Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-28
XXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. 265 igazság és testvériség elveit követendjük." Igaz, hogy ezen kitételeket: testvériség, méltányosság, egyenlőség, stb. sokféleképen szokták értelmezni, mert ezek nem olyan szabatos kifejezések, melyeknek bizonyos demarcationális lineájok volna. De azt tudjuk, hogy az igazság mi; mivel pedig ezen nemzetiségek biztosíttatnak az igazság elve felől, én ezek által egyénileg is megnyugtatva érzem magamat. Nem látom benne oly elv kimondását, mely a ház románajku tagjainak az 1861-diki első feliratba fölvétetni sürgetett módositványát gyengítené, sőt azt általa gyámolitva és tovább fejlesztve látom. És azért a románajku képviselők nevében bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy mi e tekintetben ezen passus által teljesen megnyugtatva érezzük magunkat (Helyeslés) és a tárgyalásokat e tekintetben sem nehezíteni, sem hosszabbítani nem akarjuk. E kitétellel tehát tökéletesen megnyugtatva és egyelőre kielégítve érezzük magunkat, míg a részletes tárgyalásokra keiül a sor. Wlád Alajos: Igen sajnálom, hogy Stratimirovics képviselőtársam betegsége miatt halkan beszélt, hogy az egész ház t. képviselői tökéletesen meg nem hallhatták szavait; mert meg vagyok győződve, ha hallották volna, méltányolnák azon elveket, melyeket ó' egy magasabb politikai szempontból kifejtett. Sokat hallottam e házban a keleti kérdés megoldásáról beszélni. Már engedjék meg, uraim! a keleti kérdést a magyar nemzet csupán a német nemzettel nem fogja megoldhatni; hanem a mint Stratimirovics képviselőtársam helyesen kifejté, meg fogja azt oldani annak idejében kiválókig azon nemzetekkel, melyek ezen hazában laknak és melyeknek vérrokonai a török birodalomban millió számra vannak. Igaz ugyan, hogy messze van még azon időszak, (Halijuk ') de ha már valaki beteg , annak e világból esetleges kimúlásáról eleve gondolkozni szoktak — azon különbséggel azonban, hogy mig az egyes ember élete rövid és múlékony, a nemzetek élete tartós és hosszú, s e szerint még soká következhetik be azon időpont — (Zaj) azért nem árt azokról is megemlékezni , kik az örökséghez igényt tartanak, s kiknek segélyével az örökséghez lehető legbiztosabb úton és módon férhetni hozzá. Azt, hogy e hazában lakó nemzetek a törvénykönyvben magában is nemzeteknek ismertetnek el, Dobránszky képviselőtársam múlt alkalommal kifejtette, és ebben a tekintetben a törvénykönyvből senki sem hazudtolhatta meg őt. Azt mondják talán, hogy a törvény ama szavai és értelme most már avas obscuritás; ámde én azt hiszem, hogy épen ezen t. ház, mely eddig is a nemzetiségek iránt kitűnő előzékenységet és gyöngédséggel párosult részrehajlatlanságot fejtett ki; KÉPV. H. KAPLÓ. 186%. I, épen ezen t. ház és annak minden tagja igyekezni fog annak idejében, midőn a nemzetiségek kérdésének megoldása szőnyegre fog kerülni, annak azon értelmet adni, melyet a törvénykönyv illető czikke adott, s uj törvényes rendelkezés által megalapítni azt, mit Stratimirovics képviselőtársam előbb kifejtett. Jelenleg Magyarországon a politikai magyar I nemzet nevezete alatt valamennyi e honban élő nemzetiségek benn értetnek ugyan; de én azt hi[ szem, hogy a magyarnak semmikéj) sem derogál, ha már jogegyenlőségről van szó, hogy ő a többieket is magával tökéletesen jogegyenlőknek tekintse és azokat a magyarral egyenlő nemzeteknek a feliratban is megérintse addig is, mig ezt töri vény által biztosíthatná; mert én a jogegyenlőséí get nem csak azon értelemben veszem, hogy egyenlő legyen a teherviselés stb., hanem, hogy a jogegyenlőség eszméje kiterjesztessék arra, hogy minden nemzetiségnek azon körben, mely őt jogosan illeti, alkalom adassék nemzetiségének kifejlesztésére, s hogy azok saját nevezetök alatt szerepelhessenek. Megengedem, hogy mai nap nincs még ideje a kérdésnek, hanem az egyszer megpendített eszmét agyonignorálni, vagy agyonszavazni nem lehet; és azért részemről kinyilatkoztatom, hogy Stratimirovics képviselőtársam nézeteit pártolom. I (Szavazzunk!) Jendrassik Miksa: Egy előttem szólott t. ; képviselőtársam hazánk külön ajkú lakosairól emlékezvén meg beszédében , abból mintegy több rendbeli nemzet létét igyekezett következtetni, hivatkozva egyszersmind néhány honi törvényeink kifejezéseire. Megnyugtatásául én igen röviden azt válaszolom, hogy fogalmam szerint lehetetlen egy önálló birodalomban, egy önálló államban — pedig Magyarországtól e nevezetet meg nem tagadhatjuk — bárminemű ajkú lakosok öszszes complexumát másnak tekinteni, mint egy politikai nemzetnek. Ha valaki, én vagyok barátja a I nemzetiségeknek, és jogaiknak megvédésében — ; ha kell — erélyesen részt veendek. De habár más tartományokat, más országokat ismerek, hol szinj tén vannak különféle ajkú lakosok: sem a világ| történelemben, sem a diplomatiai iratok közt nem j olvastam olyat, mely külön nemzetiségek nevében i szólott volna. A mi illeti a törvényeket, legyen szabad hivatkoznom az utolsó magyar királyi hitlevélre, az V Ferdinánd felséges királyunk által 1836-ban kiadott királyi hitlevélre, melyben ott, hol az egész I nemzethez, az egész országhoz szól, szintén nem j beszél többrendbeli nemzetekről, hanem — szavai a politikai nemzethez levén intézve — csak egyről: a „generosa gens hungara"-ról, mely nevezet 34