Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-37
XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 339 nák — könnyen megtörténhetnék, hogy a fonákul fölfogott eszmék és elferdített nézetek nemhogy a fogalmak czélba vett tisztázására szolgálnának, hanem ellenkező hatással lennének. Só't attól tartok, a minek már itt e helyen is voltunk tanúi, hogy a zajongások, közbeszólások és a tanácskozó tagok előadott nézetei fölött azonnal a hely szinén gyakoroltatni szokott biráskodások — oly körülmények, melyek mellett a tanácskozások kellő' csendben és kellő komolysággal nem folyhatnak — nem fogják az eszmék tisztázását és a kölcsönös értekezést elősegítni, hanem épen ellenkezőleg hatni : mert. a mint épen pest-belvárosi tisztelt képviselőtársunk jól mondotta, az egyszer kijelentett vélemény megmásitását — bár azt a tanácskozások alatt fölhozott okok által támasztott ellenkező meggyőződés hozná is magával — nehezítenék. Sőt tudjuk, hogy képviselőtársaink, egyik vagy másik párthoz tartozván, a pártvéleménynek meg nem felelő nézetek tartózkodás nélküli kijelentése, épen a hallgatóság, illetőleg a képviselők jelenléte által 3ehetienné válnék, vagy legalább nehezíttetnék. Továbbá az is tekintetbe veendő, hogy az eszmék tisztázása és a vélemények előkészítése, ha ezt akarják ezen nyilvánosság által elérni, föltételezve van az által, hogy ugyanazon tanácskozó tagok nézetei valódilag fogassanak föl, azaz hogy ne pártnézetből biráltassanak meg, hanem ugy, a mint kimondatnak , s csak vélemények előkészítésére szolgáljanak: a mi pedig, mint itt is tapasztaltuk, alig volna remélhető. Igenis, mikor törvények hozatnak, szükséges, hogy ezen legfőbb hatalom felett a nyilvánosság őrködjék ; szükséges, hogy a nemzet előtt a törvények indító okai és erkölcsi jelleme tudva legyenek. De ebből nem következik , hogy már a javaslatok előkészítésénél és keletkezésének minden stádiumánál meglegyen a nyilvánosság azon neme, mely itt terveztetik. Azt tartom, az előkészítő tanácskozásoknál egyátalán nem szükséges azon anyagi érintkezés, melyben az egész törvényhozó testület a közönséggel van. Azonkívül figyelmeztetem a t. házat, hogy ha maga azon választmány netalán szükségesnek fogja tartani a nyilvánosságot, ebbeli szándékát jegy zőköny vén eknyilvánitása által teljesítheti, mint ezt egykor a büntető törvénykönyv kidolgozására kiküldött bizottság tette. Ezt azonban a választmány bölcs belátására kell bizni. Én tehát az indítványt el nem fogadhatom. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: A szabályok 34. és 35-dik pontja különbséget tesz az indítvány fölvétele és tárgyalása között. Igaz, hogy a fölvétel el volt határozva a mai napra, de nem a tárgyalás. Ennélfogva, ha a t. ház méltóztatik kívánni, mindenekelőtt, a fölött méltóztassék határozni, hogy e fölvételen túlmenjünk-e vagyis tárgyaljuk-e az indítványt ? (Zaj. ellenmondás.) Kállay Ödön: T. ház! A kérdéshez kívánok szólani. A házszabályok azon pontját igen jól ismerem , hogy ha beadatik valamely indítvány, az a ház asztalára kerül. A házszabályok szerint a ház a fölött határozhat: akarja-e az indítványt tárgyalni vagy a tárgyalásból kizárni ? De ezt a kérdést jelenleg már tárgyaltuk (Felkiáltások: Nem !) és így szavazatra, nem tudom, mit lehetne mást kitűzni, mint hogy az indítvány elfogadtatik-e vagy nem? (Helyeslés a szélső baloldalon , másrészről ellenmondás.) Halász Boldizsár: Én is a kérdéshez vagyok bátor szólani. Ha Nyáry Pál képviselőtársunk indítványát megtette volna, mielőtt a szőnyegen levő indítvány tárgyalásába belementünk, pártolnám; de miután az indítványt tárgyaltuk , én részemről l ezen kérdést el nem fogadhatom. Deák Ferencz: T. ház! A szabályok, melyeket Nyáry Pál ur fölolvasott, azt mondják: ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, fölvételi ideje meghatároztatván. az alatt kinyomatik és a tagok közt szétosztatik; elérkezvén a fölvételi idő, az indítványozó kifejti indítványát saház szavazás utján elhatározza, vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e, vagy ne. Itt az indítvány niegtétetett, kinyomatott, a fölvétel ideje meghatároztatott, s az épen ma van. Elérkezvén a fölvétel ideje, az indítványozó kifejtette indítványát. Hogy Nyáry Pál ur miért nem tette meg észzevételét előbb , arra egyszerű a felelet. A mint az inditványozó kifejtette indítványát, ő felirattá magát, de előtte többen voltak már fölírva; mihelyt rá került a sor, azonnal megtette indítványát. Az indítvány a ház szabályainak értelmében van téve, mert a fölött, vajon a kifejtett indítvány tárgyalás alá vétessék-e , csakugyan még nem határoztunk: tehát a fölött kell most határozni. (Helyeslés.) Az elnök kérdése tehát igen alapos, mert csakugyan a házszabály rendeli, hogy azon kérdést kell szavazás alá bocsátani, vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e, vagy ne ? (Helyeslés.) Böszörményi László: (Zaj.) A kérdéshez szólok. Megvallom, nem tagadhatom azt, mit Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk mondott , hogy t. i. Nyáry Pál urnák joga volt az indítványt megtenni, midó'n föl volt írva — mert nem tudom, mikép volt fölírva; de azt tudom, hogy már magának az indítványnak tárgyalásába tényleg befolytunk. Már most elfogadva is azt, hogy itt a fölött lehetne és kellene szavazni a ház szabályai szerint, vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne ? mondom, ha ez állana is, de miután az 43*
