Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-42

358 XL11. ORSZÁGOS IJLES. fdáll és szólani akar.) ... hogy nem csak a ház nagy többsége, hanem majd az egész ház a felirati javas­latot elfogadja. (Helye-lés. Halijuk!) Mindazonáltal méltányosnak látom, hogy, ha találkoznék valaki, kinek észrevételei volnának a felirati javaslatra, ezen észrevételeit előadhassa. (Helyeslés.) Mint ilyen föl van jegyezve Bartal György képviselő ur. (Zaj. Halljuk.! A perczig tartó zaj lecsillapodása után:) Dimitrievies Milos jegyző: A fblhati ja­vaslat ellen Bartal képviselő ur van följegyezve. Bartal György: Engedjék , uraim ! hogy a f. é. böjtmás hava 3-án kelt kir. leiratot taglalva, a fölötti egyéni nézetemet az alattvalónak hódoló tiszteletével, de a képviselői állástól külön nem vá­lasztható vélemény függetlenségével elmondhas­sam. (Zaj. Halljuk!) Mert ha valaha,, ugy most., 1 ' a hazának jelen helyzetében nem szabad sajnálnunk azon időt, melyet az elvek tisztába, hozatalára, a kiindulási pontok praeeisirozására fordítunk; mi­ntán a látszólagos veszteség kamatostul kel! , hogy megtérüljön a részletek feldolgozásánál az esetben, ha kimerítő és higgadt, tárgyilagos, és ép ezért a nézetek különbsége iránt méltányos vitatkozások folytán amazokra nézve tisztába jönnünk sikerült. A kegyes kir. leiratnak, felfogásom szerint, két fő hiánya van. Az első az, hogy csak is a nega­tio terén mozog; csak is a jogalap teljes restitutió­jának nehézségeit, részben lehetetlenségét, a modi­íicatiok szükséges voltát fejtegeti el nem tagadható nyíltsággal , és mivel palástra csakis a rosz­akarat fogott egyedül szorulhatni, el nem vitáz­ható jóakarattal; de a túlnyomóan hangsúlyozott negatio ellenében elégséges positiv alapot arra néz­ve, vajon e nehézségek csak is a kivitel modalitá­saira szoritkoznak-e'? vagy magát régi és ujabb, de egyaránt becses institutiónk lényegét ferialják V nem csak nem nyújt, hanem a már is létezett kéte­lyeket fokozva, a nemzet méltó aggodalmát öreg­biti. Másik fő hiánya a szőnyegen levő kegy. kir. leiratnak, csekély véleményem szerint, az, hogy a 15-dik szakasz folytán az 1848-iki törvények tett­leges helyreállítását azok minden czikkeinek szor­gos átvizsgálásától, a tényleges viszonyok igényei­hez képest leendő idomitásától, a tapasztaláshoz mért tökéletesbitéstől teszi függővé. Mert a mint nyíltan méltányoltam, és jelenleg is kell, hogy méltányoljam 0 Felségének a trónbeszédben kife­jezett aggodalmait e törvények mindazon szabvá­nyaira nézve, melyek a fejedelmi jogokba ütköz­nek, a birodalom biztonságát, anyagi érdekeinek elannyira mellőzhetlen fejlesztését veszélyezik s a társországokméltó igényeivel ellenkeznek: szintúgy sajnálattal nélkülözöm ott,és nélkülözömmég inkább kegy. kir. leiratban az élesen elkülönző vonalat arra, hogy — a mint a nemzet 0 Felségének ezen aggá­lyait méltányolva, erkölcsileg kényszerülve leend saját institutiója folytán megfelelni az opportuni­tás elutasithatlan követelményeinek (Zaj) — vi­szont 0 Felsége is kell, hogy siessen eloszlatni a nemzet méltó aggodalmát az által, hogy maga ré­széről a jogfolytonosság szintoly nagy horderejű tekinteteinek hódolva, ezen törvények mindazon szabványainak végrehajtására való saját kötele­zettségét nyíltan bevallja, melyekre a fenebbi ki­fogások nem alkalmazhatók. (Helyeslés.) Nem vo­nom kétségbe, hogy az ] 848-iki törvények egy­átalán magokon viselik a rögtönzés jellegét; (Ohó! Elénk ellenmondás) sőt ha ez iránt legkevésbbé is kételkedhetem vala, végső kételyem is el fogott oszlani a mesteri kézzel oda vetett - carton vázlat láttára, melyet Pest városa nagyérdemű képvise­lője azoknak a Szajna melletti bankettek betiltására rohamos sebességgel következett eseményekből ki­folyó opportunitását illetőleg élőnkbe állított. (Elénk ellenmondás.) De ezen körülmény egymaga, a legveszélyesb közjogi consequentiák nélkül, okul nem szolgálhat arra, hogy az előleges, vagy­is a tettleges effectuatiót megelőző revisiónak szük­ségessége conditio sine qua non gyanánt eme tör­vények minden czikkeire kiterjesztessék. Az emberi elme korlátoltságánál fogva a tör­vények legnagyobb része ab ovo tökély telén; ok­vetlenül tökélytelen pedig minden ujabb ínstitu­tiónak legelső alkalmazása, mielőtt az a tapaszta­lás kiigazító ujjmutatása, s ama mellőzhetlen súr­lódás folytán, mely az államgépezet működésében szintúgy, mint a mechanikában kikerülhetlen. a régi kerekzethez simult volna,. A szoros logika szabályai szerint pedig minden tökélytelen tör­vénynek végrehajtása elhamarkodás, rögtönzés; (Ellenmondás) de legnagyobb közjogi rögtönzés, sőt világos ellenmondás, a legkézzelfoghatóbb cir­culus vitiosus volna, ezek folytán azt állítani, hogy ily törvényeket végrehajtani nem lehet, mi­előtt czélszerűségök a tapasztalás által be nem bi­zonyittatott volna. Hisz épen az oly szükséges ta­pasztalás csak az által lesz megszerezhető, ha útját az átalakított államgépezet forgásba tétele által meg­nyitják. (Helyeslés.) Ily értelemben elhamarkodott, rögtönzött törvények hozattak, uraim, a müveit vi­lág minden államaiban, az absolutismus pálezája alatt ép ugy, mint az alkotmányos kamarákban, s az utóbbiakban ismét a kormány pressiója alatt szintúgy, mint a népek méltányos kívánalmainak valósulását előmozdító világrenditő események folytán. De ép ezért nem csupán a nemzet, hanem a fejedelem törvényhozói jogára nézve egyaránt veszélyesnek tartanám amaz elvnek proclamálását, hogy az elhamarkodott, a rögtönözött törvények validitása — a mint azoknak alaki törvényszerűsége kétségbe nem vonathatik — utólag akár a fejedéi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom