Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-29

298 XXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. ügyeket, melyeknek meghatározása és kezelésük j módjának megállapítása teendi a közöttünk és ; közöttök szükséges kiegyenlítésnek tárgyát. Egy szóval, nézetem szerint az ő autonómiájuk és a mi autonómiánk annyiban, de csak anynyiban lesz korlátozandó, a mennyiben azt a közös czél megkívánja, mely közös czélt mi sem fogjuk szem elől téveszteni. Ha szabad hasonlatossággal élnem, ugj tekintem én a birodalmat s annak különálló, de egy czélra egyesült országait, mint egy ívnek két erős oszlopát : biztosan nyugszik azokon az ív, melynek tetején a trón áll; de ha valaki azt hinné, hogy az ivnek nagyobb biztonságáért az egyik oszlopot közelebb kell tolni a másikhoz, s megkisérlené e fonák számitásu működést: kísérletével az ivet döntené romba. Őszintén óhajtjuk mi a kiegyenlítést, mert e visszás helyzet a mi erőnket is, az övéket is fölemészti. A két fél alkotmányos önállásának fenntartása mellett is oly erő's a kapcsolat, mely a sanctio pragmaticában megállapittatott, oly számosak ! és fontosak egymással találkozó érdekeink, hogy ezek elegendő ösztönül szolgálnak, miszerint egymást támogassuk és egymásnak útjába soha ne álljunk. Szívesen közelitünk mi a kiegyenlítés ösvényén feléjök; de magunk lábán akarunk oda í jutni. Elmegyünk azon határokig, a melyekig i mennünk szabad, s a melyeken túllépni árulás volna hazánk ellen. Ha ezek után is meghiúsulnának a kiegyenlítési remények: akkor azok lesznek okai, kik tőlünk többet kívántak, mint a mit tem.ünk lehet. (Elénk helyeslés.) Egyébiránt ne cso- | dálkozzának elleneink tul a Lajtán azon, hogy idegenkedést látnak Magyarországban az iránt, hogy szorosabban egyesüljünk, mint a hogy a szükség I mulhatlanul megkívánja. A régi görögök hitregéje azt beszéli, hogy Hercules Antaeussal, a föld fiával, sok ideig küzdött, s őt többször földhöz sújtotta. De Antaeus a föld fia levén, mindig uj erővel kelt fel, mert ujabb erőt kapott anyjától, a földtől. Végre Hercules felkapta ellenét a földről, s a levegőben magához szorítván, ölelésével fojtotta meg. (Tetszés.) Három század óta küzdöttek a magyar nemzettel Ausztriának államférfiai, gyakran földhöz sújtották azt, de anyjától, a hazától, mindig ujabb erőt kapott a nemzet, s meg nem tört elszántsága, és kész volt az ujabb küzdelemre. (Zajos taps.) Végre a februári pátens emberei Hercules fogását akarták megkísérlem, s azon biztos alapról fel akarták kapni a levegőbe, hog}^magokhoz szorítva, ölelésükkel megfojthassák. (Elénk tetszés.) De a nemzet óvatos volt, nem hagyta el a biztos alapot, s védte magát az ölelő karok ellen: mig utoljára is a fejedelem bölcsesége vetett véget a gonosz küzdelemnek. Tanulság e hitrege nekünk is, hogy el ne hagyjuk biztos alapunkat, a törvényt, s hogy őrizkedjünk oly szorító öleléstől, mely minket fölemelve a törvények alapjáról, a levegőben akar megfojtani. (Tetszés.) De tanulság ellenfeleinknek is. Hercules Antaeus megfojtásával bebizonyította ugyan, hogy ő erősebb volt, mint az, de ez által erősebb nem lett, mint volt. Pedig ha küzdelem helyett a két erő közös czélra egyesülhetett volna, ketten együtt sokkal több jót végezhettek volna, mint a győztes maga. (Tetszés.) Nem kívánnám a tisztelt ház figyelmét tovább fárasztani, de a helyzet constatálására engedjék meg, hogy őszintén kijelenthessem nézeteimet. (Zajos felkiáltások: Halljuk!) Meg volt említve, hogy ha most felelős minisztérium adatik nekünk, és a kiegyenlítés nem sikerül: mi fog akkor történni ? Engedjék meg, hogy felelet helyett én is egy kérdést intézzek. (Ilattjzik '.) Ha nem adnak most felelős minisztériumot nekünk, és a kiegyenlítés nem sikerül: mi fog akkor történni? Ez az okoskodás — hogy valóban megtörténhetik, miszerint ha most visszaállítják az alkotmányosságot, bekövetkezhetik azon idő, midőn az egyesség nem sikerül, s azt akkor ismét fel kell függeszteni — ez az okoskodás különös, mert az ergojaaz, hogy tehát jobb lesz azt épen vissza nem állítani. (Tetszés.) Az mondatott, hogy akkor megtörténhetik, hogy Ő Felsége ez országgyűlést feloszlatván, uj országgyűlést hív össze, és akkor a kormány minden erejét meg fogja feszíteni egy más véleményű , más nézetű országgyűlés összealkotására. Ha a fejedelem a ház véleménye ellenében a nemzetre hivatkozik törvényes utón, s a nemzetnek más lesz a véleménye : meghajlom e vélemény előtt. (Helyeslés.) A nemzet tehet a maga jogaival, a maga állásával, a mi neki tetszik; én csak azt tehetem, a mi szabad/ (Tetszés) a nemzet rendelkezhetik életemmel, vagyonommal és minden tehetségemmel, de meggyőződésemmel nem. (Élénk, viharos tetszés.) Ha a nemzetnek más lesz a nézete, más lesz a határozata : én egyes polgár vagyok, és maradok — ha egyedül is — meggyőződésem mellett. (Zajos tetszés.) Azt mondják, hogy oly eszközöket fog a kormány használni — nem tudom minőket. Engedjék meg, uraim, nem bók, nem hízelgés az, a mi őszintén mondatja velem, hogy Ő Felsége nem fogja megengedni, hogy más, mint becsületes eszközök használtassanak. (Zajos taps.) Meglehet, vannak emberek, ha nem is e hazában, máshol levő elleneink között, kik látván a nyomort ezen országban, látván anyagi súlyos bajainkat és ezekből eredő szenvedéseinket, tán készek volnának a nyomorral is szövetkezni az