Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-30

312 XXX. ORSZÁGOS ULES. alapja Erdély függetlenségének, önkormányzati és törvényhozási jogának. Másik fő alapja a pragmatica sanctio, mely szerint Erdély és Magyarország közt azon összeköttetés van, hogy az, ki Magyarország királya , egyszersmind Erdély nagyfejedelme. A két ország közt csak personál unió van; csak a korona közös; egyebekben pedig és különösen önkormányzati és törvényhozási jogában tökéletesen független úgy Magyarországtól, valamint az örökös tartományoktól. (Volt!) Erdély épen oly független volt a pragmatíca sanctio elfogadásában, valamint Magyarország; és elfogadta azt 1722-ben, törvénykönyvbe igtatta 1744-ben, valamint Magyarország elfogadta és törvénykönyvbe igtatta 1723ban. Erdély függetlenségének további alapja az 1791-ki erdélyi törvényczikkek, melyek, és különösen az 17 91. Vl-ik törvény czikk, szabályozzák Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatát. Ezen törvényczikk igy szól: „Tani sua Majestas , quam secuturi ejusdem ex Augusta Domo Austriaea successores, - qua legitimi Reges Hungáriáé Transylvairiam, tanquam ad sacram Regni Hungáriáé coronam pertinentem, eodem cum Hungária imperii et successionis jure tenebunt, et velut propriam liabentem constitutionem, nullique alteri regno subjectam, juxta proprias leges et constitutiones legitimé confirmatas, non verő ad normám aliarum provinciarum haereditariarum gubernabunt." És alább : „per se subsistensis et ab alio regno independentis Principatus Transylvaniae." A VIIdik törvényczikk biztosítja a törvényhozás jogát, a VIH-dik az exeeutivát, a IX-ik t. ez. pedig még a békekötésről is szól. Ezt fel fogom olvasni : „Occasione tractatuum cum exteris suseipiendorum, in negotiis Transylvaniam respieientibus, aut involventibus, consilio quoque gubernatoris regii et consiliariorum transylvanorum pro re nata uíi dignabitur, vei in casü comitiorum desideria et reflexiones statuum et ordinum Transylvaniae, pro ratione circumstantiarum clementer exauditura sit, et confecta pace ejusdem pacis conditiones medio gubernii regii statibus publicari faciat." S mindezen törvények fejedelmi eskü által vannak szentesítve. Hozhatnék föl még más adatokat is , de nem hozom fel azokat részint mert odiosusok, részint pedig mert csak fejedelmi reseriptumok, tehát nem törvények; én pedig már előre bocsátottam __ volt, hogy csak törvényes szempontból fogok beszélni. Áttérek tehát a 48-iki törvényekre és különösen az 1848-iki első törvényezikkre. Mellőzve keletkezési módját, nem említve azon körülményeket, melyek közt ezen törvény hozatott, nem említve azt sem, hogy a románok már eleve protestáltak az unió ellen, nem említve még azt sem, hogy véleményem szerint ezen törvényczikk a törvényes kellékekkel nem bir — mert az 1744-dik IX-dik t, czikk szerint, hogy valamely törvényjavaslat törvényes erővel bírjon, megkívántatik még azon kellék is, hogy a fejedelem aláírásával és pecsétjével ellátott s nyomatott példányok a hatóságoknak kihirdetés és a hiteles helyekhez, azaz az úgynevezett lóca credibiliáknak megőrzés végett küldessenek le; hogy pedig ez az 1848-iki erdélyi 1-ső t. czikkel nem történt, mindenki tudja — de, mondom, mindezeket nem említve, csak egy tényt, és tulajdonképen egy nem-tényt kívánok fölemlíteni : sem Erdély modo legislatorio nem fogadta el és törvénykönyvbe nem igtatta az 1848. évi pozsonyi VH. t. czikket, sem Magyarország modo legislatorio el nem fogadta, illetőleg tövénykönyvbe nem igtatta az 1848-ik évi erdélyi I t. czikket. Még egy tényt említek föl; ez már valósággal i tény: hogy 1848 óta Erdélyben két országgyűlés tartatott, 1863-ban és 1865-ben ; ez által tehát megczáfoltatott az, a mit 48-ban az erdélyi országgyűlés berekesztése alkalmával hivatalosan elmondottak, hogy azon nappal Erdély törvényhozásának története bevégeztetett, és bezáratott az utolsó országgyűlés Erdélyben. Mindezekből csak azt akarom következtetni, hogy az unió nem bevégzett tény még. a mint azt e házban említeni hallottam. De azt fogják mondani, hogy igenis 48-ban Erdélyben választottak követeket a pesti országgyűlésre. Igen jól tudom ezt; de azt is tudom, hogy azon időben, midőn ez történt. midőn 48-ban az erdélyi követek választattak, az unió törvény még szentesítve nem volt. És kérdem akármely jurisconsultustól, s a ki Erdélynek jűs publieumát ismeri, merné-e állítani, hogy a fejedelem minden formális törvény nélkül felhatalmazhatja Magyarország palatínusát törvények szentesítésére? És továbbá igaz, hogy Erdélyben 48-ban választottak követeket a pesti országgyűlésbe, de választottak 1863-ban és választottak 1865-ben is az erdélyi országgyűlésbe: ezek oly tények, melyek által épen Erdélynek lakosai és minden nemzetei újból kérdésessé tették az unió törvényét. Legyen szabad még néhány szót szólanom a partiumokról, minthogy ez szoros összeköttetésben van az erdélyi kérdéssel; mert megvallom, s ez saját meggyőződésem, hogy én a partiumokat Erdély kiegészítő részeiül tekintem, (Zaj) melyek iránt már régibb időktől fogva internatíonatis processus folyt Erdély és Magyarország között. Már 1741-ben sürgettetett Magyarország részéről a reíncorporatio, hanem nem végeztetett be. Az azon évi XVIII-dik t. czikk ezt tartja : „auditis desuper etiam transylvanis" ;~ tehát a reincorpratio Erdély beleegyezésétől föltételeztetett. 1792-ben megint I sürgettetett, és akkor is csak annyi határoztatott.