Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-33
XXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 329 ily külön, előleges kinevezésében és működésében j megnyugosznak, nézetem szerint meg kell nekik 1 hagynunk azon tért, hogy az alkotmányosság első j elvét gyakorlatilag érvényesíthessék ők is, miszerint rólok nélkülök határozat ne történjék. Tisztelt ház! igen nagy fontosságú a működés, mely ' most e bizottságra ruháztatik, sokkal több az, mint egyes törvény hozása és fontosabb bármi magán törvénynél, nagyon sok codexnél. Épen azért óhajtanám, hogy ily fontos törvényhozási működésnek első kezdetén magának a bizottságnak megalakítása- ; hoz is hozzájárulhassanak erdélyi testvéreink, hogy ők abba tettleg beleegyezzenek, s hogy mi ne csak j a 15-ös illetőséget hagyjuk fenn nekik, habár ők I meg is nyugodnának benne. Én tehát ez okból az indítvány tárgyalását j akkorra kívánom elhalasztani. mikor erdélyi test- j véreink itt lesznek. (Helyeslés.) Deák Ferencz : Tisztelt ház! Figyelembe vettem én is azon körülményt, hogy az erdélyi • képviselők még nincsenek itt; de nem volt egyéb választásom, mint vagy ezt a tárgyat egészen hosz- ! szu időre elhalasztani, vagy pedig' a bizottságot j most indítványozni és megválasztatását kérni. Az j állott előttem, hogy igaz ugyan, hogy ők a bizott- í ságban csak későbben fognak részt venni; de a j bizottság csak előmunkálatot készít, a mi még nem határozat. Nem csak az a 15, hanem minden erdélyi követ akkor, midőn a bizottság munkálata végleg fog tárgyaltatni, mikor határozat fog ho- ! zatni, jogával ép ugy él, mint mi. (Helyeslés.) Ve- 1 gyük föl például, ha valaki nem ezt az indítványt | tette, hanem azon javaslatot maga készítette és [ tette volna a ház asztalára : ekkor senki sem folyt volna be elkészítésébe, de igenis befolyna tárgyalásába és elfogadásába e ház minden tagja. Továbbá meg vagyok győződve , ha magokat az erdélyi követeket, kik velünk együtt a kiegyezés minél előbbi létrejöttét alkotmányos alaj pon óhajtják, kérdeznők : mit akartok: azt-e, hogy csak egy hónap múlva kezdjünk hozzá, és a bizottság addig ne alkottassák össze, míg el nem jöttök ? ők aligha azt nem válaszolnák, hogy kezdjünk hozzá , majd részt vesznek ők a bizottságban, ha itt lesznek, és beleszólanak a tárgyalásokba. Méltóztassanak fölvenni, mi lesz, ha még tovább folytatjuk a dolgot. Mi nem mondunk le azon reményről, hogy Horvát-, Tót- és Dalmátország velünk a mi viszonyainkra nézve kiegyeznek ; s igy épen azon rationabilitásnál fogva őket is be kellene várni. (Ugy van!) Az pedig előre láthatólag sok hónap munkája lesz, nem egy-két hété, míg velők tisztába jövünk. Ha addig halasztanók a fő kérdést, aligha kedvére tennénk az országnak és aligha megnyughatnánk magunk is. A válaszföliratot kénytelenek voltunk elkészíteni az erdélyiek ittléte nélkül, az pedig valóságoshatározat, s igy azt hiszem, előmunkálatokat is készíthetünk, ha ők nincsenek is itt, mert nem szándékosan maradtak el, hanem, mert idő még nem volt arra, hogy itt lehettek volna. Nem volna tehát nézetem szerint szükséges a dolgot elhalasztani; hanem válaszszuk meg a bizottságot, s ha majd az erdélyiek eljönnek, választunk köz ülök is. (Elénk helyeslés.) Gliyczy Kálmán : T. ház ! Már néhány alkalommal volt szerencsém a t. ház előtt sokkal kisebb fontosságú dolgokban is fölszólalni az iránt, hogy a napirendre nézve a ház szabályai tartassanak meg. Ennél fontosabb tárgy nem fog az országgyűlés tanácskozásai folyamán szőnyegre kerülni, mint a mely iránt most tétetik indítvány. Távol van tőlem, hogy én az indítvány tárgyalásának valami hosszú időre való elhalasztását kivánnám. Csak azon kéréssel járulok a t. házhoz, méltóztassék a szabályok rendeletét ezúttal is anynyiban megtartani, hogy az indítvány például holnapra tűzessék ki a napirendre és azután annak rendje szerint az érdemleges tárgyalás megkezdődhessék. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, az indítvány kinyomatván, holnap fog tárgy altatni. Az illés végződik d. e. 11 órakor. SKPV. H. NAPLÓ. 186'Vfi.J. <-:
