeit előadhassa. (Helyeslés.) Mint ilyen föl van jegyezve Bartal György képviselő ur. (Zaj. Halljuk.! A perczig tartó zaj lecsillapodása után:) Dimitrievies Milos jegyző: A fblhati javaslat ellen Bartal képviselő ur van följegyezve. Bartal György: Engedjék , uraim ! hogy a f. é. böjtmás hava 3-án kelt kir. leiratot taglalva, a fölötti egyéni nézetemet az alattvalónak hódoló tiszteletével, de a képviselői állástól külön nem választható vélemény függetlenségével elmondhassam. (Zaj. Halljuk!) Mert ha valaha,, ugy most., 1 ' a hazának jelen helyzetében nem szabad sajnálnunk azon időt, melyet az elvek tisztába, hozatalára, a kiindulási pontok praeeisirozására fordítunk; mintán a látszólagos veszteség kamatostul kel! , hogy megtérüljön a részletek feldolgozásánál az esetben, ha kimerítő és higgadt, tárgyilagos, és ép ezért a nézetek különbsége iránt méltányos vitatkozások folytán amazokra nézve tisztába jönnünk sikerült. A kegyes kir. leiratnak, felfogásom szerint, két fő hiánya van. Az első az, hogy csak is a negatio terén mozog; csak is a jogalap teljes restitutiójának nehézségeit, részben lehetetlenségét, a modiíicatiok szükséges voltát fejtegeti el nem tagadható nyíltsággal , és mivel palástra csakis a roszakarat fogott egyedül szorulhatni, el nem vitázható jóakarattal; de a túlnyomóan hangsúlyozott negatio ellenében elégséges positiv alapot arra nézve, vajon e nehézségek csak is a kivitel modalitásaira szoritkoznak-e'? vagy magát régi és ujabb, de egyaránt becses institutiónk lényegét ferialják V nem csak nem nyújt, hanem a már is létezett kételyeket fokozva, a nemzet méltó aggodalmát öregbiti. Másik fő hiánya a szőnyegen levő kegy. kir. leiratnak, csekély véleményem szerint, az, hogy a 15-dik szakasz folytán az 1848-iki törvények tettleges helyreállítását azok minden czikkeinek szorgos átvizsgálásától, a tényleges viszonyok igényeihez képest leendő idomitásától, a tapasztaláshoz mért tökéletesbitéstől teszi függővé. Mert a mint nyíltan méltányoltam, és jelenleg is kell, hogy méltányoljam 0 Felségének a trónbeszédben kifejezett aggodalmait e törvények mindazon szabványaira nézve, melyek a fejedelmi jogokba ütköznek, a birodalom biztonságát, anyagi érdekeinek elannyira mellőzhetlen fejlesztését veszélyezik s a társországokméltó igényeivel ellenkeznek: szintúgy sajnálattal nélkülözöm ott,és nélkülözömmég inkább kegy. kir. leiratban az élesen elkülönző vonalat arra, hogy — a mint a nemzet 0 Felségének ezen aggályait méltányolva, erkölcsileg kényszerülve leend saját institutiója folytán megfelelni az opportunitás elutasithatlan követelményeinek (Zaj) — viszont 0 Felsége is kell, hogy siessen eloszlatni a nemzet méltó aggodalmát az által, hogy maga részéről a jogfolytonosság szintoly nagy horderejű tekinteteinek hódolva, ezen törvények mindazon szabványainak végrehajtására való saját kötelezettségét nyíltan bevallja, melyekre a fenebbi kifogások nem alkalmazhatók. (Helyeslés.) Nem vonom kétségbe, hogy az ] 848-iki törvények egyátalán magokon viselik a rögtönzés jellegét; (Ohó! Elénk ellenmondás) sőt ha ez iránt legkevésbbé is kételkedhetem vala, végső kételyem is el fogott oszlani a mesteri kézzel oda vetett - carton vázlat láttára, melyet Pest városa nagyérdemű képviselője azoknak a Szajna melletti bankettek betiltására rohamos sebességgel következett eseményekből kifolyó opportunitását illetőleg élőnkbe állított. (Elénk ellenmondás.) De ezen körülmény egymaga, a legveszélyesb közjogi consequentiák nélkül, okul nem szolgálhat arra, hogy az előleges, vagyis a tettleges effectuatiót megelőző revisiónak szükségessége conditio sine qua non gyanánt eme törvények minden czikkeire kiterjesztessék. Az emberi elme korlátoltságánál fogva a törvények legnagyobb része ab ovo tökély telén; okvetlenül tökélytelen pedig minden ujabb ínstitutiónak legelső alkalmazása, mielőtt az a tapasztalás kiigazító ujjmutatása, s ama mellőzhetlen súrlódás folytán, mely az államgépezet működésében szintúgy, mint a mechanikában kikerülhetlen. a régi kerekzethez simult volna,. A szoros logika szabályai szerint pedig minden tökélytelen törvénynek végrehajtása elhamarkodás, rögtönzés; (Ellenmondás) de legnagyobb közjogi rögtönzés, sőt világos ellenmondás, a legkézzelfoghatóbb circulus vitiosus volna, ezek folytán azt állítani, hogy ily törvényeket végrehajtani nem lehet, mielőtt czélszerűségök a tapasztalás által be nem bizonyittatott volna. Hisz épen az oly szükséges tapasztalás csak az által lesz megszerezhető, ha útját az átalakított államgépezet forgásba tétele által megnyitják. (Helyeslés.) Ily értelemben elhamarkodott, rögtönzött törvények hozattak, uraim, a müveit világ minden államaiban, az absolutismus pálezája alatt ép ugy, mint az alkotmányos kamarákban, s az utóbbiakban ismét a kormány pressiója alatt szintúgy, mint a népek méltányos kívánalmainak valósulását előmozdító világrenditő események folytán. De ép ezért nem csupán a nemzet, hanem a fejedelem törvényhozói jogára nézve egyaránt veszélyesnek tartanám amaz elvnek proclamálását, hogy az elhamarkodott, a rögtönözött törvények validitása — a mint azoknak alaki törvényszerűsége kétségbe nem vonathatik — utólag akár a fejedéi-
