Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-25

XVV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 201 zogni kívántam, mert biztam s bizom a jövőben. Nemzetünk nincs még az enyészetre kárhoztatva; voltak fölötte borúsabb és kétségbeejtőbb korsza­kok : és minden vészt leküzdeni és fennállani ké­pes volt; mert volt benne elég józanság és előre­látás, a kor eszméivel haladva magát a helyzet magasságára emelni. Ezt a történelem századokról századokra fényesen kimutatja. Az egy évezred előtt harczias ősök, kik e helyre mint hónfoglalók jöttek, még idejében megértve a kor igényeit, meg­tanulták a fegyver mellett az eke szarvát is for­gatni, az akkori műveltség színvonalára tudtak törekedni a keresztyénség fölvétele által. Később gondosan rakták le az alkotmányosság elveit, me­lyekből támadt és növekedett az alkotmányosság­nak azon vallásos mély érzete, mely mindnyájunk keblében kiirthatlanul él. (Helyeslés.) De nem vol­tunk-e magunk tanúi, sőt eszközlői annak, hogy törvényhozásunk, megértve a kor igényeit, bevette az alkotmány sánczai közé az összes nemzetet, és igy azt erősebb és tartósabb s szilárdabb alapra helyezte'? nem kellett-e ezzel megrögzöttfogalmakat, százados gyakorlatot, s az előítéletek egész seregét eltemetni ? A nemzet törvényhozási joggal bíró része ritka önmegtagadással tudta ezt tenni, tudott a helyzet magasságára fölemelkedni. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy mihelyt a nemzet ismét saját ügyeink vezetését kezébe veheti, meg fogja érteni a jelenkor igényeit és annak utján erőteljes hala­dást fog tenni kettőztetett erővel, érezve nagy elma­radását. A jelenkor igénye a szellemi haladás, minek első föltéte a szabad, alkotmányos élet és az anyagi gyarapodás, az anyagi érdekek fontosságának elis­merése és ápolása munka és takarékosság által, hogy mind a magánosok, mind az azok összegét tevő nemzet szellemileg és anyagilag erős és füg­getlen legyen. Mindkét hatalmas érdeket pedig csak az által mozdíthatjuk elő. ha alkotmányos ön­állásunk biztositása mellett az államot befolyásossá és hatalmassá teszszük, azon föltétel mellett, hogy annak sorsa intézésében azon jogos befolyással bír­junk, mely bennünket minden tekintetben megillet. Azon nemzet, mely jogai mellett annyira kitartó és lelkesült, de ha kellett, a helyzet magasságára való emelkedés eszélyével tudott bírni, nem veszhet el. Tagadhatlan, hogy helyzetünk nehéz; aggo­dalomra sok okunk van; de elcsüggedésre nincs mindaddig, míg törvényes jogainkat a helyzet föl­ismerésével védeni tudjuk. Minthogy a fölirati javaslat ennek megfelel, egész kiterjedésében pár­tolom. (Helyeslés.) Faragó Ferencz : T. ház! Mélyen tisztelt Eötvös báró . . . Tóth* Vilmos jegyző : A házszabályok 46-dik §-a értelmében Ónossy Mátyás képviselő ur szót kér. KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. I. I Ónossy Mátyás : A házszabályok 46-dik szakasza azt mondja, hogy szót kérhetnek bármi­kor azok, kik a házi rendre akarnak hivatkozni. I Bátor vagyok hivatkozni a szabályok 42-dik sza­kaszára, mely igy szól: „A meddig egyenlő szám­! ban vannak a bizottniányi jelentés mellett és ellen szólók, fölváltva juttatnak szóhoz." Kérdem a tisztelt házat, mi e szakasz értelme V Nemde az. mi az észtan szabályai szerint minden vitatkozásnak kell, hogy értelme legyen, t. i. hogy csak ott van vitatkozásnak helye, hol vannak, kik pártolják, vannak, kik ellenzik a kérdésben levő ügyet? Már most, ha visszatekintek háromnapi vitatkozásainkra, azt tapasztalom, hogy az eddig szólott tisztelt kép­[ viselő urak azzal kezdették vagy végezték előadá­I sukat, hogy az előttünk fekvő bizottmányi javas­j latot a részletes vita alapjauk elfogadják, azaz, ! pártolják. Mert ha ellenzők is volnának, fel kellene j tennem a tisztelt képviselőház elnöke és jegyző­| sége részéről, megtartották volna a ház-szabályok ! azon parancsát, hogy felváltva szólítsák föl azokat, kik pártolják, s ismét azokat, kik ellenzik a javas­latot. Az eddigi nyolez szónok közül még egyik j sem ellenezte a felirati javaslatot, minek termé­szetes következése az, hogy — föltéve az elnökég­ről, hogy a ház szabályait megtartja — olyanok, kik a felirati javaslatot ellenzik, nincsenek. Bátor­vagyok ennélfogva indítványozni, hogy miután előreláthatólag minden szónoklat után is. csak ezen fölirati javaslat fog a részletes vita tárgyául szol­gálni, legjobb lesz, ha az átalános vitát befejezvén, a részletes vitát legott megkezdjük. (Helyeslés.) Elnök : Ha a tisztelt ház tagjai ezen indít­vány elfogadását oly czélszeranek látják, mint én részemről szükségesnek tartom, akkor fölszólítom azon képviselő urakat, kik a szólásra fel vannak jegyezve, hogy szavuktól álljanak el : akkor az­után be van fejezve az átalános tárgyalás és átme­hetünk a részletes vitatkozásra. Tisza Kálmán : Bátor vagyok a közbejött kérdésre nézve csak néhány szóval elmondani né­zetemet. (Halljuk!) Hogy én részemről mennyire óhajtottam e tárgyalást mielőbb befejeztetni, bebi­zonyítottam tegnap, midőn késznek nyilatkoztam a szótól elállni, ha attól mindnyájan elállnak. De miután ez nem történt, én részemről nem tartom megengedhetőnek, hogy bármikor is a ház hatá­rozatilag csak egy embert is a szótól eltiltson. (Helyeslés.) Óhajtom ugyan, hogy ne nagyon sokan szóljanak, vagy szóljunk — mert miután tegnap nem sikerült mindazokat, kik följegyezve voltak, elállásra bírni, magam is fentartottam szólási jo­| gomat — és óhajtom, hogy nagyon hosszúra e vi­; tatkozás ne nyujtassék; azonban óhajtom mindenek ; fölött azt is, hogy joga gyakorlásában senki ne I akadályoztassák. (Helyeslés.) 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom