Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-24

XXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 181 mondta ki, mely változások után tartja már egyszer e törvényeket végrehajthatóknak. Most azonban a jogfolytonosság terére lépvén a kormány, elismeri, hogy a törvényeknek kérdéses határozmányai csak az országgyűlések értekezletei utján módosíthatók ; mely módosításokat, igaz, hogy a koronázási hitlevél keletkezésének rendes, szokott módjától eltérőleg, a koronázás előtt kivan megállapíttatni. Erre már most a felirati javaslat el akarja ismerni és el is ismeri, hogy léteznek közös viszonvok, melyek megállapítására és miképi kezelésére nézve szükséges javaslatok kidolgozásához haladék nélkül hozzálát a képviselőház. De ezen, természetesen az 1848-diki törvények revisióját magában foglaló nyilatkozattal ellenkezőleg, ugyanazon törvények I. és II. czikkelye szerint a parlamentáris kormány és a minisztérium helyreállítását követeli, mielőtt ezen törvények — épen a II. és III. czikkelyek, melyekben a közügyek rendeztettek — át volnának vizsgálva; a revisiót pedig a fölirati javaslat azon időre halasztja, midőn majd koronás királyunk törvényes miniszterei által elő fogja terjesztetni. Voltak azonban már esetek hazánkban, hol a koronázási hitlevél megállapítása előtt, a korona és a nemzet közt fennforgott viszályok megoldása tekintetéből, a fennálló törvények módosíttattak. Mellőzöm az 1687-iki esetet, hol I. József, megkoronáztatása előtt, II. Endre decretumának ösmert ellenállási záradéka a királyi hitlevélből kihagyatott ; mellőzöm azért, mert I. Lipót koronázott királyunk életében és országlása alatt történt. (Zaj.) De 1680-ban a bécsi pacifieatiő, mely a vallás iránt fennálló törvényeket fölfüggesztette és lényegesen módosította, II. Mátyás megkoronáztatása előtt a koronázás előtti törvény ezikkekbeigtattatott. Elismerem az akkor és most közti különbséget. Akkor bár fontos, de csak némely törvények, az igaz, az országgyűlésen kivül, de békekötés által függesztettek fel és módosíttattak, s ezen módosítások két évvel később a nemzet kívánatára törvénykönyvünkbe igtattattak. (Zaj.) Most nemcsak a48-diki törvények, de egész alkotmányos állásunk, nem békekötés, de absolut hatalom által függesztetvén fel, a nemzet tulajdonkép alkotmánj-on kivül van. De ezen eset bizonyítja, hogy voltak rendkivüli esetek — ki tagadná pedig nemzetünk rendkivüli jelenlegi állapotát — hol a királyi hitlevél megállapításában, nem a felirati javaslatban említett szokott és rendes módon és utón járhatunk el. Továbbá vannak példák históriánkban, hogy ott, hol valami rendkivüli szükség, a nemzet önlétének fentartása kívánta, maga az országgyűlés is a jogszerűség útjától elállott, igy p. o. a 48-iki pesti országgyűlésen, midőn a törvényes minisztérium, hivataláról lemondván, egy honvédelmi bizottmány, a törvényekben tökéletesen ismeretlen testület, vette át a kormányt. (Zaj, ellenmondás.) így a puszta és meztelen igazság mezejéről tekintve az akkori események tettleges következményeit, lehetetlen el nem ismerni, hogy ugyanazon események a pragmatica sanctióban kifejezett uniót sűrű ködbe borították, s bár ezen meghasonlás magva saját meggyőződésünk szerint nem a 48-iki törvényekben létezik, mégis oly simán és egyszerűen, mint a felirati javaslatban, nem lehet, visszautasítani azon aggodalmat, melynek folytán onnan felülről biztosítékok kívántatnak, hogy a 48-iki törvények végrehajtása már most más eredményt idézzen elő, és a szétágazó érdekek által akkor meghasonlott osztrák és magyar minisztériumok, osztrák és magyar képviselő testületek ama törvényeknek . már most jóhiszemű végrehajtása gyupontjában, ezentúl közelebb álljanak egymáshoz, mint 1848-ban. Maga a fölirati javaslat elismeri, hogy a pesti 1848-ki országgyűlés méltányolván az 1848-iki törvényekben foglalt több pont ideiglenes természetét, azon törvények revisióját maga is teendőink közé tűzte, de szándékának véghezvitelétől a bal sors által elüttetvén, már most azon revisió hiánvában soha sem tudunk jutni az 1848-ki törvények birtokába. Okvetlen szükségesnek tartom tehát, hogy ezen képviselőház, méltányolván a nemzetnekjelen kivételes, lehet mondani, nyomorult állapotát; (Zaj) fontolóra vévén, hogy minél tovább halasztjuk a revisiót, annál inkább szaporodnak a jogfolytonosságon ejtett gyógyíthatlan sérelmek, mint azt a négy utolsó esztendő is bőven tanúsítja: ideje tehát, hogy ezen képviselőház a kormánynak utat nyisson, melyen ő, szabatosan formulázva, valahára közölje velünk kivánt módosítását. Jól tudom, bog}" fennmarad mindig azon törvényes ellenvetés , hogy a kezdeményezési jog csak a törvényes minisztériumot illeti, hogy mindaddig, mig a felfüg-gesztett törvények teljes erejökbe tettleg vissza nem állíttatnak, az országgyűlés nem is bocsátkozhatik uj törvény-módosítási értekezésbe. De részemről érzem és hiszem, és velem sokan e hazában érzik és hiszik, hogy ha a nemzet a kormány által elénk terjesztett módosításokból átlátná, hogy igenis magyar felelős független kormányt akar adni, és ezt csak a birodalom létének föltételeivel akarja hozni öszhangzásba, maga is bízatná képviselőit az 1848-ki törvényeknek végrehajtásuk előtti átvizsgálására, mibe még a kiegyenlítésnek legforróbb barátja sem boesátkozhatik addig, míg homály fedi a kormány czélzatait. (Helyeslés.) Hiszen, uraim! ezredéves történeteink bizonyítják, hogy a magyar nemzet alkotmányos szabadságának ép oly féltékeny, mint engesztelő őre, egyaránt kész vérét ontani és tűrni az elnyomatás rá nehezülő súlyát.