Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-30

316 XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. rosan véve tehát nem a tanácskozás tárgya, amint •ezt Andrássy Gyula gróf és Tisza Kálmán t. képviselő urak is igen helyesen kifejtették. És ha én mindamellett fölszólaltam , ez csak azért történt, nehogy azt lehessen mondani valakinek, hogy az egyetlen erdélyi ember is, mikor ily fontos és lényeges erdélyi kérdés van megtámadva, hallgatott. . • Ehhez még csupán egy szót legyen szabad tennem. Hodosy képviselő ur a törvényekre hivatkozott, még pedig oly csodálatos módon, a mint én törvényre hivatkozni eddig még sohasem hallottam. Véleményem szerint annak, ki a törvényekre hivatkozik, kell, hogy a törvényekből okoskodjék is. Hivatkozik ő t. i. az 1 791-ki VI. törvényczikkre, melynek szomszédságában van az, mely kimondja azt, hogy a törvény addig törvény, míg törvényes utón nem módosittatik. Beszél az 1526. év előtt hozott törvényekről is, azután azokról, melyek a Lipótféle diploma keletkezése után voltak; beszél azután az 1848. évi törvényekről is: ott azonban egyszerre megbicczen logikája,s már nem a rendesen hozott törvényekről szól, hanem egyenesen olyanokra hivatkozik, melyek nem törvények ; másrészt meg nem ismeri el törvénynek azt, a mi törvény. Részemről nem akarok most annak taglalásába bocsátkozni, mennyire törvényes az 1848-ki törvényczikk, mely Magyarország és Erdély egyesítését elrendeli; csak azt akarom mondani, hogy vannak Erdélyben oly fajta emberek, mint én, kik egészen a törvényesség terén állnak, és a jogfolytonosság elvénél fogva az egyesülést bevégzett ténynek tekintik. De ennek részletei — a mint már említem — a mostani tanácskozás tárgyai nem lehetnek. Különben föntartom magamnak e részben a fölszólalást akkorra, mikor erről tüzetesen szólunk. (Elénk éljenzés.) Elnök í Szólásra senki sem levén fölírva, méltóztassanak szavazás által eldönteni, vajon elfogadtatik-e a módosítvány vagy nem ? (Zaj. Nem fogadjuk el!) Fölemlíttetett, hogy eddig a szakaszok szavazásra nem bocsáttattak. Én azt hiszem, hogy csak ott nem történt szavazás, a hol ez nyilván fölösleges lett volna. Minthogy pedig a tisztelt ház tagjainak úgyis jogukban áll a szavazást kérni ; és minthogy eddig még senki sem kérte azt: ugy hiszem, hogy ez is világos bizonyság arra. hogy a szavazásra eddig szükség nem volt. (Helyeslés.) Minthogy azonban épen ezen módosítványnál történt azon megjegyzés, hogy szavazás nem történt, méltóztassanak meg-cgyezni abban, hogy fölállással nyilatkoztassa ki a ház, vajon a szerkezetet pártolja-e vagy nem ? Méltóztassanak tehát azok, kik a szerkezetet változatlanul elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak most fölállani azok, kik a szerkezet elvetésével Hodosy képviselő úr módositványát elfogadják. (Megtörténik. Derültség.) A roppant többség, két szavazat kivételével, az eredeti szerkezetet elfogadja. Ráday László gr. jegyző (olvassa a felirati javaslat 41-dik szakaszát.) Tóth Vilmos jegyző: Ezen szakaszra nézve két módosítvány nyújtatott be: az egyik Dobóczky Ignácz, a másik Popovics-Desseanu János képviselő részéről. Dobóczky Ignácz módosítási javaslata szerint a két végszó: „eszközölni" és „fogja" közé következő szavak lennének igtatandók : „egyszersmind az országgyűlést személyesen jogosult minden tagjának meghívásával kiegészíteni." (Fölkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Dobóczky Ignácz: A törvény végrehajtásának kivánatát indokolnom nem szükséges. A törvény a magyar országgyűlés alkatrészei közé számítja a fiumei kormányzót és a magyar testőrség kapitányát. Ez elemek a jelen törvényhozó testületben nem csak jelen nincsenek, hanem ezen hivatalok jelenleg tettleg fönn sem állanak. Továbbá az 1625. 61. t. ez. különösen hangsúlyozva azt kívánja, hogy a zágrábi prépost futuris semper temporibus a magyar országgyűlésre litteris regalibus evocetur. De hasonló jogosultsággal birnak a kapcsolt részekbeli egyháznagyok és főrendek is, kik a jelen országgyűlésre szintén meg nem hivattak. Elégnek tartom ezen egyszerű tényállást a t. képviselőház figyelmébe hozni. (Maradjon a szerkezet !) Elnök : E módosítvány tehát nem fogadtatik el. Tóth Vilmos jegyző : Popovics-Desseanu János beadott módositványa szerint a válaszfölirati javaslat 41-dik §-ába az 5. és 6-ik sor közé ezen szó után: „részének," következő szavak volnának fölveendők: „u. m. a csajkások kerületének , a bánsági végvidéknek, t. i. a németbánsági, oláhbánsági és illyrbánsági ezredek kerületének. és" ... (Maradjon a szerkezet!) Popovics-Desseanu János : Igen rövid leszek. Tulajdonképen saját módositványom nincs is ellentétben a felirati javaslat szerkezetével: mert a szerkezet maga is kívánja az érintett testületek meghívását. Én csak az integritás logikai rendéből indulok ki, mert én a módositványomban érdekelt kerületeket inkább tartom Magyarország kiegészítő részének, mint Fiumét s az 5-dik törvényezikben említett többi testületeket. Megvallom, igen nagy sajnálattal veszem, hogy midőn már az 1861-diki országgyűlésre az úgynevezett partium is meghívatott, ugyanakkor ezen négy kerület meg nem hivatott, és e mulasztás a jelen or-