Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-25
XVV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 201 zogni kívántam, mert biztam s bizom a jövőben. Nemzetünk nincs még az enyészetre kárhoztatva; voltak fölötte borúsabb és kétségbeejtőbb korszakok : és minden vészt leküzdeni és fennállani képes volt; mert volt benne elég józanság és előrelátás, a kor eszméivel haladva magát a helyzet magasságára emelni. Ezt a történelem századokról századokra fényesen kimutatja. Az egy évezred előtt harczias ősök, kik e helyre mint hónfoglalók jöttek, még idejében megértve a kor igényeit, megtanulták a fegyver mellett az eke szarvát is forgatni, az akkori műveltség színvonalára tudtak törekedni a keresztyénség fölvétele által. Később gondosan rakták le az alkotmányosság elveit, melyekből támadt és növekedett az alkotmányosságnak azon vallásos mély érzete, mely mindnyájunk keblében kiirthatlanul él. (Helyeslés.) De nem voltunk-e magunk tanúi, sőt eszközlői annak, hogy törvényhozásunk, megértve a kor igényeit, bevette az alkotmány sánczai közé az összes nemzetet, és igy azt erősebb és tartósabb s szilárdabb alapra helyezte'? nem kellett-e ezzel megrögzöttfogalmakat, százados gyakorlatot, s az előítéletek egész seregét eltemetni ? A nemzet törvényhozási joggal bíró része ritka önmegtagadással tudta ezt tenni, tudott a helyzet magasságára fölemelkedni. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy mihelyt a nemzet ismét saját ügyeink vezetését kezébe veheti, meg fogja érteni a jelenkor igényeit és annak utján erőteljes haladást fog tenni kettőztetett erővel, érezve nagy elmaradását. A jelenkor igénye a szellemi haladás, minek első föltéte a szabad, alkotmányos élet és az anyagi gyarapodás, az anyagi érdekek fontosságának elismerése és ápolása munka és takarékosság által, hogy mind a magánosok, mind az azok összegét tevő nemzet szellemileg és anyagilag erős és független legyen. Mindkét hatalmas érdeket pedig csak az által mozdíthatjuk elő. ha alkotmányos önállásunk biztositása mellett az államot befolyásossá és hatalmassá teszszük, azon föltétel mellett, hogy annak sorsa intézésében azon jogos befolyással bírjunk, mely bennünket minden tekintetben megillet. Azon nemzet, mely jogai mellett annyira kitartó és lelkesült, de ha kellett, a helyzet magasságára való emelkedés eszélyével tudott bírni, nem veszhet el. Tagadhatlan, hogy helyzetünk nehéz; aggodalomra sok okunk van; de elcsüggedésre nincs mindaddig, míg törvényes jogainkat a helyzet fölismerésével védeni tudjuk. Minthogy a fölirati javaslat ennek megfelel, egész kiterjedésében pártolom. (Helyeslés.) Faragó Ferencz : T. ház! Mélyen tisztelt Eötvös báró . . . Tóth* Vilmos jegyző : A házszabályok 46-dik §-a értelmében Ónossy Mátyás képviselő ur szót kér. KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. I. I Ónossy Mátyás : A házszabályok 46-dik szakasza azt mondja, hogy szót kérhetnek bármikor azok, kik a házi rendre akarnak hivatkozni. I Bátor vagyok hivatkozni a szabályok 42-dik szakaszára, mely igy szól: „A meddig egyenlő szám! ban vannak a bizottniányi jelentés mellett és ellen szólók, fölváltva juttatnak szóhoz." Kérdem a tisztelt házat, mi e szakasz értelme V Nemde az. mi az észtan szabályai szerint minden vitatkozásnak kell, hogy értelme legyen, t. i. hogy csak ott van vitatkozásnak helye, hol vannak, kik pártolják, vannak, kik ellenzik a kérdésben levő ügyet? Már most, ha visszatekintek háromnapi vitatkozásainkra, azt tapasztalom, hogy az eddig szólott tisztelt kép[ viselő urak azzal kezdették vagy végezték előadáI sukat, hogy az előttünk fekvő bizottmányi javasj latot a részletes vita alapjauk elfogadják, azaz, ! pártolják. Mert ha ellenzők is volnának, fel kellene j tennem a tisztelt képviselőház elnöke és jegyző| sége részéről, megtartották volna a ház-szabályok ! azon parancsát, hogy felváltva szólítsák föl azokat, kik pártolják, s ismét azokat, kik ellenzik a javaslatot. Az eddigi nyolez szónok közül még egyik j sem ellenezte a felirati javaslatot, minek természetes következése az, hogy — föltéve az elnökégről, hogy a ház szabályait megtartja — olyanok, kik a felirati javaslatot ellenzik, nincsenek. Bátorvagyok ennélfogva indítványozni, hogy miután előreláthatólag minden szónoklat után is. csak ezen fölirati javaslat fog a részletes vita tárgyául szolgálni, legjobb lesz, ha az átalános vitát befejezvén, a részletes vitát legott megkezdjük. (Helyeslés.) Elnök : Ha a tisztelt ház tagjai ezen indítvány elfogadását oly czélszeranek látják, mint én részemről szükségesnek tartom, akkor fölszólítom azon képviselő urakat, kik a szólásra fel vannak jegyezve, hogy szavuktól álljanak el : akkor azután be van fejezve az átalános tárgyalás és átmehetünk a részletes vitatkozásra. Tisza Kálmán : Bátor vagyok a közbejött kérdésre nézve csak néhány szóval elmondani nézetemet. (Halljuk!) Hogy én részemről mennyire óhajtottam e tárgyalást mielőbb befejeztetni, bebizonyítottam tegnap, midőn késznek nyilatkoztam a szótól elállni, ha attól mindnyájan elállnak. De miután ez nem történt, én részemről nem tartom megengedhetőnek, hogy bármikor is a ház határozatilag csak egy embert is a szótól eltiltson. (Helyeslés.) Óhajtom ugyan, hogy ne nagyon sokan szóljanak, vagy szóljunk — mert miután tegnap nem sikerült mindazokat, kik följegyezve voltak, elállásra bírni, magam is fentartottam szólási jo| gomat — és óhajtom, hogy nagyon hosszúra e vi; tatkozás ne nyujtassék; azonban óhajtom mindenek ; fölött azt is, hogy joga gyakorlásában senki ne I akadályoztassák. (Helyeslés.) 26
