Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-30

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 305 foglalják. Ez ellen nem protestálunk és nem is pro­testálhatunk , sőt örvendeni kívánunk azon .mind­nyájan, hogy Magyarország lakosai vagyunk. Ezek szerint Magyarország népeinek összegét a „popu­lus" (ország népe vagy lakossága) eszméje fejezi ki, nem pedig a törvényeinkben ismeretlen „magyar nemzet" eszméje; s igy volt a rómaiaknál is (sena­tus populusque romanus). Törvényeink több nemzetet ismernek az or­szágban, sőt elismeri azokat az ország-gyűlés 1861. évi második felirata is: oda terjed tehát igénytelen nézetem, méltóztassanak, tekintettel mindezekre, a módositványt elfogadni. (Maradjon!) Stefanidesz Henrik: Tiszteit képviselőház! Nem volt ugyan szándékom most itt helyén kívül a nemzetiség ügyében szólani; nincs is szándékom az itt előadott nézetek czáfolatába bocsátkozni. mert igen helyesen jegyezték meg többen, hogy ezen kérdés csakis a nemzetiségi kérdés napiren­den léte alkalmával fog tüzetesen tárgy altathatni. De épen azért, mert én szintén nem magyar ajkú magyar honpolgár és szintén nem magyar ajkú nemzetiség, t. i. a magyar-tót nemzetiség képvise­lője vagyok, nem akarnám, hogy midőn a külön­böző nemzetiségek felszólalnak, ezen de nobis sine nobis vitatott kéi'désben egy,Magyarországban nem csekély jelentőségű nemzetiség ez ügybeli valódi érzületének nyilvánítását elmulaszszam, s e tárgy­ban az én nemzetiségein részéről szót ne emeljek. (Halljuk!) Én tehát, mint szintén nem magyar ajkú nem­zetiség képviselője, kijelentem, hogy mindig büszke a nem magyar ajkú tót nemzetiség, hogy Magyar­ország polgára lehet. (Elénk éljenzés.) Bizalommal viseltetik ő a magyar nemzetiség iránt, s határta­lan bizalommal és testvéri érzelemmel mindig kész neki jobbját nyújtani: mert hiszen elismert tény, hogy az egész világon nincs nemzet, mely oly őszintén s testvéries indulattól áthatva nyújtaná kezét a többi nemzetiségeknek, mint épen a nemes magyar nemzet. A mit tehát az egész világ elis­mer, mi testvérek magunk tagadnók meg? (Tet­szés.) Azt hiszem, nem csak Európában, hanem az egész világon el van ismerve, hogy a magyar so­ha sem vetette meg más nemzetiségben' testvérét, s nem tagadta meg tőle jogát: ha pedig ezt elis­meri Európa, épen mi testvérek vonjuk ezt két­ségbe? (Tetszés.) Azt hiszem, hogy mindnyájunk­nak egyedül hazánk boldogsága fekszik szivün­kön, s csak testvért ismerünk a hazában, s tudjuk, hogy csak ugy lehet az boldog, ha egymás iránt kölcsönös bizalom lelkesíti e közös haza összes polgárait: fő feladatunk e szerint, hogy a bizal­matlanság csiráját szivünkből kiirtsuk. Nem aka­rok én e hazában rabszolgát ismerni, hanem test­vért ; és hiszem, hogy a magyar haza minden pol­KÉPV. H. NAPLÓ. 186 6 ,,;. i. j gárát hasonló érzelmek buzdítják : a közö s czél, t. i. a közös haza boldogságának megalapítása és ősi jogaink biztosítása. Én tehát fentartva magamnak a jogot tüzete­I sebben és bővebben szólhatni a nemzetiségi ügy­! ben, ha az napirendre kerül, most egyszerűen a fölirati javaslat szerkezetét pártolom. Böszörményi László: Tisztelt képvíselő­j ház! Magyarország nem csak most az ujabb idők­! ben, hanem régi időkben is mindig tanúsította tör­I vényhozásában, hogy figyelemmel kiséri a Ma­; gyarországban lakó különböző nemzetiségek jogos I óhajait és aggodalmait. Epén azért engem sem I érint kellemetlenül az, hogy Magyarország külön­böző nemzetiségű lakói óhajaiknak igyekeznek hangot adni. Mégis megvallom, sajnálattal hallot­I tam a mai indítványt, mert már a 16-ik pontnál ! testvéreink oly megnyugtatást kaptak e kérdésben ! — legalább ezen válaszfelirati javaslat körét ille­tőleg , mely törvény erejével természetesen nem j bir — a minővel tökéletesen meg lehetnek eléged­I ve. Kimondatott ugyanis, hogy itt a „magyar | nemzet" szó nem értetik „magyar nemzetiség" j értelemben, vagyis nem értetik az, mintha a magyar faj akarna a német-germán fajjal egyesülni, hogy | vele, mint ilyen, a többi nemzetiség felett jövőben j aristokrata vagy más előjogot igyekezzék gyako­i rolni. Miután ez a képviselőház legilletékesebb | tagja által fejeztetett ki. ebben, azt hittem, meg­j nyugvást fognak találni — a mint ezt akkor egy ' másik nemzetiség képviselője ki is fejezte — s az előbbi pontban a nemzet szó megmagyaráztatván. itt a másik szónál nem fogják ellenvetéseiket meg­újítani. (Igaz! Zaj.) Minthogy mégis hiányzik a megnyugvás, en­gedje meg nekem a tisztelt ház, azt hiszem, az egész ház meggyőződését nyilvánítanom a tisztelt kü­lön ajkú nemzetiségek irányában : hogy nem csak senkinek közülünk eszében nem volt olyan ma­gyar nemzetiségi alkut csinálni, mely egy hajszál­nyira is megfeledkeznék a Magyarországban lakó más nemzetiségek testvéri jogairól; nem csak hogy mi nem akarunk megfeledkezni rólok; hanem til­takozunk is minden oly törekvés ellen, melynek az volna ezélja, hogy a többi nemzetiség rovására történjék bármi intézkedés. Mi épen demokrata szabadságot akarunk; és nem akarunk oly szö­vetkezést senkivel, hol az aristokrata fogalmak jussanak érvényre: legyenek ez iránt megnyu­godva. (Maradjon a szerkezet!) Elnök: Ennélfogva a 31. és 32-ik pontok változatlanul maradnak. Következik a 33rik pont. Ráday László gr. jegyző (olvassa a fel­irati javaslat 33-ikpontját. Felkiáltások: Maradjon !) Elnök: A 33-ik szakasz megmarad. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom